„Megsokszorozódott a bevándorlás veszélye”

Tarlós István: Nem tudom, Karácsony minek a vezére, a Párbeszéd önállóan mérhetetlen, azt pedig ő maga sem érti, hogyan lett MSZP-jelölt azok után, amiket a szocialistákról mondott

Jobbágyi Zsófia – 2018.03.08. 04:15 –

Ha az ultraliberális, a politikai korrektséget hangoztató, bevándorláspárti ellenzék nyer április 8-án, akkor nem kell túl sok idő, és harangoznak a magyar életformának – mondta lapunknak Tarlós István főpolgármester, aki szerint egy-egy zsurnalisztának „csúszik az ékszíja”, ezért bármint mond Orbán Viktor, annak nekiesik. A városvezető a Rác fürdővel kapcsolatban közölte, az év végéig megnyílhat a létesítmény.

TarlósMost a minket követő generációk sorsát befolyásoló kérdésről van szó, ebben pedig a súlyos tartalmi igazságot a jelenlegi kormánypártok képviselik – jelentette ki a főpolgármester (Fotó: Bodnár Patrícia)
–  Egy hónap múlva lesz az országgyűlési választás, minden párt gőzerővel kampányol. Mennyire befolyásolja ez a fővárosi munkát?

–  Az ország legnagyobb önkormányzata, ha akarna sem tudna intakt maradni egy ország-gyűlési választási kampányban. Bár nem vagyok párttag, de a Fidesz–KDNP politikai közösségéhez van közöm. Tudható, hogy voltak vitáink, ám most néhány sokkal fontosabb, a minket követő generációk sorsát befolyásoló kérdésről van szó. Ezekben pedig a súlyos tartalmi igazságot a jelenlegi kormánypártok képviselik. A kampányhangulatot határozottan érezni Budapesten is. Még praktikus kérdésekben is, mint például az árvízvédelem, olyan írásokat olvasok az ellenzéki sajtóban, amelyeket nem lehet elhelyezni a normális értelmezési tartományban. Magyarországon egyébként sajátosan értelmezik a kampányt. Személyében senkit nem akarok megbántani, de józan ésszel nehéz komolyan venni, hogy nulla-négy százalékos pártok önálló „miniszterelnök-jelölteket” állítanak. A kulcskérdés azonban a tömeges illegális bevándorlás európai szintű problémája. A fővárosi ellenzék által kikezdett intézmény egyébként nem illegális migránsokat, hanem hajléktalanokat és nemzetközi védelem alatt álló személyeket látott el.

–  Hogy érti, hogy Magyarországon sajátosan értelmezik a kampányt?

–  Lehet olyanokat mondani, hogy a kormánypártok túlhangsúlyozzák az illegális bevándorlást erőltető személy vagy személyek szerepét és a folyamat negatív következményeit. Ám nem az a legfontosabb, hogy bizonyos személy nevét hányszor ejtik ki, vagy hogy a koncepció nélküli ellenzék és sajtója ezen mennyit poénkodik. Nyugat-európai gondolkodók, elismert közéleti személyiségek már több mint tíz éve felismerték az euró­pai bevándorlás fenyegető veszélyét, amely mára egész Európában megsokszorozódott. A magyar lakosság többsége is tisztában van ezzel, mégis, aki megszólal, azt az ellenzék és sajtója azonnal és fenyegetően megbélyegzi. Pedig milyen demokrácia az, ahol a kisebbség többet számít, mint a többség, ahol lehurrogják a többségi akaratot, és miféle szabadság az, ahol idegen akaratnak engedve cenzúrázni akarják a nemzeti érzelmeket?
Az ide igyekvő illegális bevándorlók nem tisztelik a törvényeinket, a vallásunkat, a történelmünket, a szokásjogainkat, az identitásunkat. Nagyon bántó, amikor a mi 1956-os menekültjeinkhez hasonlítják őket.
A végén az unokáinknak kell majd integrálódniuk a saját földjükön? Valakik kitalálták a „politikai korrektség” és a „gyűlöletbeszéd” fogalmát, és ma már szabályosan kriminalizálják ezeket.

–  Pontosan mire gondol?

