Magyarország vonzó befektetési környezet

A legeredményesebb módszere annak, hogy hazacsábítsuk a külföldön élő magyarokat, illetve itthon tartsuk az elvágyódókat, ha világmárkákat tudunk hazánkba hozni

Zováthi Domokos – 2017.11.23. 01:21 –

A belügyekbe történő beavatkozási kísérleteket vissza kell utasítani – mondta a lapunknak adott interjúban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tegnappal bezárólag már 78 új beruházásról állapodott meg idén a Befektetési Ügynökség, ami abszolút rekord.

Szijjártó 20171122 Szijjártó Péter: Az európai gazdasági növekedés motorját a V4-ek jelentik (Fotó: Varga Imre)

– Tavaly 71 beruházással megdőlt a befektetési rekord hazánkban. Megdőlhet a 2016-os csúcs?

– Már meg is dőlt. Most kaptam a legújabb információt, hogy tegnapig már 78 új beruházásról állapodott meg a Befektetési Ügynökség, és ez a szám még növekedni fog az esztendő végéig. A beruházások értékét illetően nem könnyű a helyzet, mert tavaly a Mercedes második gyárának építésével 3,2 milliárd (közel ezermilliárd forint) euróra ment fel ez az összeg. Van még egy-két nagy durranás a csőben az idei évre, ha azokat mind be tudjuk húzni december közepéig, akkor ezt a rekordot is meg tudjuk dönteni. Tavaly 17 647 új munkahelyről született döntés, ez is rekord, és az idén is hasonló nagyságrendre számítunk.

– Főként osztrák, német és amerikai vállalatokról volt szó, mi a helyzet a Távol-Kelettel?

– Ezek az országok nagymértékben zárkóznak fel ebben a sorban, és ennek nagyon egyszerű oka van: egy új világgazdasági korszak kezdődött, amikor a magas hozzáadott érték és a technikai újítások kezdtek el dominálni. A negyedik ipari forradalomra jellemző újításokban a Távol-Kelet élen jár. Ezek a vállalatok most, hogy egyre sikeresebbek, közelebb akarnak kerülni az európai piacokhoz, ide akarják hozni a termelési és fejlesztési kapacitásaikat is. Magyarország vonzó befektetési környezetet biztosít azoknak az országoknak, amelyek tőkeintenzív beruházásokat hoznak. A kilencszázalékos társasági adó is csábító, hiszen a befektetők az itt megtermelt jövedelmeik nagyobb részét tudják visszaforgatni. A kínai, japán és koreai befektetések száma emelkedik leginkább.

– Miért választana minket mondjuk egy kínai cég?

– A magyar piac önmagában természetesen kicsi egy távol-keleti vállalat számára, ezek a cégek azért jönnek ide, mert Magyarországról könnyen tudják Nyugat-Európa szállítani a termékeiket, és az európai piacra itt tudnak a legjobb körülmények között termelni. Alacsonyak az adók, jó a logisztika, a szükséges támogatást megkapják, és a jó szakemberek is rendelkezésre állnak.

– Nemrég oktatási megállapodásokat kötöttünk Thaifölddel. Miért kedvező ez nekünk?

– Óriási erőforrást jelentenek a hazájukba visszatérő külföldi diákok. Ezeket az ösztöndíjprogramokat nagyon erőteljesen fogjuk folytatni. Jelenleg az ázsiai országok számára körülbelül kétezer ösztöndíjat adtunk ki. A világ számos pontján találkozom olyan döntéshozó pozícióban lévő emberrel, aki a közelmúltban hazánkban tanult, ez hatalmas versenyelőnyt jelent nekünk, ezekre a kapcsolatokra lehet és kell is nemzetközileg építeni. Ezek az emberek jó szívvel gondolnak Magyarországra, könnyebb velük tárgyalni.

– És mi a helyzet a magyar fiatalokkal, akik külföldre mentek a jobb kereset reményében?

– A legeredményesebb módszere annak, hogy hazacsábítsuk a külföldön élő magyarokat, illetve itthon tartsuk azokat, akik a külföldre költözés gondolatával foglalkoznak az, ha világmárkákat tudunk Magyarországra hozni. Ezért lényeges, hogy az Audi, a Bosch, a Black Rock, a Continental, a Mercedes – és még sorolhatnám – itt hoz létre beruházásokat, mert jól képzett magyar fiatalok számára akár a termelőiparban, akár a szolgáltatóiparban megnyílnak olyan lehetőségek, amelyek vonzóbbá teszik a hazaköltözést és az itthon maradást. De azt se felejtsük el, hogy az Európai Unió egyik legfontosabb vívmánya éppen az, hogy külföldön is lehet munkát vállalni. Ez nem csak Magyarországot érinti, más közép-európai országokra is jellemző, sőt Nyugat-Európában is elképesztő mértékű áramlások vannak.

– A Brexit senkinek nem jött jól, mire számíthat Magyarország?

– Ha nem tudunk megállapodni egy mély és átfogó szabadkereskedelmi együttműködésről a britekkel, akkor az európai gazdaságok – így a magyar is – nagyon nagy károkat fognak szenvedni. Ma Nagy-Britannia adja az Európai Unió gazdasági teljesítményének az egyhetedét. Ezt el fogjuk veszíteni, az egységes belső piac is kisebb lesz. Amennyiben nem lesz megállapodás, az a helyzet áll elő, hogy a WTO szabályai fognak vonatkozni Nagy-Britannia és az unió kereskedelmére. Ami többek között vám jellegű akadályokat is jelent.

