Rockopera Arany-balladákból

A képmutogató: izgalmas látványshow a Pesti Magyar Színházban – A kétszáz éve született költőtől a háromdimenziós videoanimációkig és vizuális megoldásokig

Forgách Kinga – 2018.01.12. 03:22 –

A képmutogató címmel új zenés-táncos játékot mutattak be szerda este a Pesti Magyar Színházban. Az előadás víziókon keresztül idézi meg Arany János életét és balladáit. Lengyel Ferenc, a darab rendezője lapunknak elmondta: montázstechnikával jelenítették meg a versek különböző rétegeit.

SzinhazPataki Szilvia játssza a zenés-táncos előadás egyik szimbolikus nőalakját (Fotó: Zsigmond László)
A kétszáz éve született Arany János balladái jelentették az elrugaszkodási pontot A képmutogató című zenés-táncos előadáshoz, amelyet szerdán mutattak be a Pesti Magyar Színházban. A különleges darabról Lengyel Ferenc rendezővel beszélgettünk, aki elmondta, nem felolvasóestet akart rendezni, hanem egy érzéki, zenés színházi előadást. Talán Arany János is szerette volna, hogy énekeljék ezeket a költeményeket, hiszen a ballada eredetileg is zenés műfaj volt – fogalmazta meg.

A dalok szerzője Vecsei László volt, a műfaja rock, azért, hogy a fiatalokat is megszólítsák az előadással. Ebben a komplex vízióban a balladák világa mellett megjelennek Arany János életének főbb eseményei is. Mint mondta, a darab első részét a történelmi királyballadák alkotják, majd betekintést nyerünk a költő magánéletébe is, míg a végén a Margit-szigeten töltött időskori időszak és az Őszikék versei kerülnek előtérbe. Úgy vélte, ez a koncepció azért is izgalmas, mert az iskolában unásig emlegetett „balladai homályt” tudásunk és olvasmányaink egészítik ki. Lengyel Ferenc értelmezésében ugyanis Arany a rémballadáival – például az Ágnes asszonnyal vagy a Vörös Rébékkel – fejezte ki a lánya, majd unokája elvesztése miatt érzett fájdalmát.

A balladákat a rendező szerint nem könnyű színpadra vinni, ezért ebben a feldolgozásban dalbetétként tekintett rájuk. Az előadás leginkább a rockoperához közelít, de a mozgásszínház és dalszínház is része a produkciónak, és a nagyszabású látványvilág, amelyet egyedi, háromdimenziós videoanimációkkal hoztak létre – mondta, hozzátéve, hogy a darab képi világát jellemzi egyfajta ridegség, hiszen a nagy forradalmi hevület után egy szellemváros tűnik fel, amelyben a Halál is újra meg újra felbukkan. Mint kiemelte, azért is kapta A képmutogató címet – amely Arany egyik balladájának címe is – mert nagyon meghatározó szerepet tölt be benne a látvány. Minden jelenetben mutatunk egy képet, majd azt kibontjuk, s közben igyekszünk különböző tónusokat, színeket használni, ahogy a zene is nagyon változatos – mondta. Az invenciózus, nagyszabású víziók létrehozásához speciális informatikai technikáktól sem riadtak vissza. Lengyel Ferenc szerint ezek az eszközök részesei a huszonegyedik század színházának.

A különleges díszleteket Kovács Yvette Alida álmodta meg. A színpad jobb oldalára egy hatalmas szék került, amelynek több funkciója is van az előadásban: a legelején még Petőfi Sándor (Ágoston Péter) énekeli előtte a Nemzeti Dalt, később Ferenc József trónjaként, majd Arany Margit-szigeti padjaként szolgál – árulta el a rendező. A színpadképet mindvégig meghatározza a kellékek méretével való játék, az óriási szék mellett többek közt egy nagy korona jelenléte is végigkíséri a történetet. Mint Lengyel Ferenc kiemelte, a klasszikus rémballadákban leginkább az őrület megjelenítése érdekelte. A jeleneteket Arany János figurája köti össze, akit az előadásban Szatmári Attila alakít.

Elmondása szerint, mivel az előadás főleg a látványra épít, vizuális megoldásokkal, szimbólumokkal igyekeztek kifejezni a versek mondanivalóját. A rémballadák sötét világát például különböző szörnyetegekkel idézik meg: macskafejű baglyok és más mitológiai lények lebegnek, szállnak át a színpad felett. Úgy fogalmazott, több réteget próbáltak összemontírozni, az allúzió-technikát alkalmazták, amely T. S. Eliot kedvelt költői eszköze volt. Így jelenítették meg a versek különböző olvasatait és utalásait. Sok motívum, történés együtteséből születik meg egy-egy újabb hatás, majd a végeredmény – mondta a rendező.