Bepereli a Közbeszerzési Hatóság a Soros-féle korrupciókutatót

A volt SZDSZ-es Ungár Klára is részt vett a „független” vizsgálatban, a megtámadott intézmény szerint szándékos manipulációról van szó, ami nem maradhat következmények nélkül

Kacsoh Dániel – 2018.03.09. 00:47 –

A minap közzétett brüsszeli országjelentés elkészítésében is közreműködött a hazai közbeszerzések átláthatóságát kifogásoló, Soros-féle Korrupciókutató Központ. A megtámadott hatóság perel.
Szokatlan megállapításra jutott a Korrupciókutató Központ nevű, elvileg független szervezet közelmúltban közzétett jelentésében. A dokumentum, amely a közbeszerzési eljárások adatainak nyilvánosságát és azoknak a Közbeszerzési Hatóság honlapján való elérhetőségét kutatta, azt állapította meg, hogy ezen a téren hazánk Zambia és Banglades mögött van a sorban. Míg a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltetett Közbeszerzési Adatbázis szerintük itthon szinte használhatatlan, ezért egy egytől ötig terjedő skálán csupán egy pontot adtak rá, addig ugyanezen a skálán Zambia ötöt, Banglades négyet kapott. Információink szerint, mivel a jelentés számos ténybeli tévedést és csúsztatást tartalmaz, a hatóság jogi lépésekre készül a Korrupciókutató Központtal szemben.

Aligha mellékes körülmény, hogy a nemrég a magyar költségvetést is támadó szervezet munkájában közreműködik Ungár Klára volt SZDSZ-es politikus, jelenleg kormányellenes aktivista, a vezető pedig Tóth István János közgazdász, aki korábban részt vett az Európai Bizottság és a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány programjaiban is, sőt, a legutóbbi brüsszeli országjelentés elkészítésében is. E „független” csoport szerint gondok vannak az átláthatósággal itthon.

Érdemes ugyanakkor felidézni: korábban lapunknak Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke is beszélt arról, hogy az Európai Bizottság belső piaci eredménytáblájában közzétett legfrissebb, igaz, még tavaly őszi adatai szerint százszázalékosan átláthatóak a magyarországi közbeszerzési eljárások. Ezzel uniós összehasonlításban is az élvonalba tartozunk, olyan országokat megelőzve, mint Dánia, Finnország, Hollandia vagy éppen Svédország. Ami a mostani jelentést illeti, a hatóság számos észrevételt fogalmazott meg az abban foglaltakkal kapcsolatban. A Magyar Hírlap által megismert, igen részletes összegzés többek között rámutat, hogy a Közbeszerzési Értesítőbe tavaly 19 450 dokumentumot töltöttek fel, míg a Korrupciókutató Központ jelentése 33 603 darab „esetet” említ a 2017. évre, ami értelmezhetetlen.

Kiderült az is, hogy a jelentés készítői olykor nem rendeltetésszerűen használták a honlap keresőjét, ami szükségszerűen vezetett hamis, ám a kutatók által elérni kívánt célból a valóságtól teljesen eltérő eredményre. Vagyis – a hatóság szerint – szándékos manipulációról lehet szó, amely nem maradhat jogkövetkezmények nélkül. Kifogásolták továbbá a jelentésben a kutatók az OECD által ajánlott keresési szabványt, valamint a feltöltött adatok címkézésének hiányát, noha a Közbeszerzési Adatbázis elsődleges célja a hazai közbeszerzésekkel kapcsolatos, közbeszerzési törvényben meghatározott dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, nem pedig kutatói adatbázis létrehozása. A keresőprogram pedig ennek megfelelően az ajánlatkérők által feltöltött dokumentumokban keres a felhasználó által beállított szűrési szempontok alapján. Ami jóval hatékonyabb lehetőség.

Mindezek nyomán a Közbeszerzési Hatóság jó hírnevének megsértése miatt bírósághoz fordul az ügyben.