Leendő energetikai szakemberek – befektetés a jövőbe

Scherer Zsolt: A napelemes rendszerek telepítésének egyik hajtóereje, hogy a hálózatra visszatáplált energiát a szolgáltatóknak hatóságilag szabályozott áron fel kell vásárolniuk

M. Orbán András – 2018.02.27. 00:32 –

Idén harmadik alkalommal hirdet Diplomadíj-pályázatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Ezúttal már három kategória, energetikai műszaki, víziközmű és környezetvédelmi műszaki, gazdasági és szabályozási kategóriák diplomamunkáiból választják ki a legjobbakat. A MEKH Diplomadíj-pályázatának témaköreit már meghirdették a programban részt vevő egyetemeken.

Scherer Zsolt 20180227 Scherer Zsolt: Továbbfejlesztettük a pályázati rendszert, idén már három kategória legjobb munkáit értékeljük (Fotó: MH)

A Diplomadíj-pályázatot 2016-ban indította el a MEKH a hivatal szakterületeihez kapcsolódó tanulmányokat folytató tehetséges hallgatók számára. Az energetikai szakemberképzésben részt vevők mellett 2017-ben a közszolgáltatások területén tanulmányokat folytatók számára is lehetőséget biztosítottunk a pályázaton való indulásra – mondta lapunknak Scherer Zsolt, a MEKH sajtófőnöke.

Az első pályamunkák

Scherer Zsolt visszautalt rá, 2016-ban a BME Energetikai Szakkollégiumával együttműködve hirdette meg a Hivatal pályázatát, amelyre akkor kilenc pályamű érkezett. Valamennyi munka magas színvonalú és aktuális témákat elemző dolgozat volt. A MEKH összesen hatszázezer forint összdíjazásban részesítette az első három helyezett hallgatót, akik a villamosenergia-rendszer témakörében készítették el tanulmányukat.

A nyertesek között volt Táczi István, aki Az energiatárolás alkalmazásai, különös tekintettel az elosztó­- hálózatokra című munkájában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közeljövőben hálózatra csatlakozó megújuló energiaforrások ingadozó penetrációja újszerű kihívások elé állítja a hálózat üzemeltetőit. „Kétirányú energiaáramlások, teljesítmény- és feszültségminőségi problémák alakulhatnak ki, melyek veszélyeztethetik az ellátás biztonságát” – olvasható a dolgozat rövid összegzésében. Az energiatárolással a felvetődő problémák ugyanakkor orvosolhatók. A szerző szerint egy megfelelően kialakított működési stratégiával ezek az alkalmazások képesek az elosztóhálózat helyi támogatására is: virtuális sziget­üzem, teljesítményáramlás-követés és biztonsági tartalékok készítése egyaránt megvalósítható. A hálózatra csatlakoztatott energiatárolók akár gazdasági haszon teremtésére is felhasználhatók. Mindezek megvalósítására egy saját fejlesztésű energiatárolási stratégiák hatásait vizsgáló szimulációs program működését vázolja, amely figyelembe veszi az energiatároló főbb karakterisztikus elemeit, a hatásfokot, válaszidőt, ciklusszámot, kapacitást és névleges teljesítményt.

Második helyezett volt 2016-ban Pintér László, aki a Fogyasztói befolyásolás lehetőségeinek vizsgálata, különös tekintettel az ipari fogyasztókra című pályamunkájában az okoshálózat, okosmérők és egyéb okos megoldásokkal ellátott eszközök témakörét járta körül. Ezek a berendezések lehetővé teszik a kétirányú kommunikációt a fogyasztók és az engedélyesek között.

Az első villamosenergia-hálózatok kiépítése óta az erőműveket a fogyasztók igényének megfelelően szabályozzák. Maga a pályamű arra keresi a választ, hogy hogyan lehetséges a fogyasztókat bevonni ebbe a szabályozásba, milyen pénzügyi ösztönzőkkel lehet a fogyasztásukat befolyásolni. A különböző típusok összehasonlítása mellett számba veszi az olyan feltörekvő technológiákat is, mint az elektromos járművek és azok töltése.

A dolgozat aláhúzza, a fogyasztói befolyásolással fokozható az ellátásbiztonság, növelhető az energiahatékonyság, ezáltal pedig csökkenthetők a költségek. Az ipari nagyvállalatok sokkal nagyobb mennyiségű energiával kereskednek. A tanulmány szerint mivel a magyarországi villamosenergia-fogyasztás több mint felét ők adják, ezért jogos a feltételezés, hogy a fogyasztói befolyásolás hatása a nagyvállalatokat, nem pedig a lakosságot érinti jobban.

Az első három helyezett között volt Tóth Zoltán. A Családi ház villamosenergia-ellátásának fejlesztése című dolgozatában abból indul ki, hogy napjainkban az energiaárak emelkedése és a környezettudatos energiafelhasználás miatt – amellyel a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a cél – egyre fontosabb a megújuló energiaforrások használata, egyre több családi házon telepítenek például napelemeket. A problémát az jelenti, hogy ezek a rendszerek időszakosan termelnek energiát, a megtermelt energia nagyobb részére viszont a csúcsidőszakban lenne szükség. Ezt az ellentmondást oldja fel az energiatárolás. Ahogy Tóth Zoltán tanulmányában fogalmaz: „az energiafelhasználás hatékonyságát növeli az épületinformatikai rendszer alkalmazása. A KNX épületinformatikai rendszer alkalmas a családi ház villamosenergia-ellátásának felügyeletére és menedzselésére”, ezzel pedig akár húszszázaléknyi villamos energiát is megspórolhatnak a fogyasztók. A szerző ezek mellett egy családi ház napelemes rendszerének kiépítéséről, illetve a felmerülő kihívásokról is említést tesz.

