Gyanús tervek a kormánybuktatásra

André Goodfriend még dalra is fakadt a közelmúltban a balliberális Bitó-szalonban, ahol gyakran születnek fontos döntések

Pindroch Tamás – 2014.11.19. 09:51 –

Egyre inkább igazolódik, hogy a magyarországi balliberális körök is kivehetik a részüket a belpolitikai események alakításában, legalábbis az indulatok szításában. Igaz, nem teljesen önerőből… Kiderült, André Goodfriend amerikai ügyvivő nemrég megjelent Bitó László, a Gyurcsány-párti író, orvos kutató partiján.

tuntetesSzárnyaló indulatok. EU-s zászlóval vezetnék a népet a kétharmados kormány ellen (Fotó: Hegedüs Róbert)
„Nem lesz itt nyugi!” – mondta még áprilisban, nem sokkal a választások után Heller Ágnes filozófus egy pódiumbeszélgetésen. Arra a felvetésre, hogy bekövetkezhet-e az, ami tavaly Ukrajnában, azt válaszolta, bár nem ugyanabban a formában, de valami hasonló, például egy éhséglázadás Magyarországon is elképzelhető. Heller aktívan kivette a részét a balliberális pártok összeboronálásában is, résztvevője volt például annak a tavaly decemberi értelmiségi találkozónak, amelyet Fischer Iván karmester lakásán tartottak. Ezen részt vettek az egykori SZDSZ-hez, de Gyurcsány Ferenchez is közel álló értelmiségiek, Bitó László író, orvos kutató, Konrád György író, Radnóti Sándor esztéta, Parti Nagy Lajos és Závada Pál írók. Bajnai Gordon ennek az eszmecserének a hatására állt elő az év elején azzal a javaslatával, hogy az MSZP, az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció (DK) egy listán induljon, és Mesterházy Attila legyen a közös miniszterelnök-jelöltjük.

Ám nemcsak a januári, hanem az a nyári döntés is itt születhetett meg, hogy Falus Ferenc legyen a baloldal közös főpolgármester-jelöltje. A Hvg.hu szerint a „Bitó-szalonból” hívták fel az MSZP vezetőit, Falus mellett lobbizva. Bitó 1956 után menekült az Egyesült Államokba, ott szerzett diplomát, és ért el sikeres orvos kutatói karriert. A rendszerváltozás után települt vissza Magyarországra.

Bitó balliberális szalonján nemrég André Goodfriend amerikai ügyvivő is részt vett. Az Atv.hu értesülését Bitó is megerősítette. Goodfriend állítólag olyannyira jól érezte magát a klubban, hogy énekelt is az értelmiségi összejövetelen. Ismeretes, az amerikai ügyvivő diplomatától szokatlanul aktívan lép fel. Egy újságcikkre reagálva megerősítette, hogy hat kormányközeli magyar állampolgárt tiltottak ki az Egyesült Államokból. A korrupciógyanút is ő vetette fel, de konkrétan nem mondta meg, hogy miért született ilyen döntés. Goodfriend részt vett az internetadó elleni demonstráción is. Októberben pedig megjelent a Gyurcsány által szervezett parlamenti diplomatatalálkozón. A DK európai parlamenti képviselői a találkozó előtt fordultak az Európai Bizottság elnökéhez, azzal, hogy a testület függessze fel a magyar kormány szabad döntési jogát az uniós források felhasználásáról.


Több oka lehet a nyomásgyakorlásnak
Az amerikaiak nyomásgyakorlásának legújabb okaként a következő évek magyar hadügyi beszerzése is felmerülhet forrásaink szerint. Ugyanis új helikoptereket, szállító repülőgépeket, harckocsikat, kézifegyvereket és rövidhullámú rádiókat kell vásárolnia az országnak. Elképzelhető, hogy az amerikai hadiügyi lobbi nem akar úgy járni, mint az első Orbán-kormány idején, amikor nem amerikai, hanem svéd vadászgépeket választottunk. Ám az a vélekedés is tartja magát, hogy az amerikaiak a Paksi Atomerőmű két új blokkjának orosz megépítése miatt neheztelnek, hiszen korábban amerikai cég is érdeklődött az üzlet iránt. Csehországban állítólag Petr Necas kormányfő tavalyi lemondását ugyancsak az amerikaiak érték el, mivel az oroszok voltak az esélyesei annak a közbeszerzésnek, amelyet az atomerőmű-építésre írtak ki. Az Egyesült Államok nyomásgyakorlásának az Oroszországból induló és Ukrajnát elkerülő Déli Áramlat földgázvezeték megépítése is oka lehet. Ezen Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át Ausztriába szállítanák a földgázt.


