Sikeresen befejeződött a strukturális rendszerváltás a gyógyszerellátásban

Ma már minden patikusnak adott a lehetőség, hogy a szakmai lelkiismerete szerint lássa el a betegeit – mondta Hankó Zoltán

Jobbágyi Zsófia – 2018.01.10. 01:52 –

A patikai ügyeleti rendszer szabályozása idén várható, a gyógyszertári hitelprogram mostanra az utánpótlásnak is kedvez, az e-recepttel kapcsolatban pedig további könnyítő újítások várhatók – egyebek mellett ezekről is beszélt a lapunknak adott interjúban Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Közölte, a 2018-as év egyik fontos feladata lesz a patikákban a betegorientáltabb működés kialakítása.

Hankó Zoltán 20180109 A kamarai elnök szerint  a hibák orvoslása után mindenki érezni fogja az EESZT előnyeit (Fotó: Hegedüs Róbert)

– Tavaly novemberben élesben is elindult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amelyhez a legutóbbi adatok szerint minden patikának sikerült csatlakoznia. Kijelenthetjük, hogy mostanra sikerült az átállás?

– Vartus Gergely miniszteri biztossal folyamatosan egyeztetünk a kérdésben, és valóban, csak néhány gyógyszertár maradt, ahol nem sikerült a csatlakozás. El szerettük volna kerülni, hogy a december 15-i határidő után legyen még olyan patika, ahol nem tudják fogadni és kezelni az elektronikus vényeket. Mind az EESZT fenntartói, mind az informatikai rendszergazdák, mind a kamara részéről, amit lehetett, azt ennek érdekében megtettünk. Elképzelhető egyébként, hogy a nem csatlakozott gyógyszertárak között van olyan, amelyik ugyan szerepel a nyilvántartásban, de már nem üzemel, és lehetnek olyan fiókgyógyszertárak, amelyek már bezártak, de előfordulhat az is, hogy minden próbálkozásunk ellenére van olyan patika, amely nem akar csatlakozni.

- Tud ilyenről?

- Volt egy patika, ahol a vezető jelezte, ő már nem akar csatlakozni az EESZT-hez. Hogy végül bezárta-e a gyógyszertárat vagy eladta, azt nem tudom. De mivel szinte minden gyógyszertár csatlakozott, a rendszer éles működése elindulhat. A cél az volt, hogy a betegek még az átmeneti időszakban se kerüljenek olyan helyzetbe, hogy nem kapják meg a gyógyszerüket. A patikák kapcsán pedig arra külön is figyeltünk, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) számára a támogatások elszámolása biztosított legyen. Remélem, ezzel továbbra sem lesz gond.

– Korábban említette, hogy éppen a betegbiztonság érdekében a papír alapú recept teljesen sosem tűnik majd el a rendszerből. Így lesz?

- Érdemes szétválasztani a papír alapú vényeket és a felírási igazolást. Előbbi megtartása elsősorban azért fontos, hogy a speciális helyzetekben, például a beteg otthonában történő receptírás esetén ne legyen fennakadás. A felírási igazolást pedig az elektronikus vény rendelésekor kapja a beteg. Ez most még úgy néz ki, mint a papírvény. Ennek a bevezetése is fontos volt. Az a tapasztalat, hogy a betegeknek egyszerre általában több gyógyszert írnak fel, és jó az is, ha tudják, hogy korábban milyen készítményeket írtak fel nekik, amiket még nem váltottak ki. Ha a betegnek nincsen valamilyen papírja ezekről, amikor bemegy a patikába, valószínűleg ott helyben szeretné tisztázni, hogy mi van neki felírva, és mérlegelni, hogy mit vált ki. Ez nem jó sem a patikusnak, sem a sorban mögötte állóknak. Erre nyújt megoldást a felírási igazolás, ez a betegnek is biztonságérzetet ad. Nem utolsósorban mivel minden embernek joga a szabad orvos- és gyógyszertárválasztás, ha nem kap semmilyen igazolást, megeshet, hogy a doktor konkrét patikába küldi el. Vagyis megvan a lehetőség az esetleges visszaélésre, ezt is szerettük volna a felírási igazolás megtartásával kizárni.

– Mikor vezetik ki a rendszerből a felírási igazolást?

