Belföld
Megszólalt Simon vagyonőre
Az államcsődtől félt az MSZP volt elnökhelyettese 2008-ban, ezért inkább külföldre vitte összekuporgatott és budapesti széfben őrzött, eltitkolt euró- és dollárszázezreit

(Fotó: Varga Imre)
„Ezek összegek, amelyeket Simon Gábor pénzintézetünknél elhelyezett, számomra hihetőek voltak” – ezt mondta tegnap a bíróságon a költségvetési csalással vádolt egykori vezető szocialista politikus osztrák vagyonkezelője. Eva Maria Weiglt távmeghallgatással hallgatták ki tanúként a Fővárosi Törvényszéken Simon Gábor és társa büntetőperében, amelyben a vádirat szerint az MSZP egykori elnökhelyettese ismeretlen forrásból 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, ezzel százhúszmillió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
A tanú a kétezres évek elején egy svájci banknál dolgozott, itt lett Simon Gábor privát bankára. A vagyonkezelő hölgy 2007-ben tette át székhelyét Bécsbe, s Simon ide is követte, valamennyi megtakarítását átvitte az osztrák bankba. Az euróban és dollárban tartott Simon-megtakarítások összege különböző jogcímeken 238 ezer eurós tételtől 487 ezer euróig terjedt, két címletet pedig forintra váltva vitt át Simon Gábor Bécsbe, ezek együttes összege 127 millió forint volt – derült ki a bíróságon.
A tegnapi tárgyaláson a tanú arról is beszámolt, hogy 2008. január 28-án Simon Gábor felesége – férje megbízásából – Bécsben kereste meg, s 162 ezer amerikai dollár, illetve 365 ezer euró befektetést hozott magával, amit férje korábban Magyarországon őrzött egy széfben. Ezt a pénzt a fizetéséből, jutalmakból, üzleti részesedések eladásából, illetve PR és kommunikációs területen működő cégei nyereségéből halmozta fel a politikus, aki ezt a pénzt azért nem Magyarországon helyezte el, mert annak helyzetét bizonytalannak ítélte, államcsődtől tartott, s a banktitok hiányára is hivatkozott – magyarázta a tanú.
A bíró kérdésére, hogy Simontól – illetve a pénz befizetésével megbízott feleségtől – kapott-e dokumentumokat is a pénzek eredetéről, a tanú azt felelte, részint hihetőnek tartotta, hogy kuncsaftja, aki magas politikai tisztséget is betöltött, rendelkezhet ilyen forrásokkal, másrészt pedig ennek vizsgálata nem az ő feladata volt, hanem a bank compliance részlegéé. Ez az a banki terület, amely az ügyfél megfelelőségét vizsgálja, s némi zavart okozott a bíróságon, hiszen a tolmács nem is értette, de a bíróság előtt sem volt ismert a fogalom. Így aztán a tanúvallomástól sem lehetett sokkal okosabb a bíróság, hiszen a vagyon eredetének vizsgálata nem tartozott a vagyonkezelő hatáskörébe.
A Központi Nyomozó Főügyészség letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta az egykori politikusra, akit a költségvetési csalás mellett hamis magánokirat felhasználásának vétségével, s felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak egy Gabriael Derdak névre kiállított hamis bissau-guineai útlevél kapcsán.