Tavalyi kiválóságok
NapkollektorA napkollektorok által termelt energia tárolása még bőven tartogat kihívásokat (Fotó: Varga Imre)
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elhivatott támogatója azoknak a tehetséges fia­taloknak, akik a szakterületeihez kapcsolódó tanulmányokat folytatnak. Így – együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Szakkollégiumával – úgy döntöttünk, hogy 2017-ben már nemcsak az energetika, hanem a közműszektor témakörében is lehet tanulmányt benyújtani a Diplomadíj-pályázatra – tudtuk meg Scherer Zsolttól. Tavaly bebizonyosodott, sem témában, sem vállalkozó kedvű, magasan képzett fiatalban nincs hiány – tette hozzá, és ez szerinte biztató a szakma jövőjét tekintve.

Tavaly Kazsoki Attila Sándor Lakossági energiafogyasztás és napelemes energiatermelés egyidejűségének növelése energiatároló alkalmazásával című munkájával nyert I. díjat. Mint megállapítja, a napelemes rendszerek telepítésének egyik hajtóereje, hogy a hálózatra visszatáplált energiát a szolgáltatóknak fel kell vásárolni, mindez pedig hatóságilag szabályozott áron történik. A hálózatba egyidejűleg visszatáplált energia a lakossági felhasználók esetében a legnagyobb. Ennek az az oka, hogy a lakosság jelentősebb energiafelhasználása reggelre, késő délutánra és az esti időszakra tehető, ami nem esik egybe a napelemes rendszer termelésének nap közbeni csúcspontjával. Ez alapján a villamosenergia-termelés és -fogyasztás alacsony egyidejűséget mutat. Kazsoki Attila Sándor tanulmányának célja az volt, hogy megvizsgálja egy átlagos lakossági fogyasztó villamosenergia-fogyasztását, illetve egy ennek fedezésére telepített napelemes rendszer termelését. Ezenkívül bemutatja a lakossági szinten alkalmazható energiatárolási lehetőségeket mint az egyidejűség növelésének módját.

Kovács Zsófia tanulmányának az elektromos hajtású személygépkocsik magyarországi elterjedése volt a témája, amelyet a zsűri II. helyezéssel díjazott. A tanulmány áttekintette a különböző meghajtású személygépjárművek műszaki paramétereit, az életciklus során felmerülő költségeit, értékelte a kiszolgáló infrastruktúra jelenlegi helyzetét, kapacitását. Megvizsgálta továbbá az egyes autótípusokat gazdasági szempontból, a műveletekre pedig egy külön kifejlesztett átfogó, speciális kalkulációt használ. A pályázati anyag sorra vesz több, az elektromos autók elterjedését előre jelző tanulmányt, majd bemutatja a saját, erre a célra készített modelljét. Utóbbi létrehozása során a jelenlegi állami támogatásokat, az iparági kilátásokat, valamint a beruházást ösztönző szempontokat veszi figyelembe. A saját modell alapján részletesen vizsgálja a lehetséges elterjedés villamosenergia-rendszerre, valamint a villamosenergia-fogyasztásra gyakorolt hatásait is.

Szabolcsi Balázs 2017-ben III. díjat kapott, munkája azért volt különleges, mert egy konkrét helyszínt, a Szentendrei-szigetre telepített csáposkútcsoportot vizsgálta. Magyarország bőséggel rendelkezik vízzel és vízkezeléssel kapcsolatos tudással, a globális folyamatok élére kell törnie, és a saját ellátása mellett segítenie kell az arra rászoruló térségeket – olvasható a tanulmányban, amely célja az első, a termelési „lépcsőfok” bemutatása. Budapest vízbázisának több mint hetven százalékát a város felett elterülő Szentendrei-sziget szolgáltatja. Ennek adottságai és az erre másfél évszázad alatt kiépült kútépítési-vízkezelési technológia és tudásanyag bizonyítja a magyarok kiemelt helyét nemzetközi szinten. A diplomamunka a szigeten található húsz surányi csáposkúttal foglalkozik részletesebben, így teljes képet adva a budapesti víztermelés jellemzőiről.

Háromszor három díjazott

Scherer Zsolt elmondta, idén továbbfejlesztik a pályázati rendszert, oly módon, hogy három különböző területen hirdetnek majd győztest. Energetikai műszaki, vízi közmű és környezetvédelmi műszaki, gazdasági és szabályozási kategóriában díjazzák a legjobbakat. Ebből következően emelkedik a pályázat összdíjazása is. Míg korábban a három nyertes összesen nyert nettó hatszázezer forintot, addig 2018-ban a három kategória első helyezettjei nettó háromszáz-, a másodikak nettó kétszáz-, míg a harmadik helyezettek nettó százezer forintot kapnak munkájuk elismeréseként.


Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült