„Meghatározóbb az áfa, mint gondolnánk”

Az élelmiszerek forgalmi adójának csökkentése a költségvetési mozgástér, a szakmai érvek és a fogyasztói hatások mentén zajlik – mondta Fórián Zoltán

Ambrus Ádám – 2018.02.02. 03:14 –

Mivel az adónemek közül a költségvetés legnagyobb bevételét az általános forgalmi adó (áfa) képezi, csökkentése, még a költségvetés helyzetének javulása idején sem képzelhető el azonnal, csak fokozatosan. Az áfa mérséklésének másik kiemelt célja a fogyasztás növelése – mondta lapunknak Fórián Zoltán agrárszakértő.

Forian-ZoltanFórián Zoltán: Az adó mérséklésének kiemelt célja a fogyasztás növelése (Fotó: MH)
A Magyarországon 2014 óta évről évre bővülő élelmiszer-termékkört érintő forgalmiadó-mérséklések hatásai többrétűek és sikeresek. Mivel az adózást érintő kérdések minden esetben összetett társadalmi, gazdasági hatással járnak, nem szabad egyoldalúan értékelni sem őket – nyilatkozott lapunknak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető szakértője. Lapunk kérdésére kifejtette: itt van mindjárt jó példaként az egyik legfontosabb cél, a feketegazdaság minimálisra szűkítése. Ahogy azt a mögöttünk hagyott évek bebizonyították, azokban a szektorokban, ahol a termékek áfája drasztikusan csökkent, az illegális szereplők sem találták meg többé a számításukat. Nemcsak azért – folytatta a szakember – mert kisebb lett a visszaéléssel elért jövedelem, hanem azért is, mert a tevékenység kockázata irreá­lisan megnőtt. A komplex feketegazdaság elleni küzdelem legfontosabb, de önmagában nem elégséges eszköze az áfa csökkentése.

A sikerekhez az ellenőrzés, az adóbeszedés hatékonyságának növelésére, a lebukás kockázatának jelentős emelkedésére is szükség volt, és lesz is.

A piactisztítás további erősítéséhez még egy elemmel, a visszaélők példás elrettentésével és annak
széles körű kommunikációjával is hozzá lehet járulni. Jó példa erre a Nébih, mert bár sokan úgy vélik, hogy a fogyasztó bizalmát az élelmiszerekkel szemben negatívan érintheti a nem szabályosan működő üzemek képes bemutatása, véleményünk szerint éppen ellenkezőleg, arról győz meg, hogy a hatóság a helyén van és kisöpri az ilyeneket a piacról – fogalmazott a szakértő. Az áfa mérséklésének másik kiemelt célja a fogyasztás növelése.

E téren már nem olyan egyértelmű az eszköz megítélése. Ennek oka pedig az, hogy a forgalmi adó csak egy azon tényezők sorában, amelyek a termék fogyasztói árát alakítják, illetve a kereskedő ilyen irányú döntését befolyásolják.

Az jól érzékelhető, hogy az adócsökkentés pillanatában a kereskedő továbbadja a fogyasztó felé az árcsökkenést, de ennek tartóssága a piaci erőviszonyoktól és tenden­ciák­tól erősen befolyásolt – hangsúlyozta Fórián Zoltán. A jó példa erre a baromfipiac, ahol az adócsökkenés hatását a járvány okozta nehéz­ségek mérsékelték. Az élelmiszerek forgalmi adójának csökkentése jól érzékelhető folyamat, ami a költségvetési mozgástér, a szakmai érvek és a fogyasztói hatások mentén zajlik: 2014-ben az élő- és félsertés adócsökkentésével indult, amihez egy évvel később a marha és juh köztes termékei is csatlakoztak, 2016-ban a sertés tőkehús, 2017-ben a friss tej, a baromfihús és a tojás állt be a sorba, idén pedig a hal is követte példájukat – tette hozzá.