„Egzisztenciális kérdéssé vált a hazaárulás”
foldi
5 perces interjú: Földi László titkosszolgálati szakértő

– Reális, hogy néhány egyetemista és lelkes civil összehozzon egy akkora demonstrációt, mint a hétfő esti volt?
– Szó sincs róla, ez alaposan átgondolt, jól szervezett és finanszírozott akció volt. Amúgy igazuk van azoknak, akik szerint hazánk nem jogállam. Jogállamban ugyanis így nem lehet bánni a rendőrökkel, ahogy néhány tüntető tette, legalábbis következmények nélkül. Másrészt, a jelek szerint egzisztenciális kérdéssé vált a hazaárulás. Ez a fogalom azt jelenti, hogy valaki anyagi ellentételezésért cserébe külföldi érdekeket szolgál.

– Ebben az esetben erről lenne szó?
– A jelek szerint igen. Nem véletlen ugyanis az események láncolata, amit az elmúlt hetekben láthattunk, a kitiltási botrány és André Goodfriend amerikai ügyvivő ténykedése, vagy éppen a demonstrációk tekintetében. Amerika összemossa a tényeket, a nyugati sajtó pedig teret enged ezeknek az értelmezéseknek, mindez egy irányba mutat: számukra elfogadhatatlan az Orbán-kormány, az idei kétharmados választási eredmények pedig egyáltalán nem számítanak. Új vezetést akarnak az ország élére.

– Meddig tarthat ez a nyomás?
– Az efféle stratégia nem napokban mérhető. Az Egyesült Államok hírszerzői profik, dolgoztam velük, csakhogy most ezt a tudást rosszra használják. A helyzet eszkalálódhat, nem feltétlenül annyira, mint Ukrajnában, ám egy ország napi működését, fejlődését már az is akadályozhatja, ha folyamatos a feszültség. Nehéz előre látni, mi jöhet az elkövetkező hetekben, mindenesetre az egyértelműen látszik, nincs politikai alternatíva, amelyre a jelenlegi vezetést le lehetne cserélni.
– És ha a kormány visszalép mondjuk a Déli Áramlat megépítésétől?
– Szerintem ezen a ponton már túl vagyunk – csak Orbán Viktor távozásával érnék be az amerikaiak. Ahogy azon is felesleges elmélkedni, stabil szövetségesként hasznosabb partnerek lehetünk. Ez egy nagyhatalom, érdemes tehát félretenni a hétköznapi logikát.
(KD)



Vádaskodás a diplomácia sánca mögül
csizmadia
5 perces interjú: csizmadia lászló a CÖF alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány elnöke

– Azt állítják, André Goodfriend, az Egyesült Államok ügyvivője megsérthette a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó bécsi egyezményt. Mivel tehette ezt?
– A nemzetközi egyezmény szerint a külföldi hivatalos személynek kötelessége, hogy tartózkodjék beavatkozni a fogadó állam belügyeibe. Erkölcsileg is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az ügyvivő korrupcióval vádol meg kormányzati tisztségviselőket, sőt kormánytagokat. Ha ilyenről tudomása volna, kötelessége lenne feljelentést tenni a vélelmezett korrupciós cselekményről. André Goodfriend ehelyett a diplomácia sáncai mögé bújva lebegteti a korrupció vádját, de ezzel Magyarország kormányától kezdve minden magyar állampolgárra rávetül a korrupció árnya. A kormányra amerikai nyomás nehezedik, ebben nem kis szerepe van az ügyvivőnek. Elképesztő, hogy politikai nyilatkozatokat tesz, és hogy olyan ellenzéki tüntetésen vesz részt, amelyen a miniszterelnök távozását követelik, és amely erőszakba torkollik.

– Az ügyvivő nemcsak tüntetéseken, de sajtóhírek szerint még a Bitó László közíró lakásán tartott balliberális összejövetelen is részt vesz.
– André Goodfriend magánemberként úgy és akkor jelenik meg, ahogy akar, ehhez joga van. Más kérdés, hogy ilyen szélsőségesen baloldali közegben mi a megjelenésének az indoka. Nem hiszem, hogy Barack Obama elnök azt kérné tőle, hogy a bukott baloldal köreiben mutatkozzék, esetlegesen arra építve, hogy ez a törpe társaság vegye át ismét a hatalmat.

