Hazajöhetnek a külföldön dolgozó magyarok közül sokan, ha beindul Paks II

Az új atomerőművi blokkok építésében hétezer munkavállaló vesz részt, akiknek otthont kell teremteni és biztosítani a munkába járáshoz szükséges feltételeket

Viland Gabriella – 2018.01.03. 01:11 –

Magyarországon még nem volt ekkora beruházás, amely az egész hazai nemzetgazdaságot érinteni fogja – mondta el lapunknak Becskeházi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár.

Becskeházi Attila 20180103 Becskeházi Attila: A területfejlesztési program negyvenhét települést érint (Fotó: Ficsor Márton)

–  Ön az úgynevezett kerítésen kívüli feladatokért felel Paks II beruházással kapcsolatban.Mit jelent ez pontosan a gyakorlatban?

–  Aszódi Attila államtitkár mellett – aki a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár –, én a kerítésen kívüli feladatokért felelek a projektben. Minden ilyen beruházás annak a térségnek az erőforrásait használja, ahol az megvalósul. Ezért teljesen természetes, hogy ezeken a területeken, az érintett térség településein olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, melyek csökkentik az ott élők beruházás miatti „terhelését”. Kormányzati feladat, hogy Pakson és a környező településeken már a beruházás alatt is javítani kell a települések életminőségét, ami értelemszerűen a települések gazdasági versenyképességét is erősíti. Tavaly nyártól számítva már negyvenhét települést érint a projekt a beruházás harminc kilométeres körze­tében. Fontos kritérium a munkavállalók utaztatása, vállalkozásokat kell elhelyezni ezeken a településeken, különböző szolgáltatásokat kell nyújtani az itt élők számára.

–  Számokban kifejezve hány új munkahelyre lehet számítani?

–  A Paks II-beruházásban 2022-re körülbelül hétezer munkavállaló vesz részt. A családtagokkal együtt viszont ez a létszám akár a tízezret is elérheti. Őket kell elhelyezni, lakhatást, szálláshelyet biztosítani számukra. Közülük lesz, aki végleges lakhelyére költözik, mások pedig magas színvonalú munkásszállást vehetnek igénybe. Akik rövidebb ideig dolgoznak a beruházáson, mobil elhelyezést kapnak. A mérnökök például az egész beruházás időtartama alatt a területen lesznek, ők például végleges helyükre költözhetnek, hiszen a családjukkal együtt itt telepednek le. Rengeteg megoldandó feladat vár ránk, a mindennapi megélhetéshez szükséges feltételeket biztosítani kell számukra a munkavállaláson kívül, illetve a családtagjaik számára mindazt a infrastruktúrát, amely a mindennapi igényeiket lefedi.

–  A lakhatás megoldásán túl milyen jellegű fejlesztések szükségesek?

–  A közigazgatási infrastruktúrát is fejleszteni kell, a jelenlegi ugyanis bővítésre szorul. A lakhatás megoldása kiemelt, de legalább ennyire fontos a logisztikához kapcsolódó fejlesztés, elég a több millió köbméter kitermelendő földre, illetve a betonra gondolni, ami beépítésre kerül. Ezeket az anyagokat mozgatni szükséges. Akár a százezres nagyságrendet is meghaladja azoknak fuvaroknak a száma, ami a munkagödörből kitermelt föld elszállításával, anyagok, berendezések szállításával, beépítésével kapcsolatos. Fejlesztenünk kell a közúti közlekedést, a vasúti szállítás és a vízi szállítás jelenlegi kapacitását egyaránt.

–  A Kalocsa – Paks összekötő híd már régóta tervben van.

–  Országosan is ismert projekt a Duna híd megépülése, ami a köztudatban valóban Paks-Kalocsa hídként terjedt el, valójában viszont Foktő és Gerjen között könnyíti a közlekedést, amelyek a két említett városhoz közeli települések. Az átkelő azért kiemelt jelentőségű, mert a Kalocsán lévő jelenleg raktárnak használt régi magyar laktanyákat is bevonnánk a szállásférőhelyek kialakításába, másrészt azért, mert így a Duna túloldalán fekvő települések is bekapcsolódhatnak a paksi beruházásba.

–  Gerjen polgármesterétől megtudtuk, ők maradnak a falusi jellegnél, családi házak építését preferálják. Más településeken az egyedülálló szakmunkások részére építik a többszintes házakat?

–  Családi ház, többszintes apartman, minőségi munkásszállások, mobil lakhatás, az elhelyezés minden típusára felkészülünk. Negyvenhét települést érint a beruházás miatti terheket csökkentő fejlesztési, területfejlesztési program. Akkora beruházásról van szó, amilyenre Magyarországon még nem volt példa. Valójában az egész magyar nemzetgazdaságot, vállalkozásokat, munkavállalókat, oktatási–képzési intézményeket, az állam és a kormány különböző intézményeit is érinteni fogja Paks II-projekt.

–  Milyen előírások teljesítését várja el az orosz fél?

–  Az orosz fővállalkozó úgy gondolja, a beruházás közel tíz éve alatt háromezer vállalat jelenik meg, vesz részt a programban. Egy részének, legalább tíz százalékának szükséges ipari telephelyet biztosítani Pakson, illetve a környező településeken. Pakson már szűk a szabad kapacitás, ezért kell bevonni a környező települések erre a célra alkalmas ingatlanjait is. Az orosz fővállalkozó egyik szigorú feltétele, hogy aki nyer a beszállítói tendereken, annak a cégnek paksi vagy Paks környéki telephellyel kell rendelkeznie. Az orosz fél is rendelkezik ilyen fiókteleppel a Paksi Ipari Parkban. Fontos kiemelnem ezen a ponton azt is, miszerint a fővállalkozó vállalta azt a kötöttséget, hogy a munkák ötvenöt százalékát nyílt európai tenderen fogja meghirdetni. A magyar és az orosz kormány pedig megegyezett abban, hogy Magyarország negyven százalékos opciós lehetőséget kap a beszállítói tevékenységet és munkát illetően.

–  Mennyire érzi reálisnak ezt a negyven százalékot?

–  Tudatos programozott fejlesztésekkel elérhető, tehát reálisnak tartom. Két irányban történhet a fejlesztés. Az egyik a magyar vállalatokat érinti, hogy minél nagyobb arányban tudjanak részt venni a munkában. Alapvetően technológiai és a pénzügyi stabilitást eredményező fejlesztésről van szó, ugyanis információink szerint magyar vállalatok közvetlenül alig vesznek részt a jelenleg – más országokban végrehajtásra kerülő – atomerőmű beruházásokban. Tehát alig van ilyen referenciájuk. Ezen túl elsősorban a technológiai hátterüket és a pénzügyi stabilitásukat kell erősíteni. Az orosz fővállalkozó nem engedi meg azt, hogy ne fizessék ki a beszállítóikat a vállalatok. Fejleszteni kell a menedzsmentet is. A fővállalkozó megköveteli a minőségbiztosítási szabványok meglétét és működését, ami egyébként is elvárható egy európai vállalattól minden más típusú beruházásnál is. Paks II. Zrt. – mint engedélyes – pedig szigorúan megköveteli minden tendernyertes vállalattól a nukleáris biztonsági szabályzatoknak való megfelelést. Elképzelhető, hogy valaki a tenderen nyer, de még lesz tennivalója a nukleáris szabályoknak való megfeleléshez. A második nagy terület pedig a munkavállalók képzése,fejlesztése.

–  Kiket érint a képzés, fejlesztés?

–  Ahhoz hogy két és fél, háromezer magyar munkavállalót be lehessen vonni, célzott képzésekre van szükség elsősorban vasbetonszerelők, hegesztők, villanyszerelők, de más szakmacsoportok esetében is. Természetesen itt is a nukleáris biztonsági szabályzat az irányadó. Például az is elő van írva, milyen típusú varratokra van szükség a hegesztésnél. A napi műszak megkezdésekor a próbavarrat elkészítése után fogják csak odaengedni a hegesztőt a munkaterületre, a fokozott biztonság kiemelt szempont. Több száz hegesztőre, vasbetonszerelőre, villanyszerelőre, csőszerelőre, klímaszerelőre lesz szükség. Ezek a főbb szakmacsoportok, de munkagépkezelőkre, sofőrökre, kamionvezetőkre is nagy igény mutatkozik.

–  Melyek az első konkrét feladatok a térségben?

–  Ahhoz hogy gördülékenyen indulhasson a projekt, illetve a lakásokat meg lehessen építeni, egy átfogó közműfejlesztési programot indítunk Pakson. Vízközmű, szenny– vízelvezetés, egyéb infrastrukturális feladatokkal és fejlesztésekkel kezdjük 2018-at.

–  Több mint háromszáz hazai és nemzetközi infrastrukturális, városfejlesztési projekt fűződik a nevéhez, illetve száz közismert publikáció. Hogyan emelte be a gyakorlatba az elméleti tudáshalmazt?

–  A kerítésen kívüli fejlesztés ezért sem idegen, hiszen az általam korábban menedzselt projekteknek a nagy része hasonló volt a mostani portfólióhoz. Mindig arra törekszünk, hogy a professzionálisan menedzselhető projektek létrehozásán túl minden projekt innovatív is legyen egyben, évtizedekig működhessen, fenntartható módon. A negyvenhét település fejlesztése során fontos az innováció. A munkások szállítása is bekapcsolható az elektronikus tömegközlekedési programba, melyet várhatóan elektromos meghajtású autóbuszokkal oldunk meg. A negyvenhét települést „Smart city” – ként definiáljuk. Ennek érdekében együttműködünk a Budapesti Műszaki Egyetemmel, de a térségi felsőoktatási intézményekkel is Pécstől Szekszárdon át egészen Dunaújvárosig. A szolgáltatásokhoz tartozik még az élelmiszerellátás is, innovatív agrár-fejlesztésű programot is tervezünk, amely a helyi szolgáltatókra helyezi a hangsúlyt.

–  Régóta dolgozik az atomerőművel kapcsolatos munkálatokban. Sikertörténetnek értékeli Paks II–t?

–  Több mint húsz éve foglalkozom projektfejlesztéssel. Nyolc-tíz éve dolgozom a nukleáris ágazatban, ekkor készítettük el az energetikai beszállítói programra való terveinket. Ma már sokkal tudatosabb, erősebb vállalatok vannak a piacon. A munkavállalók létszáma viszont csökkent. Ezt pótolnunk kell, ezért fontosak a képzések. Tíz éve még egy helyi regionális programnak tűnt Paks II, mára már egy országos, sőt, nemzetközi projekt. A határon túl is tervezünk képzéseket, illetve igénybe kell vennünk más országokból érkező munkaerőt is. Több tucat nemzet is részt vehet a programban, főként onnan érkeznek emberek, ahol a külhoni magyarjaink élnek, de orosz és lengyel vendégmunkásokra is számítunk, az utóbbi két nemzet szakemberei Paks I. építésében is részt vettek már. Egyeztetni fogunk az érdekképviseleteikkel, és arra is számítunk, hogy akár a most még külföldön dolgozó magyarok egy része is hazajöhet. Például Németországból már most komoly érdeklődés mutatkozik, szeretnének bekapcsolódni a fejlesztésbe, szakmai felkészültségük kis ráfordítással, képzéssel könnyedén elérheti az ilyen projekteknél elvárt szakmai színvonalat.