A kisebb is lehet több, vallja Fórián Zoltán. Az elmélet azt mondja, hogy az adó szintje és a költségvetés bevétele közötti összefüggés a Gauss-görbe szerint működik. Vagyis az alacsonyabb adószinttel is el lehet érni magasabb bevételt. Ennek fontos alapja a gazdasági helyzet, a gazdálkodási környezet stabilizálódása, azaz a piactisztítás is.

Az Erste Bank agrárelemzője szerint a forgalmi adó a legigazságosabb adó. Mindenki a fogyasztásának megfelelően fizet többet vagy kevesebbet. Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy az alacsonyabb jövedelműek számára arányosan nagyobb terhet jelent. Más szóval, a forgalmi adó szintjének hatása ott nagyobb, ahol a jövedelem magas arányát fordítják élelmiszerek vásárlására. A csökkentések hatásának értékelésekor is érdemes folyamatban gondolkodni és visszatekinteni. Nem olyan régen még az általános forgalmi adó évről évre való emelkedése miatt füstölögtünk. Napjainkban, amikor az inflációs mélypontok idejét éljük, ez háttérbe szorult. A kiskereskedelem versenye kiszélesedett, és ma már nem mindenki csak a legalacsonyabb árral akar jobb lenni a másiknál.

A kereskedelmi szolgáltatások színvonala egyre inkább előtérbe kerül. Az akciók és a rájuk épülő kommunikáció is új szintekre lép – mutatott rá Fórián Zoltán. Kifejtette ugyanakkor, hogy már régóta érzékelhető, hogy az említett ciklikus áremelkedések és a manapság hetente változó üzemanyagárak révén a fogyasztó kevésbé érzékenyen reagál. Ez az árrugalmasság csökkenéséhez vezetett az élelmiszereknél is. Ami közrejátszik abban, hogy nem érzékelhető tartós keresletnövekedés az áfacsökkentések nyomán. A kereslet inkább a fizetőképesség immár tartós emelkedése nyomán bővül, illetve irányul a magasabb hozzáadott értékű termékek felé az élelmiszerpiacon.


A lazacfiléhez is jóval olcsóbban jut a vevő
Kiugró halfogyasztás az idei év elején

Az idén január elsejétől bevezetett haláfa-mérséklés következményeként az ágazatban tavaly év végén még tízszázalékos fogyasztásnövekedést jósoltak, ehhez képest az év első hónapjában a CBA áruházlánc üzleteiben átlagosan húsz-harminc, de helyenként akár negyvenszázalékos fogyasztásnövekedést tapasztaltak.
halBizonyos üzletekben negyven százalékkal volt nagyobb az eladás, mint az egy évvel ezelőtti azonos időszakban (Fotó: Hegedüs Róbert)
A teljes éves halmennyiség harmadának felvásárlása mindig az év végi ünnepi időszakra koncentrálódik. Az árát pedig akár a nyári aszály vagy a gabonaárak változása is befolyásolhatják – mondta lapunknak Lévai Ferenc a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Mahal) szóvivője. A szóvivő ugyanakkor még tavaly decemberben jelezte, hogy az idei évtől a fogyasztók által is érzékelhető, mintegy tizenöt-tizenhét százalékos árcsökkenés várható az áfacsökkentésnek, (huszonhétről öt százalékra) köszönhetően, ami az ágazat fehéredésére is jótékonyan hat majd. Az akkori várakozásai szerint a belföldi halfogyasztás ennek következtében várhatóan tíz százalék körül nő majd idén.

Mivel a haltermelők nem emelték az átadási árakat, így az áruházláncok ígéretük szerint, a teljes árelőnyt átadták a fogyasztóknak, ami számszerűsítve tizenhét százalékos általános áresést hozott, de van olyan piaci szereplő, aki huszonkét százalékos kedvezményig is elment.

