Ulicza TamásHarcos helyett tárgyaló

Álláspont. Elfogadta a lengyel alsóház az új miniszterelnököt

Ulicza Tamás – 2017.12.14. 01:13 –

Az a Mateusz Morawiecki váltja Beata Szydlót, aki pénzügyminiszterként a kormány gazdaságpolitikai sikereinek egyik arca, és a külföld felé is vállalható. Szydlo volt a harcos, aki tűzön-vízen át küzdött a lengyel érdekekért, de Lengyelország elment egy határig, ahol már talán érdemes lassítani. Főleg mivel a lengyel kormány szeretné átvinni az igazságügyi reformját is, ami szálka az Európai Bizottság szemében. Most egy rugalmas tárgyalóra van szükség, aki mégis határozott, és nem adja könnyen magát.

Morawiecki rögtön bejelentette, hogy alávetik magukat az Európai Bíróság döntésének a Bialowieza őserdőben végzett faritkítás ügyében, ugyanakkor már a Gazeta Polska konzervatív lapnak adott, szerdán megjelent interjújában üzent a Nyugatnak, amikor azt mondta, a régi Európa államainak meg kellene érteniük, hogy az „új Európa” országai, köztük Lengyelország, már megszilárdult demokráciák. Hangsúlyozta, hogy partnernek tekinti a többi uniós országot, nem riválisnak, és Lengyelország „az EU építésze” kíván lenni. Tehát összetett üzeneteket fogalmaz meg: nyit az unió és a többi tagország felé, de jelzi, hogy ez a nyitás nem megadást jelent, hanem csupán az eddiginél nagyobb tárgyalási készséget. A „harcos” lecserélése a „tárgyalóra” valószínűleg nem véletlenül olyan időszakban történt, amikor az unió baloldali elitje szerint a lengyelek kezdik túlfeszíteni a húrt, és közben egyre közeledik a döntés ideje a 2020 utáni uniós pénzekről.

Valószínűleg azt is belátták a lengyel kormánypártban, hogy az igazságügyi reformot nem lehet pusztán erőből elfogadtatni az unióban, hanem tárgyalásra és meggyőzésre lesz szükség. Mivel is kezdhette volna miniszterelnöki tevékenységét Morawiecki, ha nem azzal, hogy kerülőúton hozzáfog ehhez. Beszédében is kiemelte, hogy Lengyelország fő szövetségese az Egyesült Államok, és most is Washingtonon keresztül akar eljutni Brüsszelbe: a Washington Examiner című amerikai portálon írt véleménycikket a lengyel igazságügyi reformról.

Valószínűleg ezt fogja még követni több interjú, írás és tárgyalás, de Varsóban pontosan tudják, hogy Washingtonban még mindig az orosz terjeszkedés elleni erős védőbástyaként tekintenek Lengyelországra, és amerikai támogatással könnyebb alkudozni Brüsszelben is. A miniszterelnök-csere nem hatalmi váltást jelez, hanem a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) módszerváltását az EU-val folytatott tárgyalásokban. Ezt mutatja az is, hogy Szydlo miniszterelnök-helyettesként nem került messzire a hatalomtól. A lengyel politikában amúgy sem szokatlan egy kormányfő lemondatása, hogy átadhassa a helyét párttársának: a rendszerváltozás óta Szydlo elődei átlagosan 638 napot töltöttek hivatalukban, míg ő maga 756-ot.

Nem szabad azt sem szem elől tévesztenünk, hogy feltűnt a láthatáron a következő lengyel választás időpontja. Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök az Európai Tanács elnökeként hirtelen elkezdett arról beszélni, hogy a kvótarendszer nem elfogadható. Lengyelországi pártja, az ellenzéki Polgári Platform (PO) népszerűsége a felméréseken lassan, de biztosan csordogál lefelé a lejtőn, így Tusk elkezdte képviselni a lengyelek érdekeit, talán részben azzal a szándékkal, hátha ez kihat pártja otthoni támogatottságára.

A PiS pedig abszolút biztonsági játékot játszik: ha nem jönne be a Morawiecki-irány a határozott, de tárgyalásokra nyitott, rugalmasabb lengyel kormánnyal, a választásokra akár visszahozhatják a keményebb, harcosabb Szydlót.