- A felírási igazolásra később is szükség lesz, azonban úgy érdemes menedzselni, hogy a beteg tájékozottsága megmaradjon, viszont ne kelljen sok fölösleges dokumentumot írni. Egy év múlva a struktúrája úgy fog változni, hogy egyszerre több gyógyszer is szerepelhet majd rajta.

– A teljes EESZT-nek tulajdonképpen az volt az egyik célja, hogy egyszerűsödjenek az egészségügyben zajló folyamatok, kevesebb legyen az adminisztrációs teher a dolgozók számára. Mennyire érzik ezt jelen pillanatban azok, akik használják, köztük a patikusok?

– Tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban jellemzően nem azért hívogattak a kollégák, hogy milyen olajozottan működik a rendszer, hanem inkább azért, hogy a jelentkező fennakadásokra valamilyen megoldást találjunk, egyelőre nem tudok arról beszámolni, hogy minden mennyivel könnyebb lett. Ez az induláskor természetes. Zajlik a szoftverek korrekciója, a rendszer kapacitásainak beállítása, a vényíró programok hiányosságainak kiszűrése és a teljes rendszer összehangolása. Emellett a kollégáknak is meg kell tanulniuk kezelni a felületet. Aktív problémakereső időszakban vagyunk, de ha ezen túljutunk, mindenki, aki használja az EESZT-t, érzékelni fogja, hogy könnyebb a munkája.

– A betegek oldaláról általános tapasztalat, hogy nem egy orvosnál kezeltetik magukat, így megnő a párhuzamos gyógyszerelés lehetősége. Hogyan kezeli ezt a jelenséget az elektronikus rendszer?

– Köztudott, hogy vannak olyan készítmények, amelyeknek azonos vagy nagyon hasonló a hatóanyaguk, csak épp más fantázianéven forgalmazzák. Ha rendesen használják majd az orvosok az EESZT-t, akkor mindenki látni fogja, hogy a páciensének ki, mit és mikor írt fel, és azt is, hogy ezekből mit váltott ki a betegük. Ezzel nagymértékben csökkenni fog a párhuzamos gyógyszerelés kockázata. Az igényeink között kezdettől fogva szerepel egy országosan egységes, valid, interakciós figyelőprogram is, ami abban segít majd, hogy ugyanannak a betegnek az orvosok által felírt különböző gyógyszerek közötti kölcsönhatás kiküszöbölhető legyen. Ez a kontroll egyébként a gyógyszertárban is megtörténhet, így kettős szűrő segít majd elkerülni a párhuzamos felírásokat és a kölcsönhatásokat. Fontos szempont, hogy az EESZT a hamis vényeket is ki tudja zárni, és a vényíró programok hibáinak kiszűrésével az orvos–gyógyszerész közti konfliktusok is meg fognak szűnni.

– A párhuzamos gyógyszereléshez kapcsolódik a NEAK legújabb, november elsejétől életbe lépő intézkedése, amelynek eredményeként egyes betegségek induló kezelésénél a terápiához rendelkezésre álló készítmények legolcsóbbikát kell alkalmazni. A szakma sajtóban megjelenő aggálya az volt, hogy például a rákgyógyszerek esetében az orvos így nem tud szakmai alapon döntést hozni. Jogosak a kritikák?

– Az érintett készítmények nagy értékű, drága gyógyszerek. Az indikációjuk azonos, hatásosságukban és mellékhatás-profiljukban a szakmai tapasztalatok alapján nincs különbség. Indokolt tehát, ha ilyen esetben a társadalombiztosítás ezek közül az olcsóbbak használatát preferálja. Mivel a hatóanyaguk egymáshoz nagyon hasonló, de mégsem azonos - hiszen ezek biotechnológiai úton előállított gyógyszerek –, a helyettesíthetőségük nem engedhető meg. Ezért azoknak a terápiáját nem szabad megváltoztatni, akiket korábban ezek közül a drágább készítménnyel kezdtek el kezelni, és a terápiájuk hatásos. Ugyanakkor az újonnan megkezdett kezeléseknél az azonos hatású készítmények közül az olcsóbbak preferálása szerintem indokolt. Jogos elvárás mind a társadalom, mind a finanszírozó részéről, hogy az ilyen típusú medicinák állami támogatására rendelkezésre álló forrásokat, persze megfelelő orvosszakmai garanciák mellett, a lehető leghatékonyabban használják fel. Ezzel a NEAK pénzt spórol meg, amit vissza tud forgatni. A kamara részéről a változtatást elfogadtuk, és úgy tudom, a szakmai kollégiumok is biztonságosnak ítélték meg a bevezetett új eljárást.

