Külföld
Több mint 400 beteget kellett hátrahagynia a Vöröskeresztnek
Az amerikai védelmi miniszter nagyobb amerikai polgári jelenlétet tervezne
Az utolsó evakuáltakat éppen akkor szállították el, amikor a lázadók tüzet nyitottak a kormányerők állásaira Haraszta települése mellett a kelet-gútai frontvonalon, mire válaszul a rezsim csapatai ágyúzni kezdték az elővárost.
Az amerikai védelmi miniszter nagyobb amerikai polgári jelenlétet tervezne
Szíriában tervezett nagyobb amerikai polgári jelenlét terveit vázolta fel James Mattis amerikai védelmi miniszter pénteken, aki egy sajtóbeszélgetésen a tárcavezető kifejtette: az Iszlám Állam felszámolása után Washington több amerikai diplomatát és civil vállalkozást szeretne Szíriában. Hangsúlyozta, hogy az amerikai politika a szíriai helyzet stabilizálódását és az ország újjáépítését szeretné segíteni.
"Több diplomatát küldünk a helyszínre, ők majd tevékenyen részt vesznek a szolgáltatások kezdeti helyreállításában, és alvállalkozókat hívnak az országba" - fogalmazott Mattis, majd hozzátette: Szíria újjáépítésére jelentős mennyiségű nemzetközi adomány áll rendelkezésre, és "gondoskodni kell arról is, hogy ezek a pénzek ne rossz emberek zsebébe vándoroljanak".
A miniszter szerint részt vesznek majd a helyi erők kiképzésében is, megtanítják őket például arra, hogyan kell hatástalanítani rögtönzött robbanószerkezeteket, és mit és hogyan kell tenni annak érdekében, hogy a dzsihadisták ne térhessenek vissza. "Elérkezik a normalizálódás ideje, és ehhez sok támogatásra van szükség" - mondta Mattis.
Arról azonban nem szólt, hogy Washington milyen mértékben kívánja növelni Szíriában szolgálatot teljesítő diplomatái számát, és az amerikai diplomaták egyáltalán mikor térnének vissza Damaszkuszba. Az Egyesült Államok ugyanis a polgárháború idején megszakította diplomáciai kapcsolatait Szíriával.
Arra az újságírói kérdésre, hogy vajon Damaszkusz keresztbe tehet-e az amerikai terveknek, Mattis azt válaszolta: "ez valószínűleg hiba lenne".
A 2013 óta Bassár el-Aszad szíriai elnök erői által ostromlott Kelet-Gútában mintegy 400 ezer ember él, az utóbbi hónapokban azonban súlyos humanitárius helyzet alakult ki a kormányerők ostromzára miatt. Nemzetközi jogvédő és segélyszervezetek számtalan alkalommal figyelmeztettek, hogy fenntarthatatlan állapotok uralkodnak, rengeteg embert került az éhezés szélére, mások pedig a gyógyszerhiány miatt kerültek válságos állapotba.
Az ICRC a szíriai arab félholddal együttműködve három napja indította a páciensek és hozzátartozóik evakuációját Kelet-Gútából a mindössze percekre lévő damaszkuszi kórházakba, rávilágítva, hogy a szíriai hatóságok milyen mértékben akadályozzák a humanitárius segélyakciókat a 2011 óta polgárháború dúlta országban.
Az ENSZ féléve egy listát terjesztett elő a szíriai kormányhoz azzal a kéréssel, hogy engedélyezze mintegy ötszáz súlyos beteg, köztük rákos gyermekek egészségügyi evakuálását a térségből. A névsoron szereplő 494 emberből 12-en meghaltak, mert hiába vártak ellátásra - közölte Jan Egeland, a Norvég Menekült Tanács (NRC) vezetője.
Mohamed Katúb, a SAMS érdekképviseleti vezetője még szerdán tudatta, hogy öten a 29 fős csoportból Damaszkusz és a Dzsais al-Iszlám lázadó szervezett közötti fogolycseréről szóló megállapodás keretében kaphatnak egészségügyi ellátást a szíriai fővárosban.
Bár a kormány belegyezett november végén egy Kelet-Gútára vonatkozó tűzszünetbe, továbbra is légicsapásokat mér a térségre. Az ottani lázadók pedig válaszul gránátvetőkkel lőnek damaszkuszi célpontokat.