Navracsics TiborKezdjük az alapokkal

Amint a közelmúltban, az unió helyzetéről tartott értékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke megállapította: „Európa hajójának vitorláit újból jó szelek dagasztják”

Navracsics Tibor – 2017.11.09. 01:20 –

Kétségtelen tény, hogy valamennyi tagország visszatért a gazdasági növekedés pályájára, hogy minden eddiginél több, összesen kétszázharmincötmillió európai rendelkezik munkahellyel, és ami még ennél is fontosabb: hogy újra az optimizmus és a bizalom uralja a közhangulatot.

A Bizottság Oktatási és Képzési Figyelőjének legújabb kiadása alapján az uniós tagállamok éves oktatási körképében is tükröződnek bizonyos pozitív eredmények. A korai iskolaelhagyók aránya igen közel került a tízszázalékos európai célkitűzéshez. Emellett más kulcsfontosságú területeken – így a koragyermekkori nevelés és gondozás, illetve a felsőoktatási arányszámok terén is – kedvező fejlemények figyelhetők meg az uniós tagállamokban. Javulnak a frissdiplomások foglalkoztathatósági adatai, és a több éve tartó költségvetési megszorítások után újra nőttek az oktatási beruházások.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy akár oktatási rendszereink, akár gazdaságaink újra biztos mederben, sikeres pályán haladnának. A tagállamok valójában továbbra is egyre távolabb kerülnek egy létfontosságú céltól: az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítők arányának visszaszorításától. A gyengén teljesítők tizenöt százalék alatti arányának európai célszámát tekintve a 2015-ös PISA-eredmények azt mutatják, hogy az EU egésze mindhárom említett területen súlyosan elmarad a kívánt eredményektől. Sőt, a helyzet ennél is rosszabb: a legutóbbi, 2012-es felméréshez képest az adatok tényleges romlást mutatnak. A gyengén teljesítők aránya a természettudományok területén négy százalékponttal nőtt (2012 és 2015 között 16,6-ról 20,6 százalékra), az olvasás területén közel két százalékponttal emelkedett (2012 és 2015 között 17,8-ről 19,7 százalékra), de a matematika területén is enyhén növekedett (2012 és 2015 között 22,1-ről 22,2 százalékra). Mindez azt jelenti, hogy az európai fiataloknak nagyjából egyötöde e három létfontosságú terület valamelyikén tizenöt éves korára nem éri el az alapkompetencia-szintet. Az Oktatási és Képzési Figyelő megerősíti azt az aggasztó tényt, hogy a hátrányosabb szociális háttérrel rendelkező fiatalok hajlamosabbak lemaradni ezen alapkészségek terén.

Oktatási rendszereink épp a legalapvetőbb szempontoknak nem tudnak eleget tenni. Ez pedig súlyosan veszélyezteti versenyképességünket és jólétünket. S ami még ennél is fontosabb, erősen fenyegeti Európa társadalmi kohézióját. Hogyan tanítjuk meg az iskolákban a digitális kompetenciákat, és hogyan lesznek egyetemeinkből az innováció globális éllovasai, ha minden ötödik tanuló nem tud írni és olvasni? Hogyan álmodhatunk kiválóságról és versenyképességről e globalizált világban, ha évről évre tanulók milliói minimális természettudományi ismeretek nélkül kerülnek ki a kötelező iskoláztatási szakaszból? És vajon kijelenthetjük-e, hogy az oktatás a társadalmi mobilitás katalizátora, ha tanulók ezreinek már gyermekkorukban megpecsételődik a sorsa, mivel az alapkészségek hiánya miatt maradandóan a munkaerőpiacon kívül rekednek, és a társadalom peremére szorulnak?

A mindenki számára elérhető minőségi oktatás az az alap, amelyre felépülhet a jövő méltányosabb, inkluzívabb, ellenállóképesebb és innovatívabb Európája. Az oktatás terén az alapkészségek alacsony szintje jelenti Európa sebezhető pontját, ezért a tagállamoknak kiemelt prioritásként kell tekinteniük e kérdésre. Éppen ezért az oktatási rendszerek terén további reformokra, befektetésekre és hatékonyságnövelő intézkedésekre biztatom őket. Gondoskodnunk kell arról, hogy a polgárok már igen korai életszakaszban elkezdjék elsajátítani az alapkészségeket, mert Európa a következő években csak így tudja elérni, vagy esetleg meghaladni a gyengén teljesítőkre vonatkozó tizenöt százalékos célt.

Ez a legfontosabb üzenete a 2017. évi Oktatási és Képzési Figyelőnek, amely fontos háttéreszköze a nemzeti oktatási rendszerek reformjának. A magam részéről készen állok szorosabbra fűzni az együttműködést a tagállamokkal az alapvető készségek javítása és az oktatás terén megvalósuló méltányosság érdekében.

Az egyenlőtlenség továbbra is égető kihívást jelent Európa számára. A tanulók felvértezése az alapkészségekkel az első lépés a méltányosabb és befogadóbb társadalmak megvalósítása felé. Csak így biztosíthatunk minden fiatal számára egyenlő esélyeket arra, hogy később majd kamatoztatni tudják tehetségüket. Az igazán méltányos oktatási rendszerek megvalósítását az alapoknál kell kezdeni. w



A szerző az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa