Baloldali betelepítési kísérletek

Karácsony Gergely válaszoljon, egyeztetett-e brüsszeli tisztségviselőkkel, hogy egy esetleges kormányváltás esetén hol helyeznének el migránsokat – mondta Hidvéghi Balázs

Pálfy Dániel Ábel – 2018.03.06. 04:17 –

Nem csak Nyugat-Európában, Magyarországon is többször felmerült a bevándorlók betelepítésének ötlete. Először még 2015-ben, amikor Karácsony Gergely baloldali miniszterelnök-jelölt pártja, a Párbeszéd javasolta a menedékkérők elhelyezését használaton kívüli laktanyákban, de egy liberális jogvédő szervezet olyan javaslatot is tett, hogy óvodákban létesítsenek befogadóállomásokat.

A migrációs válság csúcspontján Karácsony Gergely pártja, a Párbeszéd (akkor még Párbeszéd Magyarországért) nemcsak a határkerítés megépítése ellen tiltakozott, hanem bevándorlók betelepítését sürgette. A párt 2015. június végén kiadott közleménye úgy fogalmaz: „Semmiképpen se kerüljön sor határ menti kerítés építésére, az új vasfüggöny megépítése ugyanis nyolcszor annyiba kerülne, mint amennyit Magyarország egy év alatt összesen költ menekültügyre”.

Érdekes egybeesés, hogy az ultraliberális Amnesty International legutóbbi sajtótájékoztatóján Iván Júlia, a jogvédő szervezet igazgatója szintén a vasfüggönyhöz hasonlította a határzárat, ami egy olyan országban, amelyet a kommunista diktatúra évtizedekig elzárt a világtól, minimum megütközést keltő hasonlat. Karácsony Gergely pártja emellett azt is javasolta, hogy uniós forrásból újítsák fel és nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, és ott helyezzenek el menekülteket.

Ezzel kapcsolatban tegnap Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója közölte, Karácsony Gergelynek, az MSZP–Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjének válaszolnia kell, egyeztetett-e brüsszeli tisztségviselőkkel, hogy egy esetleges kormányváltás esetén hol helyeznék el a migránsokat, és adott-e át Brüsszelnek információkat a magyarországi üres laktanyák befogadóképességéről. Ugyanis az adatok szerint a laktanyák körülbelül tízezer főt tudnak befogadni, és a legújabb brüsszeli javaslat szerint Magyarországnak pont ennyi embert kellene átvennie – fogalmazott Hidvéghi Balázs.

A Migration Aid nevű, bevándorlók jogaiért küzdő szervezet 2015 szeptemberében már nemcsak laktanyák, hanem iskolák és óvodák megnyitását követelte, hogy ott menedékkérőket befogadó állomásokat létesítsenek.

A Párbeszéd később sem tett le arról a tervéről, hogy bevándorlókat telepítsen be az országba. A Karácsony Gergely vezette zuglói önkormányzat alpolgármestere, a szintén párbeszédes Szabó Rebeka 2016 májusában egy szociális bérlakások igénylésére vonatkozó előterjesztést nyújtott be az önkormányzathoz.

A dokumentumban olyan kitétel is szerepelt, amely bevándorlóknak is lehetővé tette volna a lakáspályázaton való részvételt. „A pályázaton részt vehet minden cselekvőképes, nagykorú, európai gazdasági térségi állampolgár, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személy” – állt Szabó Rebeka indítványában. A zuglói képviselő-testület akkor leszavazta a javaslatot, és az önkormányzat honlapjáról is eltávolították a dokumentumot. Szabó Rebeka újra benyújtotta azt, azonban júniusban már napirendre sem vették.

Zuglóban egyébként tavaly a Magyar Iszlám Közösség (MIK) vásárolt ingatlant, amelyben imaházat és kulturális központot akartak létrehozni. Rozgonyi Zoltán alpolgármester, helyi fideszes képviselő akkor kérdéseket tett fel Karácsony Gergelynek, de a polgármester magánszemélyek közti adásvételnek nevezte az ügyet, amellyel kapcsolatban az önkormányzatnak nincs véleményezési és tájékoztatási kötelezettsége. Rozgonyi Zoltán lapunknak elmondta, jelenleg nincsenek információik arról, hogy a MIK milyen tevékenységet folytat az épületben, és eddig működési engedélyt sem kért az önkormányzattól. Európai példák is vannak hasonló betelepítési ötletekre és kísérletekre. Tavaly júniusban Ska Keller, az Európai Parlament zöldpárti frakciójának vezetője egy német hírportálnak adott interjúban arról beszélt, hogy szerinte a bevándorlók szívesebben mennek olyan helyre, ahol már élnek honfitársaik, hiszen ez megkönnyíti az integrációjukat.

Az interjúban felmerült egy teljes szíriai falu Lettországba telepítése, amelyről Keller a következőt mondta: „A szír falu ötlete egy lehetőség azoknak a menekülteknek, akik egyedül nem akarnak az adott országba menni, mert ott nincsenek menekültek”. Ska Keller arról is beszélt, hogy azok a kelet-európai országok, amelyek elutasítják a menekültek befogadását, uniós jogot sértenek.

Németországban, a hatezer-négyszáz lakosú Nieheimben előfordult, hogy a menekültszállók megteltek, ezért önkormányzati lakásban élő német állampolgárokat lakoltattak ki, mert a bevándorlók számára lakást kellett biztosítania az önkormányzatnak. A hamburgi tartományi törvényhozás 2015. október elején olyan jogszabályt fogadott el, amely felhatalmazza a hatóságokat, hogy azonnali hatállyal lefoglaljanak használaton kívüli kereskedelmi, ipari ingatlanokat. Az illetékesek akkor felmérték nemcsak a magántulajdonú, de a köztulajdonban lévő, üresen álló ingatlanok számát, helyét, befogadóképességét. Olaszországban és Ausztriában pedig megyei és tartományi kvóták alapján próbálták elosztani a migránsokat, a városok tiltakozása miatt azonban viszonylag kevés sikerrel.