Miután jókora csibészséggel átverte a Kúrián hazánk egyik legalattomosabb mozgalma a népszavazási kezdeményezését – akkorát hazudott, amekkorát a Népszabadság sem nagyot tett az elmúlt évtizedekben. Nos, nézzük a részleteket! Ha az olimpiai pályázatot francia hátszéllel galád módon megfúró gittegylet (mások szerint a „szívtipró gimi”) nem kap akkora sajtónyilvánosságot a ballib médiától (és ma már a Simicska-birodalomtól is), mint amekkorát teljesen érdemtelenül kapott, akkor egy pillanatra sincs Momentum. De lett. És külföldi pénz ide, Soros-támogatás oda van, és számolni kell vele. Ha nem is 2018-ban, akkor a következő választásokon. A generációs szakadék kissé nekik kedvez, és nálunk nem szokás lebecsülni az idegen érdekeket sem. És igen rossz stratégia is lenne, megtanulhattuk már.
Mindenesetre az, hogy ez a jelenleg még kicsiny közösség mekkora támogatást kap majd az uniós elittől, nemzetünk ellenségétől, a gyermekeink és az unokáink szempontjából cseppet sem mindegy. Mert most mi nevethetünk rajtuk – de az utódaink nem fognak kacagni.
A legújabb akciója is tele van csalárdsággal. Ahogy a minap is belekezdett a következő szöveggel megfogalmazott aláírásgyűjtésébe: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt? Nos, ha valakinek nem lenne egyértelmű, akkor arról a bizonyos és úgynevezett civiltörvényről van szó, amely az ellenzék szerint „listázna”; a valóságban pedig megtisztítaná (és senkit és semmit nem tiltana be!) a magyar nonprofitvilágot. Ugyanis sem szégyenlista, sem vegzálás nem lenne annak alapján – csak tisztábban lehetne látni azt, hogy melyik „jogvédő szervezet” mennyi dotációt kap és honnan.
És ez azért fontos, mert a civil szervezetek (amelyek jelenlegi száma több mint hatvanezer) csupán egy-két százaléka foglalkozik politikával. De amelyik ezt teszi, az is jól teszi, hisz ez a demokrácia egyik alappillére. Abban az esetben viszont, ha ez a civilszervezet pártként szólal meg, azaz sajtótájékoztatót tart, közlemény(eke)t ad ki, beáll a belpolitikai küzdelmekbe (tegye bátran!), akkor legyen hasonlóan átlátható a háttere, mint egy pártnak. Nem ördögtől való kérés ez, nem?
A Momentum hazugságához visszatérve pedig, fontos lenne azokat az „apróságokat” is látni és érteni, amelyek a mostani népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban merülnek fel. Egyrészről a Kúria (amely sokszor hoz olyan fura döntéseket, amelyekre a társadalom nagy része felkapja a fejét) azért engedte át a kezdeményezést, mert a szöveg „világos utalást tartalmaz”. Nos, kinek mond valamit 2017. évi LXXVI. törvény?
De ha mond is, mert elmondja a Momentum, akkor az semmiképpen sem állja meg a helyét, amit Fekete-Győr Andrástól hallhattunk az akció kezdetén: „Nem kérünk a kirekesztésből, megbélyegzésből, gyűlöletből, amit a hatalom szít.”A népszavazás tehát szerinte nem a civiltörvényről szól, hanem az egész Orbán-rendszerről. Múlt héten pedig arról beszéltek momentumos vezetők, hogy a kérdésben minden benne van, amiért egy ellenzéki „utálhatja Orbán rendszerét”. Ez tényleg a civiltörvényről szólna?
És még néhány fontos megjegyzés egyrészről az aláírásgyűjtés határideje miatt (még ha össze is jön a kellő szám), matematikailag és alkotmányosan sem lehet a következő választásokig megtartani egy esetleges népszavazást. Csak nem listázásáról van szó? Másrészről meglepő az is, hogy az egész beadvány ahhoz a Kádár Barnabáshoz kötődik, aki néhány hónapja lépett ki a Momentumból.
