„A háború gaztett”

Német író magyar tüzértiszti köpenyben – Kamarakiállítással emlékezik meg Heinrich Böllről a Petőfi Irodalmi Múzeum – A nehéz katonaévektől a Nobel-díjig

Forgách Kinga – 2018.03.05. 01:12 –

Kiadatlan levélrészletek, különleges kompozíciós segédeszközök és egy archív filmfelvétel is látható az új, Heinrich Böllről szóló kiállításon a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Német író magyar tüzértiszti köpenyben című, május 6-ig látható kamaratárlat a szerző Magyarországhoz fűződő kapcsolatát is bemutatja.

Petőfi Irodalmi Múzeum 20180305 A szerzőnek tavaly decemberben lett volna a századik születésnapja, életművében kitüntetett szerepet játszottak magyarországi élményei (Fotó: Bodnár Patrícia)

A Nobel-díjas Heinrich Böll életművében kitüntetett szerepet játszott Magyarország, hiszen mint katonai sebesült, nálunk érte meg a második világháború végét: itt tudta meg, hogy megtörtént a partraszállás, ahogy azt is, hogy Hitler ellen merényletet követtek el. A német író számára Magyarország akkoriban a fronton tapasztalt állapotokhoz képest a béke szigetének tűnt, és szimpatikusnak találta ezt a vidéket, amelyet a Kárpátok hegyei védenek. Minderről Bernáth Árpád, a Petőfi Irodalmi Múzeum új Böll-kiállításának kurátora beszélt, aki rendhagyó tárlatvezetésén mesélt az író háborúhoz való viszonyáról, Magyarországon töltött idejéről és regényeinek kalandos kiadástörténetéről.

Theodor Heinrich Böll 1917 decemberében született, tehát tavaly lett volna a századik születésnapja – mondta el Bernáth Árpád, hozzátéve, hogy voltaképpen ez a tárlat is ebből az alkalomból jött létre, s célja, hogy felhívja az olvasók figyelmét Böll műveire, amelyek – néhány tanulmányt leszámítva – szinte mind olvashatók magyarul. Mint kiemelte, a Német író tüzértiszti köpenyben című kiállítás Böll életútjának néhány fontos mozzanatát, valamint Magyarországgal való kapcsolatát mutatja be, s ezt a témát három fontos regény köré csoportosították.

A tárlat első része Böll katonai élményeire, valamint az ehhez kapcsolódó Ádám, hol voltál? című műre koncentrál. A kurátor ennek kapcsán elmondta, Böllnek szinte végig részt kellett vennie a második világháború harcaiban, s katonaéveit börtönnek, a háborút gaztettnek értékelte. A frontra főleg 1943-44-ben került, Krímben is harcolt, majd Romániába küldték, ahol megsebesült – mesélte, hozzátéve, hogy egy könnyebb sebesülés szerencse a katona számára, mert így kórházakban töltheti a nehéz időket. Böll Sepsiszentgyörgyre, majd Debrecenbe és Szentesre került, s regényében később fel is bukkantak ezek a helyszínek – magyarázta. A kamaratárlat központi szimbóluma – amelyre a cím is utal – egy magyar tüzértiszti köpeny, amely azért jelentős, mert az író 1945-ben egy ilyen kabátban tért vissza hazájába, hogy aztán azzal szembesüljön, hogy szülővárosát, Kölnt – és benne a lakását – porig bombázták.

A kiállítás második része az Egy bohóc nézetei című regényre, illetve annak politikai aspektusaira koncentrál. Bernáth Árpád elmondta, Böll a műben bírálta a nyugatnémet–keletnémet viszonyt, s ennek voltak következményei, mert egy rövid jelenet miatt – amelyben az író az NDK abszurd működésére utalt – a könyv nem jelenhetett meg a szocialista országokban. Néhány helyen ezt úgy oldották meg, hogy egyszerűen kihagyták ezt a pár oldalt, Magyarországon viszont emiatt csak 1982-ben jelenhetett meg a mű. Mint rámutatott, Böll szerette volna oldani ezeket a feszültségeket, mert attól tartott, mindez újabb háborúkhoz vezethet, ezért is vállalta el a nyugatnémet Pen elnökségét.

Így jutott el újra Magyarországra 1971-ben mint a Pen elnöke, ahol magyar írókkal, kiadókkal és filológusokkal – köztük Bernáth Árpáddal is – találkozott. Az utazásról a kiállításon egy különleges filmrészletet is látható, amelyen Böll és felesége balatoni kirándulása lett megörökítve.

A tárlat harmadik része a Csoportkép hölggyel című regény köré szerveződik, amelyért 1972-ben az író Nobel-díjat kapott. A kurátor felhívta a figyelmet a falakon látható különleges színes képekre is, amelyek Böll munkái, pontosabban alkotástechnikai segédeszközei voltak, s amelyekkel műveinek ritmusát, arányait szemléltette. Mint mondta, Böll rengetegszer átdolgozta írásait, s ez sokszor hatalmas változásokat eredményezett, amit ezekkel a rajzokkal igyekezett lekövetni.