– Még 2017 elején volt szó arról, hogy rendeleti szinten újraszabályoznák a patikai ügyeleti rendszert, ám az utóbbi időben nem hallani a témáról. Hol akadt el a folyamat?

- A gyógyszertári ügyeleti rendszer szabályozásának és finanszírozásának törvényi szintű alapjai csak 2015-ben jöttek létre. Ezt követően egyeztetés kezdődött az államtitkársággal a rendeleti szintű szabályozásról és a finanszírozásról. Mi is elkészítettük a javaslatainkat az átalakításhoz. Körvonalazódott egy jó kompromisszumon alapuló megoldás, amelyet idén januárban konkrét szabályozási koncepcióban foglalt össze az államtitkárság. Majd februárban az egyik háttérintézmény előállt egy olyan javaslattal, amelyet a kamara nem tudott támogatni. Ugyanis ügyeletre kijelölt gyógyszertárak által megvásároltatott gyógyszer-automatákkal és központi finanszírozás nélkül akarták megoldani az ügyeletet. Augusztusra sikerült elfogadtatni, hogy ez nem járható út. Szeptemberben indultak újra az egyeztetések, ám még nem jutottunk konszenzusra. Az államtitkárság elkötelezett a megoldásban, ám a rendelet hatályba lépését csak a jövő évre ígérték.

– Szintén idén januárig kellett a gyógyszertárakban a patikusoknak megszerezniük az ötven százalékot meghaladó tulajdoni hányadot. Ehhez segítségül biztosították a patika-hitelprogramot, amelyet idén a kormány egy rendeletben újraszabályozott. Mik a visszajelzések?

– A kormánnyal 2014-ben megújított megállapodás arról is szólt, hogy a fiatalokat hozzuk helyzetbe a gyógyszertár-tulajdonlás szempontjából. Ez fontos, hiszen a többségi gyógyszerészi tulajdont fent is kell tudni tartani. Vagyis elöregedés, elhalálozás okán előbb vagy utóbb fiataloknak kell átadni a tulajdont, így a tisztességes távozás és a belépés lehetőségét is biztosítani kell. Ezért a patika-hitelprogram folytatása indokolt. Viszont a korábbi szabályozás csak a többségi gyógyszerészi tulajdon elérését segítette, és nem preferálta például a gyógyszerésztől gyógyszerésznek való átadást. Ezért jogszabály-korrekciót kellett végrehajtani. Ez szeptember óta él. A lényege pedig, hogy a kedvezményes hitelt mindazok igényelhetik, akiknek még nincs patikatulajdonuk, másrészt preferálja, ha az adott patikában tovább növekszik a gyógyszerészi tulajdoni hányad, vagy ha az adott településen egyedüliként működő közforgalmú gyógyszertár esetében akarja a patikus a hitelt igénybe venni. Ez utóbbi azért lényeges, mert ezzel is segíthető a vidéki gyógyszerellátás. A jogszabályra alapozva a Magyar Fejlesztési Banknak kellett kidolgozni a hitelterméket. A tárgyalások befejeződtek.

– Mik lesznek a kamara fő feladatai az idén?

– A 2010-ben indult strukturális rendszerváltás a gyógyszerellátásban befejeződött, ami nagyon komoly munka eredménye. Ennek köszönhetően sikerült a válság következményeit felszámolni, és gazdaságilag is stabilizálódott az ágazat. A patikákat nemzeti érdekkörben tudjuk tartani, és a gyógyszerészek szakmai, egzisztenciális függetlensége is biztosított. Ma már minden patikusnak adott a lehetőség, hogy szakmai lelkiismerete szerint lássa el a betegeit. Így az az elsődleges feladatunk, hogy továbbmenjünk és a szakmai rendszerváltás feltételeit is biztosítsuk. Ez elsősorban a patikák betegorientáltságának fejlesztését jelenti. Emellett a kormánnyal már 2010 óta él egy együttműködési megállapodás, amelyet 2014-ben megújítottunk, és remélhetőleg a továbbiakban is fennáll majd. Erről Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottal már egyeztettünk, reményeim szerint a kamara márciusi konferenciáján új tartalommal bővítjük a megállapodást a kormánnyal.