–  Ezekből a fogalmakból levezetve az illegális bevándorlást ellenzőket megszégyenítik. Másfelől viccet is csinálnak az egészből, bár ők talán ezt is komolyan gondolják. Így alakulnak ki azok az anomáliák, amikor például a kukást „hulladéklogisztikai referensnek” vagy a bolti tolvajt „nem hagyományos vásárlónak” követelik nevezni. Erőltetni próbálják a bukásra ítélt multikultúrát. Közben „csak” azt nem ismerik fel, hogy amennyiben az illegális bevándorlásnak szabad folyást engednek, annak mi lehet a szükségszerű következménye. Nyilvánvaló, hogyha Európa, beleértve Magyarországot, nem lesz képes megvédeni a görög-római civilizációra visszavezethető, keresztény értékekre épített kultúráját, akkor az belátható időn belül eltűnhet. A védelem erős nemzetállamokkal és nemzettudattal képzelhető el, aminek fontos eleme a hazafiság. Ha a politikai korrektség hívei, az ultraliberálisok nem értik, hogy mi ez, akkor forduljanak Arany Jánoshoz, Petőfihez, Radnótihoz. Olvasgassák a Nemzetőr dalt, a Magyar vagyok vagy a Nem tudhatom című verset. Ha ez a felfogású ellenzék nyer április 8-án, akkor nem túl sok idő kell, és harangoznak a magyar életformának.

–  A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén hangzott el a budapesti rendőr-főkapitány tavalyi évről szóló beszámolója. Ennek alapján ismét javultak a közbiztonsági adatok. Orbán Viktor miniszterelnök pedig előző héten Miskolcon járt, ahol azt mondta, a migránsok mindig nagyvárosokba mennek, a gettók, a no-go zónák ott alakulnak ki, így két várost látott veszélyben egy migráns­barát kormány alakulása esetén: Budapestet és Miskolcot. Egyetért ezzel?

–  Az ellenzéki pártok talán egyetlen közös nevezője a mániákus Orbán-gyűlölet. A miniszterelnök a no-go zónákkal nyilvánva­lóan a fent említett problémát terjesztette ki és egyszerűsítette le. Más nem történt. Egy-egy zsurnalisztának „csúszik az ékszíja”, és bármit mond a miniszterelnök, annak nekiesik. Azonban 2015-ben a Keleti pályaudvarnál voltak tapasztalataink, amelyek a miniszterelnököt erősítik.

–  Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltekre rátérve, az MSZP és a Párbeszéd közösen indítja Karácsony Gergelyt. Zugló polgármesteréről korábban azt mondta, az ellenzéki képviselők közül vele a leggördülékenyebb a közös fővárosi munka. Mit szól ahhoz, hogy most a baloldal vezére lett?

–  Tulajdonképpen nem tudom minek lett a vezére. Hiszen, hogy a Párbeszéd mi, azt sem tudjuk, ráadásul önállóan mérhetetlenek. Hogy Gergő hogyan lett MSZP-jelölt azok után, amiket évekig a szocialistákról mondott, azt tán maga sem érti. Sosem volt vele személyes ellentétem, a fővárosi munkában visszafogott volt. Mióta MSZP-s jelölt lett, nem tudom, kicsoda valójában. Hetek óta csak egy dal jut róla eszembe az Ezek a fiatalok című filmből. Annak is két sora: „Felesleges harcot nem vív elvekért, bedolgozott jó modorral jól megél.” Mintha róla írta volna Bródy már 1967-ben. Ez viszont édeskevés egy ország vezetéséhez.

–  Éppen az említett „nullaszázalékos párt” javasolta 2015-ben, a bevándorlási hullám csúcspontján, hogy használaton kívüli laktanyákban helyezzenek el migránsokat. Hozzájárulna egy ilyen megoldáshoz?

–  Nem tudom, Karácsony Gergely a lelke mélyén mit érezhet a bevándorlással kapcsolatban. Ahogy beszél erről, az az én véleményemmel nem összeegyeztethető.

–  Az utóbbi napokban nyilatkozott a hódmezővásárhelyi választásról. Márki-Zay Péter győzelmét az ellenzék azóta is igyekszik meglovagolni, ám azt mondta, nincs rá esély, hogy egy ilyen győzelem megismétlődjön többször is. Pontosan mit ért ezen?