– Látnak kiutat a mostani helyzetből?
– Úgy látjuk, Barack Obama is félre van vezetve. Ezért írtunk nyílt levelet az elnöknek – amelyre még nem kaptunk választ –, hogy a megoldás az lehetne, hogy találkozik Orbán Viktor kormányfővel. Meg kellene beszélniük a problémákat, és a nyilvánosság elé tárniuk azokat. Gazdasági kérdéseket nem szabad politikaivá tenni.
(PB)


Megkérdeztük

Kiszelly Zoltán politológus:
Az Egyesült Államoknak, illetve Goodfriend ideiglenes ügyvivőnek jól jön a mostani társadalmi feszültség, az egyre szaporodó tüntetések, így inkább nyomás alatt tudják tartani a kormányt. Szerintem azonban túlzás lenne azt állítani, hogy ők kezdeményezik ezeket a megmozdulásokat. Természetesen, ahogy hazai ellenzékiek is előszeretettel teszik, legalábbis olajjal locsolják a tüzet. Amúgy leginkább a feszültség levezetésére alkalmasak ezek a demonstrációk, a tehetetlenség és az elmúlt huszonöt év miatti elégedetlenség érződik ki a résztvevők megnyilvánulásaiból. Többen azt láthatják ugyanis, hogy negyedszázad alatt sem sikerült elérni a nyugati életszínvonalat, a középosztály alá szorultak pedig különösebb perspektívát sem remélnek a jövőt illetően. Fontos megjegyezni, ez a „társaság” nem kér az idei választásokon totálisan leszerepelt, hiteltelenné vált balliberális pártokból, megmondóemberekből sem, akik ezt igencsak nehezményezik. Hiába próbálják meglovagolni az elégedetlenséget, nem tudnak ebből politikai tőkét kovácsolni. Igen szerény próbálkozásnak mondható az MSZP-s Kunhalmi Ágnes uniós zászlós mutatványa a parlamenti ablakból. Ami a viszonylag jelentős létszámot illeti: a netadó elleni megmozdulás nyomán kiderült, hogy ha sokan teszik, van értelme kimenni az utcára, lehet következménye a tiltakozásnak. Ha a fő céljuk nem is teljesül, vagyis nem tudják leváltani a kormányt, egyes intézkedések visszavonására igenis sor kerülhet. Mindazonáltal cselekvőképes, jól szervezett ellenzéki erő, komoly párt nem alakulhat ki a mostani, jórészt a közösségi hálón szerveződő alakulatokból. Ezt mutatta korábban az úgynevezett bohócforradalom is.
(KD)


Krónika

október 16.: A Napi Gazdaság cikkében megjelenik a hír, hogy „amerikai érdekeltségbe tartozó cégek elleni adóhatósági vizsgálatok miatt az Egyesült Államok követsége az érintett vezetőknek megnehezítené a beutazását országukba”.

október 17.: André Goodfriend amerikai ügyvivő nyilvánosság előtt bejelenti, hogy az Egyesült Államok beutazási tilalmat rendelt el korrupciógyanú miatt hat magyar kormányalkalmazottal vagy a kabinettel kapcsolatban álló személlyel szemben.

október 20.: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelenti, a kormány nem tudja, kik ellen és miért rendeltek el beutazási tilalmat.

október 26.: Több nagyvárosban, így Budapesten is tüntetnek az internetadó ellen, ahol korruptnak nevezik az adóhatóságot. A rendezvényen André Goodfriend is jelen van. A Fidesz Lendvay utcai székházát megrongálják.


november 5.: Vida Ildikó a Magyar Nemzetnek adott interjúban elismeri, hogy több kollégájával együtt az érintettek között van.


november 10.: Vida Ildikó jogi képviselőjével felkeresi az amerikai külképviseletet, ám nem kap választ arra, miért tiltották ki.


november 14.: Az amerikai nagykövetség egy dokumentumot ad át a külügyi tárcának, amelyet Orbán Viktor – mivel azon sem fejléc, sem aláírás, sem pecsét nincs – „fecninek” nevez.

november 15.: Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese nyilatkozatban közli, Gyurcsány Ferenc valószínűleg külföldi segítséggel dolgozik a kormány megbuktatásán, s Goodfriend is „az ő kottájából játszik”. Gréczy Zsolt, a DK szóvivője elismerte, hogy „a rezsim bukását akarják”, s szerinte ez nem újdonság.


november 17.: Az ország több városában és Budapesten is tüntetnek. A demonstráció után egy kisebb csoport be akar nyomulni a Parlamentbe, ám ezt a rohamrendőrök megakadályozzák.