Belföld

Fizetetlen számlák, kiürült hivatal

Romanek Etelka: Hihetetlen állapotokat örököltünk, hónapoknak kell még eltelniük, hogy látványos eredményeket érhessünk el

Húsz folyamatban lévő per, egy halom kifizetetlen számla, fenyegető adósságrendezési eljárás – ez fogadta Romanek Etelkát az esztergomi önkormányzatnál egy hónappal ezelőtt. „A választások előtt és után is azt lehetett hallani, hogy pozitív egyenleggel adják át a várost. Ez igaz, csakhogy ez fiktív állapot. Amint kiegyenlítjük a számlákat, törlesztjük az adósságokat, és kifutnak a perek, a végeredmény nagyon erős mínusz lesz” – mondta lapunknak Esztergom új polgármestere.

romanek
„Az adósságrendezés mindenféle pályázatból kizárná a várost, márpedig a mi célunk, hogy Esztergom fejlődjön” (Fotó: Kövesdi Andrea)

– Egy hónappal ezelőtt megtörtént a hivatalos átadás-átvétel. Látják már, hogy milyen helyzetben van a város?

– Az átadás-átvételkor az ember kap egy halom ügyiratot, amelyek a folyamatban levő ügyeket tartalmazzák, s csak amikor ezeket elkezdi kinyitogatni, akkor lehet sejteni, hogy igazából mi is az örökség. Rengeteg olyan ügy is van, ami az átadás-átvételkor nem került elő, hiszen befejezettnek tekintették, ugyanakkor nap mint nap azzal szembesülünk, hogy egy-egy ilyen, befejezettként kezelt ügynek komoly pénzügyi vonzata van. Hihetetlen állapotokat örököltünk, s közel húsz pert. Beruházásokhoz kapcsolódó és szavatossági pereket. Vannak olyan követelések a várossal szemben, amelyeknek már a kamata is igen magas.

– Mennyi pénzről van szó?

– Százmilliókról, sőt, a végösszeg akár milliárdokat is kitehet. Olyan ügyek is vannak, amelyeknek iratanyaga – részben vagy egészben – eltűnt. Próbáljuk menteni, ami menthető, igyekszünk a követeléseknél helytállni, célunk mindenképpen az, hogy az újabb adósságrendezést elkerüljük, de súlyos az örökségünk. Egy jogorvoslati eljárás miatt a választás után három hétig nem tudtam hivatalba lépni, nagyon felhalmozódtak a megoldatlan gondok, már az a veszély fenyegetett, hogy a hivatal dolgozói és a közmunkások nem kapnak fizetést. Az első időkben a barátaim segítettek, reggeltől estig itt voltunk, próbáltuk a legsürgősebb tennivalókat ellátni. Szerencsére korábban évekig dolgoztam jegyzőként, s az önkormányzat működéséről szerzett tapasztalataim segítenek.

– Úgy hallottam, hogy például nem volt jogi osztály a hivatalban.

– Még most sincs. December elsejétől van lehetőség létszámbővítésre. A forrást a költségvetési alszámlák átcsoportosításával, az elszámolások lezárásával utófinanszírozásként megkapott összegek egy részéből biztosítottuk, ezután pedig a külsős megbízási szerződések átstrukturálásával tesszük lehetővé a jogi és a többi osztály bővítését. Rengeteg törvényességi óvás van a kormányhivataltól, mert szabálytalanul történt az ügyintézés. Olyan alapvető tevékenységekre sincs elég szakember, amelyek a hivatal szakszerű működéséhez elengedhetetlenek. Ilyen például a műszaki és az építési terület, a városüzemeltetés, a szociális ügyek vagy akár a pénzügy.

– Hogyan működhetett így a hivatal?

– Finoman szólva is nehezen. Nagyon sok a panasz, az ügyintézési határidők nem törvényszerintiek. Az iratkezelés is aggályos, hiszen nem volt megoldott például az épület őrzése, újra be kellett indítani a riasztórendszert, nem volt kulcshasználati rend, lehetetlen volt követni, ki, mikor és miért jött be a városházára. Számtalan irat eltűnt. Hiányoznak olyan beruházásokkal kapcsolatos dokumentumok, amelyek utólag már nehezen vagy egyáltalán nem beszerezhetők. Gondolom, még hónapoknak kell eltelniük, hogy letisztuljon a kép. Most az avar eltakarítása, illetve a síkosságmentesítés lenne az aktuális feladat, ám olyan szerződések vannak a zöld területek gondozására, amelyek szabálytalanok, ezért újra kell indítani az egészet.

