„Nincs semmiféle angol befektető”

Széles Gábor várja a sármelléki repülőtér versenypályázata nyomán a belügyminisztérium és a fejlesztési tárca vizsgálatát

Kacsoh Dániel – 2014.07.16. 05:00 –

A tegnapi lapszámunkban megjelent közlemény szerint a Hévíz–Balaton Airport eszközeire kiírt versenypályázaton csak ketten indultak: Linusz Imre és Széles Gábor cége, az SGH Aviation. Kiderült az is, bár Linusz egyedül, magánszemélyként próbálkozott, mégis nyert a pályázaton, ezért a felszámolóval nyolcszázmillió forintos vételáron kell szerződést kötnie, noha céginformációs adatok alapján öt kisvállalkozása volt, melyből négyet már felszámoltak vagy felszámolás alatt áll. Széles Gábor nagyvállalkozót a részletekről kérdeztük.

szelesAz Interpol és a CIA is vizsgálódhat majd a reptér eszközeinek eladása miatt – véli Széles Gábor (Fotó: Hegedüs Róbert)
–   Ismerte korábban Linusz Imrét?
–   Soha életemben nem találkoztam vele, a versenytárgyaláson is csak az SGH Aviation ügyvezetője és az ügyvédem találkozott vele. Tekintettel arra, hogy a pályázat nyilvános volt, nem árulok el üzleti titkot azzal, hogy elmondom: Linusz úr öt kisvállalkozása közül négy felszámolás alatt van, egyet pedig márciusban alapítottak.

– Akkor mégis hogyan terjedhetett el, hogy egy angol cég akar befektetni a reptéren?
– Hangsúlyozom: semmiféle angol befektető nem pályázott. Linusz társaságában megjelent két indiai nevű, illetve kinézetű úr. Inkább csak az egyikük nyilvánult meg, ő adott névjegykártyát, amelyet szintén nyilvánosságra kívánok hozni. A kártyát alaposan megvizsgálva furcsaságokra leltünk, s ezeket már tegnapi közleményemben is jeleztem.
nevjegy1
– Említette azt is, hogy a teljesség igénye nélkül hozta nyilvánosságra az adatokat.
– Valóban, csak példákat emeltem ki. Amit nem hoztam nyilvánosságra akkor, az az a furcsaság, hogy a névjegykártyán szereplő személy valószínűleg indiai színész. Megtaláltuk őt ugyanis indiai filmeken, amelyeket megmutattunk az SGH Aviation képviselőinek, akik fel is ismerték.
nevjegy2
Az indiai nevű üzletember névjegyén szereplő egyik telefonszám egy csalókkal foglalkozó kínai honlapon is felbukkan, másik hívószáma pedig egyiptomi érdekeltségre is utalhat
Azt lehet tudni, hogy színészi vagy üzletemberi minőségében jelent meg a tárgyaláson, mint Linusz Imre ismerőse?
– Ezt én sem tudom. Ha színészként, akkor úgy vélem, tökéletes volt a szerepjátszása. Ha viszont üzletemberként, akkor a névjegykártya alapján a kisvállalkozók kategóriájában szerepel, ezt mutatják cégeinek adatai is.
irat1irat2irat3irat4A Linusz Imre társaságához tartozó „befektető” cégadatai
– Ha ilyen zavaros a történet, mit vár ezek után?
– Egyrészt a Belügyminisztérium vizsgálatát, amely arra vonatkozik, milyen gazdaságpolitikai és országbiztonsági kockázatot jelent egy ilyen reptér üzemeltetésének külföldi kézbe való juttatása. Másrészt remélem, az NFM, azaz a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szintén kivizsgálja azt, hogy a felszámoló Vectigalis Zrt.-nél magasabb szinten álló Magyar Követeléskezelő Zrt. milyen utasításokat adott az ügyben, illetve ezek mennyire voltak helyesek. Gondolom, alaposan utánajárnak majd annak is, hogy Linusz Imre magánszemély, kisvállalkozó hogyan juthat a megvásárláshoz szükséges nyolcszázmillióhoz. Tekintettel arra, hogy csupán három kiemelt reptér van hazánkban – Ferihegy, Debrecen és Sármellék –, nem tudom elképzelni, hogy az Orbán-kormány olyan hibás döntést hozzon, mint a Gyurcsány-kabinet a Malév eladása kapcsán. Tudjuk ugyanis, hogy annak milyen következményei lettek. Remélem, a vizsgálatok rövid időn belül lezárulnak, és a kormány meghozza a döntését arra vonatkozóan, hogy a két pályázó közül kinek a cége, illetve tőkeerőssége biztosítja a garanciát arra, hogy a reptéren szükséges, minimum egymilliárd forintos, soron kívüli beruházás megtörténjen. Különben félő, hogy a légügyi hatóság visszavonja az engedélyt a jelenleg is fennálló problémák miatt. Ez a reptér nem juthat hasonló sorsra, mint a Malév privatizációja Gyurcsány Ferenc országlása idején. Remélem azt is, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai a külföldi szervekkel együtt lefolytatják a háttérvizsgálatot az említett úrra, illetve a szóban forgó cégekre, valamint az NFM-mel együtt a felszámolói felügyeletet ellátó Magyar Követeléskezelőre vonatkozóan.

– Hogyan viszonyul a fejleményekhez a földterület tulajdonosa, Sármellék, Zalavár és a hévízi önkormányzat, amely a repteret üzemelteti a jövő év végéig?
– Ismerem a véleményüket, illetve a döbbenetüket a slendrián módon kiírt pályázatról, de erről inkább az önkormányzatokat kérdezzék meg.

– Visszatérve a pályázatra: ha a mostani nyertes marad, mi lehet a reptérrel a jövőben?
– Ezt egyelőre nehéz megjósolni, de a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartom, hogyha a Vectigalis Zrt. hasonlóan slendrián szerződést köt, akkor Magyarország évekig tartó pereknek néz elébe, akárcsak korábban a Malév esetében. Bonyolítja a helyzetet, hogy az indiai származású úriember szerint ők csak közvetítők, hogy honnan van a pénz, arra vonatko­zóan nincs semmi konkrétum. Gondolom, abban a pillanatban, amint ezzel a „magyar kisvállalkozóval” szerződést kötnek, újabb vizsgálat következik az Alkotmányvédelmi Hivatal részéről a megfelelő külföldi társszervek, így Interpol és CIA bevonásával. Sajnálatos, hogy a fentebb említett indiai urak körül megjelent egy Farkas Ernő nevű személy is, aki gazdasági bűncselekmények miatt több évet töltött börtönben. Sőt ő mutatta be az indiaiakat az érintett polgármestereknek. Felmerül annak a gyanúja is, hogy más külföldi repterek akarják megakadályozni a hévízi reptér felfejlesztését, megújulását.