–  Hódmezővásárhelyen valaki taktikai hibát vétett, de az ellenzéknek ettől függetlenül észre kellene vennie, hogy ezt a választást nem ők nyerték meg, hanem egy jobboldali beállítottságú, hívő keresztény ember. Az a hurráhangulat, amit az ellenzék most igyekszik kiterjeszteni, nem egészen indokolt. Nem lehet azt mondani, hogy semmi nem történt, de azt még kevésbé, hogy ezzel eldőlt április 8-a. Ilyen beállítottságú embert az ellenzék nem sokat fog tudni maga elé állítani. Közben pedig az ellenzéki pártok marják egymást, és van fél tucat miniszterelnök-jelöltjük.

–  Ezek szerint úgy gondolja, nem elképzelhető, hogy az ellenzéki pártok szimpatizánsai átszavaznak a legesélyesebb jelöltre.

–  Ez naiv önbizalom-fejlesztő elképzelés a megegyezésre nehezen vergődő pártok részéről. Hiszen az ideológiák jórészt összeegyeztethetetlenek. A választó honnan tudná kitalálni a rengeteg ismeretlen név közül, hogy ki az „esélyes” ellenzéki jelölt. Viszont a hódmezővásárhelyi eset aktivizálhatja a Fidesz passzív szimpatizánsait.

–  Rátérve a fővárosi ügyekre, a baloldal kezdeményezett egy népszavazást a 3-as metró teljes akadálymentesítése érdekében. Azóta az aláírásgyűjtést leállították, mondván, a főváros „megfutamodott”, és még a referendum előtt teljesítette a többségi akaratot, vagyis, akadálymentesek lesznek az állomások. Van információja arról, hogy hány aláírás gyűlt össze?

–  Ez az aláírásgyűjtés paródia volt. Hiteltelen ember ügyetlen kísérlete, aki maga nem is olyan régen a 2-es metró felújításánál tízszázaléknyit akadálymentesített. Már jóval a referendum kezdeményezése előtt egyeztettünk a mozgáskorlátozottakkal és az unióval. Elein­te azt harsogta az MSZP, hogy végre a budapestiek dönthetnek, majd egy értelmezhetetlen időpontban – hiszen megállapodás még ma sincs – egy suta mondattal abbahagyták az egész aláírásgyűjtést. MSZP-s informá­ciók szerint valójában mindössze negyvenezer aláírásuk volt, ami semmire sem elég. Most az MSZP-s Horváth Csaba képviselő újabb ötlettel állt elő. Az ő vezetésével meg akarja konzultálni, „hogyan tovább Budapest április 8-a után?” Hát úgy, ahogy eddig. Az önkormányzati választás másfél év múlva lesz, addig Horváth csak beszél kisebbségből. Többségből is csak azt tette.

–  Bejelentette azt is, hogy az ősszel indul a Lánchíd felújítása, illetve a pesti oldalon lévő villamosalagút rekonstrukciója. Az előzetes sajtóhírek hat év lezárásról szóltak, legutóbb viszont azt mondta, a teljes beruházás három évig tart majd. Mit jelent ez a közlekedés szempontjából?

–  A projekt három-három és fél év alatt készül el, két ütemben. Előbb lesz egy „ráncfelvarrás” a BAH csomópont felüljáróján. Utána első ütemben a Lánchíd és a pesti hídfő környéke, majd a Váralagút és a Clark Ádám tér. Lesznek kellemetlenségek a közlekedésben, de ilyen munkákat nem lehet észrevétlenül elvégezni.

–  Ha már az előző városvezetést említette, 2008 óta húzódik a Rác fürdő ügye, amiről legutóbbi ülésén döntött a Fővárosi Közgyűlés. Pont kerülhet az ügy végére?

–  Röviden szólva várhatóan most már a város tulajdonába kerül az egész létesítmény. Biztosan lesznek előfeltételezések az üzemeltetésről, akárcsak a budapesti díszkivilágítás és az Elios Zrt. „várható” kapcsolatáról építgetett vízióról, de jobb, ha gondolnak rá a kezüket dörzsölgetők, talán mégsem úgy alakul, ahogy remélik.

–  Mikor nyithat meg a fürdő?

–  Ha szerencsénk van, még az év végéig.