– A visegrádi országok (V4) hogyan teljesítenek az Európai Uniót tekintve?

– A V4-ek jelenleg a legversenyképesebb beruházási környezetet tudják kínálni egész Európában. Erre az is bizonyíték, hogy amikor nagy nemzetközi vállalatokkal tárgyalunk, akkor az ő szűkített listájuk élén ez a négy ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) szokott ott lenni, meg egyszer-kétszer Románia. Így ki lehet mondani, hogy az európai gazdasági növekedés motorját a V4-ek jelentik, ez nem túlzás. A V4-ek és Németország közötti kereskedelmi forgalom tavaly ötvenöt százalékkal haladta meg a német–francia forgalmat. Ez azt mutatja, hogy a német és a közép-európai gazdaság szorosan összenőtt egymással. Ugyanakkor versenytársai is vagyunk egymásnak, hiszen a beruházók egy ország mellett döntenek. A siker azonban mindig közös, hiszen egy beruházás bevonz egy másikat. Számos olyan eset fordult elő a múltban, hogy egy multinacionális vállalat például Szlovákiát választotta a beruházás helyszínéül, de a beszállítói megrendeléseket jelentős részben magyar vállalatok kapták, és persze volt ez fordítva is. Nagyon versenyképes környezetet tudunk biztosítani, a mi „aduászunk” a kilencszázalékos társasági adó, amivel jó néhány komoly tárgyalást sikerült eredményesen lezárni, de nyilván a másik három barátunk is töri a fejét hasonló ösztönzőkön.

– Szó volt nemrég az észak–déli gázvezetékről, amely mérsékelhetné Magyarország és Szlovákia függőségét az orosz gáztól.

– Az egy nagyszerű kezdeményezés, amely segíthetne abban, hogy hazánk gázbeszerzési forrásait diverzifikáljuk, csakhogy ehhez infrastruktúra kellene. Ma Magyarországra vagy Ukrajnán keresztül érkezhet gáz, ami orosz, vagy Ausztrián át, ami az OMV piaci stratégiáját nézve szintén nagymértékben orosz gáz. Szívesen vennénk amerikai cseppfolyós gázt is, csak azt a konyhában nem tudjuk visszaalakítani légneművé, ahhoz szükség lenne a horvátországi LNG-terminálra, csak az nem épült meg. Egy olyan lehetőségünk lett volna, ahol jelentős mértékben tudtunk volna forrásdiverzifikációt végrehajtani, ez a magyar–szlovák interkonnektor, de a Gazprom lekötötte a német–cseh és a cseh–szlovák interkonnektorok kapacitását 2039-ig. Ma itt, Közép-Európában az a realitás, hogy az orosz gázzal kell hosszú távon számolnunk, jelenleg az útvonalak bővítésével tudunk foglalkozni. Mindezt figyelembevéve egyszerűen tisztességtelen Magyarországon számon kérni azt, hogy orosz gázt vásárol.

– Nemrég Perbálon rendőrt hívtak három egyetemistára, kiderült, hogy migránsnak gondolták őket. Nem tart attól, hogy ez a hangulat árt a turizmusnak?

– Nem, sőt a helyzet nagyon világos: mindenkit szeretettel látunk, aki betartja és tiszteletben tartja szabályainkat, akik pedig fel akarják rúgni a törvényeket, azokat nem engedjük be. Európában és Európán kívül is beszélgetek emberekkel, mindenki azt emeli ki, hogy Budapest, Magyarország szép, de ami legalább ennyire fontos, biztonságos is. Úgy gondolom, a migrációs politikánk ebből a szempontból is kifizetődött. Az illegális bevándorlók kívül tartásával meg tudtuk őrizni Budapestet – és az egész országot – biztonságosnak. Ez a turizmus szempontjából pedig nagyon kifizetődő.

– Mi a véleménye Soros György egyre gyakoribb közéleti megnyilvánulásairól?

– Pontosan tudjuk, hogy Soros György mit akar. Az illegális bevándorlókat be akarja hozni Európába, mi ezt elutasítjuk, ezért a magyar kormány az útjában áll. A magyar emberek a magyar kormányt és parlamentet választották meg, nem Soros Györgyöt, nincs szükségük arra, hogy Soros György megmondja, mi a jó nekik, ezt a magyarok el tudják dönteni egy amerikai spekuláns nélkül is. Soros elmondta, hogy mit akar, ezt hívjuk Soros-tervnek. Most már magyarázhatja, hogy ő nem egészen úgy gondolta, de nekünk nem szabad naivnak lennünk, pontosan tudjuk, hogy mit akar. Közeledik a választás, és a Soros György által a kormány ellen hirdetett harcban is az új lendület időszaka jött el, most már személyesen is megszólal. Nem akarja, hogy egy szuverén, független politikát folytató erő kormányozzon, amely meg tudja védeni az országot a külső befolyásokkal szemben.

– David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti ügyvivője bírálta a magyar médiahelyzetet. Mit gondol erről?

– A belügyeinkbe történő beavatkozási kísérletet vissza kell utasítani akkor is, ha az egy erős szövetségesünktől jön. Ha a magyar sajtószabadság hazug módon történő bírálása után nem sokkal kiírnak egy pályázatot arra, hogy amerikai kormányzati forrásból magyar médiumok működését finanszírozzák, akkor ezt csak a belügyeinkbe való durva beavatkozási kísérletként lehet értelmezni. Elfogadhatatlannak tartom az egészet.