Lapunk megkeresésére Fodor Attila a CBA élelmiszer áruházlánc kommunikációs igazgatója elmondta, a halhúsnál azon üzleteikben, ahol friss hal is kínálatban van, átlagosan húsz-harminc százalékkal, de egyes boltjaikban előfordult, hogy negyven százalékkal is nagyobb az eladások mértéke, mint az egy évvel ezelőtti azonos időszakban. Az élelmiszer-kiskereskedelmi láncok közlése szerint, a tavaly még kilónként 2300-2400 forintba kerülő pontyszelethez az áfakulcs mérséklésével idén már 1900-2000 forintért hozzá lehet jutni, de a lazacfilé is 5800 forintért beszerezhető a korábbi hétezer forint helyett.
A pangasius- és a tilápiafilé ára 2300 forintról 1800 forint alá zuhant.


Az árakat a nemzetközi alapanyagárak is alapvetően befolyásolják
Csökken a bevétel, de tisztul az élelmiszerpiac

Az élelmiszereknél folyamatosan csökken az általános forgalmi adó (áfa), a kormány eddigi intézkedései is már éreztetik hatásukat. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint az áfa csökkentésénél döntéshozói oldalon sokféle szempont játszik szerepet, és a költségvetésnek is megvannak a maga korlátai.

Fokozatosan elkezdte csökkenteni a kormány az alapvető élelmiszerek áfáját, amit a szakmai szervezetek már régóta sürgettek. Ez nem egyszerű feladat, hiszen ha kisebb az áfakulcs, akkor a költségvetésnek is csökken a bevétele a bevezetéskor, ugyanakkor számos gazdasági előnnyel is jár. Mint ismert, 2106. január 1-jétől a sertéshús áfája csökkent elsőként, amit árgus szemmel figyelt a szakma, ugyanis nemcsak az a fontos, hogy a költségvetés bevételkiesést szenved, de az is, hogy az ötszázalékos áfakulcs mellett tisztul a feketepiac, amely az élelmiszerpiacon is erősen jelen van. Ezzel a lépéssel a költségvetés lemond jó néhány milliárd forint bevételről, de a kérdés az, hogy az ebből adódó árelőnyt megkapja-e a vásárló vagy sem.

A sertéshúsnál vagy tavaly január 1-jétől a baromfihúsnál a tapasztalatok szerint fillérre pontosan megkapták a vásárlók az áfacsökkentésből eredő árelőnyt, vagyis a 2016 decemberi baromfihúsárakhoz képest 2017-től tizenhét százalékkal csökkentek a bolti fogyasztói árak.

Korábban az élelmiszeráfa-változásokkal kapcsolatban lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy nyilatkozott, hogy a tizenhét százalék nem kőbe vésett arány, hiszen a legnagyobb költség a boltoknál a beszerzési ár. Ha ez változik, akkor ennek arányában változhat a fogyasztói ár is. Ez megfigyelhető a sertéshús esetében is. Vagyis volt egy nemzetközi ármozgás a sertésfelvásárlási árnál, ezért most drágább a sertéshús, mint közvetlenül az áfakulcsátállás után. Ha nem öt százalék lenne az áfakulcs, akkor még drágább lenne, tehát a hatás mindenképpen kedvező – fogalmazott Vámos György.

Hangsúlyozta, vannak sajátos helyzetek is, mint idén például a baromfiinfluenza, ami miatt csökkent a tojóállomány, így a tojás most kifejezetten drága. Az agráriumban és az élelmiszeriparban mindig a nemzetközi alapanyagár-mozgások változtatják a piacon az árviszonyokat, ez ellen nem sokat lehet tenni a főtitkár szerint, de itt is igaz ugyanaz: huszonöt százalékos áfa mellett még drágább lenne. Az étkezési tojással kapcsolatban elmondta, a magas árat nem az európai kereslet-kínálat határozza meg, mindig a hazai árszínvonalhoz viszonyítják. Ennek ellenére a tojás még így is a legolcsóbb fehérjeforrásnak számít, sőt itthon a környező országokhoz képest a legalacsonyabbak a baromfihús- és a tojásárak.