– Ez a rendetlenség, fejetlenség a mélygarázsépítő Giegler Kft.-vel szemben fennálló tartozás törlesztésével is így volt?

– Ez csak egy per a sok közül, de általánosságban igaz, hogyha van egy jogos követelés, akkor azt mielőbb ki kell fizetni, hogy később az ügyvédi és a kamatköltségek ne terheljék a kasszát. A Volánnak sem fizette ki a város a jogos követelést, ezért, ami mondjuk annak idején ötven egység tartozás lett volna, mostanra hetven egységnyire hízott.

– Ezek szerint az adósságrendezéssel kapcsolatban nem úgy gondolkodnak, mint az előző városvezetés?

– Semmiképpen, hiszen egy ilyen eljárás lebéklyózná, mindenféle pályázatból kizárná a várost. Márpedig a mi célunk, hogy Esztergom fejlődjön. Kompromisszumos megoldásokra törekszünk, de nagyon megfontoltan, hiszen ha minden pénzt elköltünk követelésekre és perekre, akkor nem marad a működésre. Ezért folyamatosan tárgyalunk, egyeztetünk, és fontossági sorrendet állítunk fel. Amikor megkaptam a megbízólevelem, és beléptem ezen az ajtón, jött a pénzügyi iroda munkatársa egy hatalmas kupac, hónapokkal korábbi, utalandó számlával, olyan dolgokról, amelyeket még az előző ciklusban rendeltek meg, de nem fizettek ki. Ezeknek a munkáknak a jelentős része éppen a kampányidőszakban zajlott – virágültetés, padok felújítása, ivókutak létesítése. Megközelítőleg száznegyvenmillió forintot fizettünk ki azóta, hiszen ha egy munkát elvégeztek, akkor azt ki kell fizetni. A választások előtt és után is azt lehetett hallani, hogy pozitív egyenleggel adják át a várost. Ez igaz, csakhogy ez fiktív állapot, amint kiegyenlítjük a számlákat, törlesztjük az adósságokat, és kifutnak a perek, a végeredmény nagyon erős mínusz lehet. Ráadásul szembesülünk egy csomó bírsággal is, például szabálytalan hulladéklerakás miatt. Mulasztások, hanyagság, nemtörődömség minden téren.

– Most tehát egy ideig elsősorban rendteremtés folyik. Mikor érzékelheti a lakosság, hogy elindult valami, hogy fejlődik a város?

– Elsődlegesek az alapvető szolgáltatások. Az, hogy lesz közvilágítás az utcájukban, jobb állapotban lesznek az utak, rendesen működik majd a tömegközlekedés. Vannak szezonális munkák, így az útfelújítás is, ebből a szempontból nem kedvező, hogy itt a tél. A közvilágítással kapcsolatban nagyon rossz, határozott időre szóló, bebetonozott szerződéseket örököltünk, és ugyanez a helyzet az utak síkosságmentesítésével is. Ennek ellenére úgy gondolom, a tavaszra már lehet látni a változást. A hivatal is átalakul, az ügyfélbarát közigazgatás eredményeként az emberek azt fogják tapasztalni, hogy egy beadványra húsz napon belül választ kapnak. Ehhez viszont az itt dolgozók szemléletén is változtatni kell. Egyébként a hivatal munkatársai azt hitték, én majd mindenkit „kirúgok”. De miért tenném? Igyekszem mindenkivel beszélgetni, és elmagyarázni, hogy milyen változásokat várok el. Lépésről lépésre haladunk, bár a képviselők is azt szeretnék, ha gyorsabban lehetne látványos eredményeket elérni. Azzal szoktam biztatni őket, hogy ha már minden szekrényből kiborult valami, minden ajtó nyitva lesz, majd akkor lehet magasabb színvonalon működni.