Védik a kerület nyugalmát a bevándorlásszervezőktől

Budapesti mozaik. Kovács Péter: Akár már 2025–2026-ban járhatnak a meghosszabbított 2-es metróval az utasok, a projekt átstrukturálja a közlekedést, nem kell majd átszállni az Örs vezér terén

Szalai Laura – 2018.02.14. 01:45 –

Ha megkapjuk a kormányzati és az uniós támogatást, akkor 2022-2023-ban megkezdődhetnek a 2-es metró és a HÉV összekötésével járó munkálatok – mondta a lapunknak adott interjúban a XVI. kerület polgármestere. Kovács Péter közölte, tiltakozni fognak az ellen, hogy a bevándorlással foglalkozó civil szervezetek irodát nyithassanak az Ikarus egykori gyártelepén.

Kovács Péter 20180214 A HÉV–metró összekötésnél rengeteg P+R parkoló épül majd – mondta a polgármester (Fotó: Varga Imre)

– Több mint tíz éve napirenden van a 2-es metró és a HÉV összekötése, nemrég pedig bejelentették, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban végre megvalósulhat a terv. Hogy áll most a projekt?

– A konkrét bejelentés arra vonatkozott, hogy lezárult a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálata. A beruházás szükségessége először 2005-ben merült fel, mivel a XVI. és a XVII. kerületben sokkal többen választják a saját személyautóval közlekedést a belvárosba, mint bármely másik városrészben. 2007-ben a két kerület közösen finanszírozott egy előmegvalósíthatósági tanulmányt, amelyben megnéztük, hogy a projektet lehet-e uniós forrásból is támogatni. Bár sokáig nem történt előrelépés, Tarlós István főpolgármester vezetése alatt már sikerült két és fél milliárd forintot elkülöníteni a tervezésre, ebből félmilliárd forint volt a megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálata. Utóbbi elsődleges célja az volt, hogy kiderüljön, a rákoskeresztúri szárnyvonal beilleszthető-e a projektbe, illetve hogy miként lehet költséghatékonyabb megoldást találni. Szükség van arra, hogy a projektet az állam támogassa, ezen viszont még kell dolgoznunk, hiszen új helyzet állt elő azzal, hogy a HÉV átkerült az államhoz.

– Milyen arányban kellene megoszlaniuk a támogatási forrásoknak?

– Sok nagyberuházást tervez a kormány, de szerintem ez áll a legjobban az előkészítettség szempontjából. Azt tartanám reálisnak, ha kilencven százalékban uniós és tíz százalék állami támogatásból valósulna meg. A projektet öt részre lehet bontani, a tizenhatodik kerületet leginkább az első része érinti, ennek a becsült költsége bruttó százhatmilliárd forint.

– Mi a reális időpont, mikor használhatják az utasok a meghosszabbított metrót?

– Ha megkapjuk a kormányzati és az EU-s támogatást, akkor a beruházás 2022-2023-ban elkezdődhet. A munka két-három évig el fog tartani, így ha minden jól megy, 2025-2026-ban utazhatnak rajta először az utasok.

– Mennyivel lenne gyorsabb a bejutás a belvárosba a peremkerületekből?

– Tény, hogy néhány perccel rövidebb lenne a bejutás, de nem is ez lenne a legnagyobb előny. A legfőbb problémát az jelenti, hogy a HÉV kettévágja a kerületet, s ez rendkívül megnehezíti az autóval közlekedést. Egyrészt régiek a biztosítóberendezések, így előfordul, hogy nyolc-tíz percet kell várni egy áthaladással, ha pedig csúcsforgalom van, akkor három-négy pirosat is kap egy-egy autó, amíg átér. Másrészt a HÉV meglehetősen ritkán jár, így nem tudja elvinni a teljes utasforgalmat. Ezért párhuzamosan buszokat is kell közlekedtetnie a BKK-nak, ez pedig torlódást okoz a közlekedésben. Ez a projekt teljesen átstrukturálja majd a közlekedést, hiszen sűrűbben fog járni a metró, így nem kell annyi busznak közlekednie. És nem kell majd átszállni az Örs vezér téren.

– Várható, hogy a HÉV-et is felújítják?

– A HÉV-nek nagy szüksége lenne a felújításra, mivel már nagyon elavult. Több mint negyvenévesek a szerelvények, ami tarthatatlan, nemcsak Magyarországon, tőlünk keletebbre sincsenek már nagyon ilyenek. A projekt részeként valószínűleg ezt a problémát is tudnánk orvosolni, és csak egy kisebb pluszforrást kellene rászánni.

