Negyvenéves lett Süsü

Különleges, interaktív tárlat nyílt a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen– A látogatók megnézhetik az eredeti bábokat, és belebújhatnak a jelmezekbe is

Forgách Kinga – 2018.03.12. 02:09 –

Kiállítással ünnepelték Süsü, a sárkány negyvenedik születésnapját a napokban a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen. A május 12-ig látható interaktív tárlatot Takács Vera Balázs Béla-díjas dramaturg, rendező nyitotta meg, aki felidézte hogyan született meg a kultikus bábjátékfilm-sorozat.

Süsü 20180312 A kultikus, nemzetközileg is sikert aratott, zenés sorozat a kesztyűs bábfilm csúcsa volt, és egyúttal a hattyúdala is (Fotó: Bodnár Patrícia)

Több mint negyven éve láthatták először a nézők Süsü kalandjait a televízióban, a zenés bábfilm-sorozat első részét 1977 karácsonyán adták le. A szerethető egyfejű sárkány történetén azóta generációk nőttek fel, Süsü a magyar kultúrkincs része lett. A jubileum alkalmából különleges kiállítás nyílt a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen a minap, ahol újra lehetőség van felidézni Csukás István egyik legnépszerűbb történetét.

Az interaktív tárlat igazi kincseket rejt, ugyanis most az MTVA Bábtárának aprólékos munkával elkészített bábjait nézheti meg a nagyközönség közelről. Emellett bepillanthatnak a sorozat készítésének folyamatába is, régi cikkeket olvashatunk, valamint fotókat és werkfilmeket láthatunk a forgatási helyszínről, a történet alkotóiról és szereplőiről.

A játékos kiállításon a díszletek és kellékek megtekintése mellett arra is van lehetőség, hogy beüljünk a trónszékbe vagy belebújjunk a jelmezekbe. A látogatók magukra ölthetik például a királyfi vagy a királylány ruháját. De a múzeumtól megszokott interaktív és multimédiás tartalmak sem maradtak el: a régi Duna televízió stúdiója, ezúttal Süsü TV néven üzemel, a súgógép segítségével bárki felolvashat a kamerák előtt egy izgalmas hírt a történetből. A szinkronstúdióban pedig fel lehet énekelni a bábjátékfilm híres dalait, például az Én vagyok a híres egyfejű címűt, de meg lehet hallgatni az egykori hangjátékot is, és arra is van mód, hogy közös szelfit készítsünk Süsüvel.

A május 12-ig látható tárlatot csütörtökön a sorozat megálmodója, Takács Vera Balázs Béla-díjas dramaturg, rendező nyitotta meg, aki felidézte Süsü „televíziós karrierjének” indulását. Mint mondta, 1973 nyarán meghallotta a rádióban a sárkány hangját – Bodrogi Gyulát – aki éppen azon sopánkodott, hogy ő milyen süsü, mert nemcsak elájul, amikor meglátja szerelmét, a királylányt, de még pont egy kőre is esik. „Ez volt az a pillanat, amikor megszületett a szerelem. Tudtam, hogy ebből tévéjátékot kell csinálni” – mesélte a dramaturg, kiemelve, hogy szerinte a történet tartalma ma is érvényes, mert arról szól, hogy nem szabad csak a külső jegyekből ítélni, meg kell ismerni a másik belső értékeit is, mielőtt véleményt alkotunk.

Takács Vera arról is beszélt, hogy az első rész még külső gyártásban, jelentős művészek segítségével születhetett meg, és hatalmas siker lett. Az újabb forgatásokig hat év telt el, ám ezalatt a Magyar Televízóban felfejlesztették a bábműhelyt és makettműhelyt is. A dramaturg hangsúlyozta, abban az időben egy évben tizenhat ifjúsági tévéjáték született, s ennek a fele bábjáték volt, így elkészülhetett újabb nyolc rész belső gyártásban. „Mindenki beleadta a lelkesedését, szeretetét, szakmai munkáját, így létrejött egy olyan kilencrészes bábfilmsorozat, ami a mai napig megél a képernyőn. A Süsü a kesztyűs bábfilm csúcsa volt, és egyúttal a hattyúdala is” – mondta, hozzátéve, hogy ma már nem lehetne elkészíteni ezt a sok aprólékos munkával és figyelemmel járó sorozatot.

A nemzetközileg is sikert aratott zenés bábjáték forgatókönyvét Csukás István írta Miroslav Nastosijevic szerb szerző rádiójátéka alapján. A munkában részt vett Szabó Attila rendező és Lévai Sándor bábtervező is. Az egyfejű sárkány hangja Bodrogi Gyula volt, a bábot Kemény Henrik mozgatta a bábfilm felvételein. A sorozat, amelyben az egyfejű, szelíd sárkány az emberföldön próbál szerencsét, a felnövő generációk egyik kedvenc meséje lett.