Az iskolafenntartás óriási terhet jelentett az önkormányzatoknak

Már a tanárok fizetése sem a települések pénzügyi helyzetétől függ

Korompay Csilla – 2018.01.24. 01:56 –

Megfelel az alaptörvényben foglaltaknak az államosításról szóló törvény – hangsúlyozta a humántárca azzal kapcsolatban, hogy a Csömör által indított perben a bíróság, a község érveit elfogadva, az Alkotmánybírósághoz fordul.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság január 8-ával felfüggesztette Csömör Nagyközség Önkormányzata mint felperes és az Emberi Erőforrások Minisztériuma mint alperes közötti pert, a végzésben elfogadta az önkormányzat érveit, amelyek szerint a 2017. január 1-jén életbe lépett, iskolai államosításról szóló törvény alaptörvényt sért. A testület ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a szóban forgó törvény vonatkozó rendelkezéseit semmisítse meg és alkalmazásait zárja ki. A közigazgatási bíróság szerint indokolatlan és aránytalan volt az önkormányzati tulajdonban lévő iskolai ingatlanok állami működésbe vétele, és diszkriminatív rendelkezés, hogy a települési önkormányzatokat kizárja az iskolák fenntartóinak és működtetőinek köréből. Az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell elbírálnia a beadványt, maximum kilencven nap áll rendelkezésére a döntés meghozataláig. Fábri István polgármester úgy véli, mindenki jól járna Csömörön az iskola visszavételével, a diákok jobb körülmények között tanulhatnának, a pedagógusok magasabb juttatásban részesülhetnének, az állam pedig egy „fölöslegesen magára vett tehertől szabadulna meg”.

Megkeresésünkre a humántárca felhívta a figyelmet: a kormány az eddig hasonló ügyben folyó pereket megnyerte. Az, hogy a csömöri per folyamán a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordul, egy lehetőség, mivel a törvényt eddig az AB nem vizsgálta – tette hozzá az Emmi. Leszögezték ugyanakkor: álláspontjuk szerint a törvény megfelel az alaptörvényben foglaltaknak, a minisztérium ezért áll a vizsgálat elé.

A parlament és a kormány azért döntött úgy néhány éve, hogy az önkormányzati fenntartás helyett állami fenntartásba veszi az iskolákat, mert úgy gondolta, hogy az oktatás, nevelés nem településenként eltérő ügy, hanem állami feladat – szögezte le az Emmi. Emlékeztettek továbbá, hogy az iskolafenntartás óriási terhet jelentett az önkormányzatoknak, s jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az intézmények ezerháromszázmilliárd forintos adósságot halmoztak fel. Ez a rendszer rendkívüli különbségeket okozott az iskolák között, a gyerekek esélyeiben és akár a pedagógusok illetményében is.

A minisztérium rámutatott: amióta az állam felelőséget vállal az iskolákért, egyre több pénzt fordít az oktatásra, az idén is félezer iskolában lesz fejlesztés, tanuszodák, tornatermek, új iskolák épülnek, zajlanak az informatikaieszköz-beszerezések, az iskolák digitalizálása, ingyenes tankönyvellátási rendszert és ingyenes gyermekétkezést vezettek be. „A pedagógusok fizetését sem az önkormányzatok pénzügyi helyzetének függvényében fizetik vagy nem fizetik ki, hanem sikeresen végrehajtottunk egy jelentős béremelést 2013 és 2017 között” – közölték.