– Januárban új parkolási övezetről döntött a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István azt kérte a polgármesterektől, hogy gyűjtsék össze parkolási javaslataikat, és azokat a közgyűlés a jövőben egyben tárgyalja. Hogyan látja, milyenek most a parkolási feltételek a városban, szükség lenne további parkolási zónák bevezetésére?

– A XVI. kerületben nincs, és ameddig én leszek a polgármester, nem is lesz fizetős parkoló. A HÉV–metró összekötésnél egyébként is rengeteg P+R parkoló épül majd, és a kerület, illetve a Fővárosi Önkormányzat is épített már a városrészben P+R parkolót. Persze a rendszer sosem lesz tökéletes, hiszen egyre több autó van, és egyre kevesebben választják a közösségi közlekedést. Szerintem a probléma az olyan rendszerrel van, mint amilyet Zugló vezetett be. Utóbbit mi is megérezzük, mert míg korábban a kerületből sokan úgy mentek dolgozni, hogy bementek az Örs vezér térre, és ott lerakták az autójukat, most ezt nem tehetik meg. Így egyre több autós áll meg nálunk.

– A kerület országgyűlési képviselője, Szatmáry Kristóf kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztos össztűz alá került, mivel a cégében először feketemunkást találtak, majd videofelvételek készültek arról, hogy az üzletében nem adtak blokkot. Mit gondol az ügyről?

– Ebben az ügyben senki nem tud igazságot tenni. Parlamenti választás lesz, ilyenkor néhány képviselőjelölt, mint a Szatmáry Kristófot támadó együttes Vajda Zoltán, azt gondolja, hogy mindent szabad. Nekem az a fixa ideám, hogy az önkormányzatnak nem a politizálásról kellene szólnia, hanem a kerület, a település érdekeiről, függetlenül attól, hogy milyen politikai színezetűek a képviselők. Ami Szatmáry Kristófot illeti, ő a XVI. kerület eddigi legsikeresebb parlamenti képviselője, a legtöbb pénzt hozta a városrésznek.

– A napokban ismét megjelentek olyan hírek, amelyek szerint az Ikarus egykori mátyásföldi gyártelepét bevándorlással foglalkozó civil szervezetek bérelhetik ki. Van esély arra, hogy irodát nyissanak?

– Az már két éve felmerült, hogy az üresen álló gyártelepre migránsokat telepítsenek. Akkor, meglepő módon, Vajda Zoltán nagyon hevesen támadta azt az előterjesztést, amellyel a kerületi önkormányzat a kerület békés, nyugodt légkörét megtartva tiltakozott a lépés ellen. Most én is hallottam, hogy a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek szervezkednek, hogy bevándorlást segítő irodát nyithassanak. A következő testületi ülésen a képviselők elé határozati javaslatot terjesztek, hogy tiltakozzunk ez ellen. A problémát az jelenti, hogy a bérbeadó és a bérbevevő sem önkormányzathoz köthető szervezet, elvileg tehát csupán a közvélemény nyomására lehet támaszkodni. Remélem, hogy a testület elfogadja a határozatot, és ha a közvélemény is mellénk áll, akkor talán a magánvállalkozó meggondolja, hogy bérbe adja-e a területet.

– A Fővárosi Közgyűlésben mostani formájában mennyire működik a kerületi érdekérvényesítés?

– A kerületi érdekérvényesítés korábban is működött, a probléma az volt, hogy nem egyenlő mértékben, hiszen azok a kerületek, ahol képviselő volt a polgármester, előnyt élveztek. Most viszont mindenkinek egyenlő lehetősége van, és szerintem jól végezzük a munkánkat. Tavaly egyébként a fővárosi önkormányzat a legtöbb pénzt útfelújításokra nálunk költötte el, míg korábban nem volt jellemző, hogy források érkeztek volna.

– Negyedik ciklusát kezdené majd meg 2019-ben. Indul a polgármesteri székért?

– Mindenképpen szeretnék indulni. Már 2006 óta vagyok polgármester, és a politikai filozófiám, hogy amit megígérünk, azt be is tartjuk. Nálunk minden ciklusban összeáll kétszer tizenhat pont, és az első két ciklusban nagyjából kilencvenöt százalékban tudtuk teljesíteni a vállalásunkat. Ha most is sikerülne ezt elérni, az megerősítene abban, hogy ismét elinduljak a polgármesteri székért.