Faggyas SándorHiteles ajánlat

Álláspont. Hogyan kerül a csizma az asztalra, azaz a migráció kérdése egy gazdasági évindító kamarai tanácskozás napirendjére?

Faggyas Sándor – 2018.03.07. 01:20 –

Úgy, hogy Orbán Viktor az elmúlt nyolc évet értékelő és a következő négy évre szóló terveit vázoló beszédében világossá tette a hazai gazdasági élet képviselői előtt: a tömeges migráció a mai Európában nemcsak politikai, hanem gazdaságpolitikai kérdés is. A kormányok stabilitása azon múlik, milyen választ adnak a bevándorlásra, márpedig a politikai stabilitás a sikeres gazdaságpolitika alapja. Azok az országok, amelyek kormányai bevándorláspártiak, politikai-lag instabillá válnak, és növekvő gazdasági gondokkal néznek szembe.

A kormányfő ezzel kapcsolatban idézte a leendő bajor miniszterelnök, Markus Söder hamvazószerdai beszédét, amely szerint a bevándorlás mindent megváltoztatott Németországban, és a bajor kormány tavaly több pénzt költött a menekültekre, az integrációjukra, mint amennyit egészségügyre, környezetvédelemre és a gazdaság támogatására összesen. „Szívesen segítünk másoknak, de nem szabad elfelejtenünk a saját népünket”, mondta a keresztényszociális politikus. Erre rímelve tegnap Orbán Viktor is hangsúlyozta, hogy a migránsok nem ellenségeink, hanem áldozatok, de semmilyen együttérzés nem ok arra, hogy tönkretegyük miattuk saját országunkat. Ha elfogadnánk az újabb brüsszeli tervet, hogy évente minimum tízezer migránst telepítenének hazánkba, az – fejenként négy és fél millió forinttal számolva – évi 45 milliárdba, családegyesítés esetén pedig ennek legalább a duplájába kerülne a magyar államnak. Sőt, a tömeges bevándorlás folytatódása során, a migránsok felső határ nélküli kötelező szétosztása nyomán akár százezer embert is ideküldenének, s ennek 450 milliárdos kiadása elvonná a költségvetési forrást a gazdaságfejlesztéstől, az egészségügytől, a bér- és nyugdíjemelésektől, a családtámogatásoktól.

A miniszterelnök bejelentette, ha kormánya a választók bizalmából a következő négy évben folytathatja munkáját, akkor vállalja, hogy Magyarországra egyetlen migránst sem engednek be, a határkerítést megvédik, és az árát kifizettetik Brüsszellel, továbbá mindenkit kitiltanak az országból, aki a bevándorlás szervezésével foglalkozik. Ezek teljesülése az előfeltétele annak, hogy 2018–2022 között minden évben legyen négyszázalékos gazdasági növekedés, négy év múlva elérjük a teljes foglalkoztatottságot, minden évben emelkedjen a minimálbér, legyen nyugdíjemelés és nyugdíjprémium, s a következő ciklus végére a munkaadói járulékteher alacsonyabb legyen a régiós versenytársakénál.

A kamara tagjai részletes beszámolót hallhattak a nyolc éve tett vállalásokról, a velük kötött megállapodásokról és azok teljesítéséről, a magyar modell gazdasági és társadalmi eredményeiről. S arról az elvről, hogy minél több állampolgár úgy érezze, megkapja, amit a maga számára méltányosnak tart. Szemben a választóknak most fűt-fát ígérő, hiteltelen és alkalmatlan ellenzékkel, a kormányfő vállalásait az elmúlt nyolc év kormányzati tettei és eredményei hitelesítik. A köpönyegforgató és hazudozó, levitézlett politikusok nyilván maguk sem hiszik, amit ígérgetnek, míg Orbán Viktor régóta változatlanul hiszi és vallja, hogy a fenntartható fejlődés alapja a munkaalapú gazdaság, a gyermekes családok támogatása és az, hogy Magyarország magyar és független maradjon. Ezért hiteles az ajánlata, hogy a kormány újabb szövetséget kötne a vállalkozókkal, hiszen rajtuk is múlik, hogy egy idegen érdekeket képviselő bábkormány vagy független, nemzeti kormány vezeti-e az országot az áprilisi választás után.