És legvégül: folyamatosan regisztrálják magukat a külföldről támogatott civil szervezetek, a jogszabályok szerint. Nekik ezzel nincs bajuk. Az erről szóló nyilvántartásban már hatvanan szerepelnek. Ebből következik, hogy ha egy közösség nem regisztrálja magát, akkor annak egyértelműen takargatnivalója van.
Mindenesetre az, hogy ez a jelenleg még kicsiny közösség mekkora támogatást kap majd az uniós elittől, nemzetünk ellenségétől, a gyermekeink és az unokáink szempontjából cseppet sem mindegy. Mert most mi nevethetünk rajtuk – de az utódaink nem fognak kacagni.
A legújabb akciója is tele van csalárdsággal. Ahogy a minap is belekezdett a következő szöveggel megfogalmazott aláírásgyűjtésébe: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt? Nos, ha valakinek nem lenne egyértelmű, akkor arról a bizonyos és úgynevezett civiltörvényről van szó, amely az ellenzék szerint „listázna”; a valóságban pedig megtisztítaná (és senkit és semmit nem tiltana be!) a magyar nonprofitvilágot. Ugyanis sem szégyenlista, sem vegzálás nem lenne annak alapján – csak tisztábban lehetne látni azt, hogy melyik „jogvédő szervezet” mennyi dotációt kap és honnan.
És ez azért fontos, mert a civil szervezetek (amelyek jelenlegi száma több mint hatvanezer) csupán egy-két százaléka foglalkozik politikával. De amelyik ezt teszi, az is jól teszi, hisz ez a demokrácia egyik alappillére. Abban az esetben viszont, ha ez a civilszervezet pártként szólal meg, azaz sajtótájékoztatót tart, közlemény(eke)t ad ki, beáll a belpolitikai küzdelmekbe (tegye bátran!), akkor legyen hasonlóan átlátható a háttere, mint egy pártnak. Nem ördögtől való kérés ez, nem?
A Momentum hazugságához visszatérve pedig, fontos lenne azokat az „apróságokat” is látni és érteni, amelyek a mostani népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban merülnek fel. Egyrészről a Kúria (amely sokszor hoz olyan fura döntéseket, amelyekre a társadalom nagy része felkapja a fejét) azért engedte át a kezdeményezést, mert a szöveg „világos utalást tartalmaz”. Nos, kinek mond valamit 2017. évi LXXVI. törvény?
De ha mond is, mert elmondja a Momentum, akkor az semmiképpen sem állja meg a helyét, amit Fekete-Győr Andrástól hallhattunk az akció kezdetén: „Nem kérünk a kirekesztésből, megbélyegzésből, gyűlöletből, amit a hatalom szít.”A népszavazás tehát szerinte nem a civiltörvényről szól, hanem az egész Orbán-rendszerről. Múlt héten pedig arról beszéltek momentumos vezetők, hogy a kérdésben minden benne van, amiért egy ellenzéki „utálhatja Orbán rendszerét”. Ez tényleg a civiltörvényről szólna?
És még néhány fontos megjegyzés egyrészről az aláírásgyűjtés határideje miatt (még ha össze is jön a kellő szám), matematikailag és alkotmányosan sem lehet a következő választásokig megtartani egy esetleges népszavazást. Csak nem listázásáról van szó? Másrészről meglepő az is, hogy az egész beadvány ahhoz a Kádár Barnabáshoz kötődik, aki néhány hónapja lépett ki a Momentumból.
És legvégül: folyamatosan regisztrálják magukat a külföldről támogatott civil szervezetek, a jogszabályok szerint. Nekik ezzel nincs bajuk. Az erről szóló nyilvántartásban már hatvanan szerepelnek. Ebből következik, hogy ha egy közösség nem regisztrálja magát, akkor annak egyértelműen takargatnivalója van.
