Kacsoh Dániel

Vélemény és vita

Széttartás a tébolydában

Álláspont. Lassacskán nincs elcsépeltebb fogalom, mint a kettős mérce, amely persze ettől még létezik

Sőt, a virágkorát éli. Itt van például a saját sajtótájékoztatóján szívesen nevetgélő Kunhalmi Ágnes, a Botka László lelépése után sebeiket nyalogató szocialisták állócsillaga. Miután gyakran láttuk vidáman, kialakulhatott bennünk a kép, hogy e hölgy folyton csak viccel. Persze, ne legyünk igazságtalanok, párttársai esetében is hasonló következtetést vonhatunk le. Kunhalmi Ágnes azonban megunhatta ezt az imázst, és olyat mondott, hogy csak kapkodjuk a fejünket. Idézzük: Orbán Viktor nyakán ott van a guillotine. Emlékszünk, nemrég Molnár Gyula MSZP-elnök még rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze egy félreérthető mondat miatt, mondván, Botkát meg akarja ölni egy kormánypárti újságíró. És most tessék: egy szocialista politikus fenyegeti kivégzéssel a miniszterelnököt. Reméljük, ezt sem gondolja komolyan.

De kezeljük helyén a dolgokat! Az MSZP a jelek szerint minden maradék erejét próbálja összeszedni, hogy elhessegesse maga körül a hullaszagot, ezzel magyarázható a budapesti pártvezér vulgáris, vállalhatatlan, ám kétségtelenül „hangos” kirohanása. Persze, Kunhalmi olyan eredetit is tud mondani, mint hogy a politika az emberekről szól, nem a pártokról, meg hogy „a fideszesek felparcellázzák maguk között a Balatont és a médiá­kat”, az pedig szerinte csupán „urbán legenda”, hogy kormánypárti ügynökök lennének a szocialisták között, amint azt Botka állította. Akinek a kudarcát egyébként nagyon sajnálja. Ami meg az oktatást illeti: kormányra kerülésük esetén csökkentenék a gyerekek képességeit (sic!), kalapács helyett pedig programozást javasolnak. Zavaros? Nem kicsit. Nagyon.

Nem csoda hát, hogy az összevissza gondolatok mellett a történelmi népszerűségvesztéssel is küzdő szocialisták kedvenc szava ismét az összefogás lett. Vagyis beérett a gyurcsányi vetés, a bukott miniszterelnökhöz kötődő portálok pedig nem győznek triumfálni, meg „elmúltkilenchónapozni” – utalva a Botka-féle irányvonalra. A kommunista utódpárt és utódpártja tehát – bár újabban egymással pereskednek is – újabb paktumot készül tető alá hozni, közben a náluk is kisebbek még tartják magukat. Így tesz az egyre fogyatkozó Momentum is, ők egyfajta politikai Chuck Norrisként „mindent” ígérő programot tettek le az asztalra, míg az LMP csodafegyvere az egyre harciasabb Szél Bernadett, aki ugye miniszterelnök-jelölt is, ám Molnár Gyula szocivezér szerint, bár drukkol neki, Botka esélyesebb lett volna nála. Nem azért, mert férfi, hanem mert magas. Értjük, ez biztos afféle balos macsóhumor.

Szóval megy a cicaharc, olyannyira, hogy a bázisdemokrata örökmozgó festékdobáló Gulyás Márton már meg is elégelte a zűrzavart, és saját bulit hirdetett október 23-ra. Ünnep helyett zavargás, főhajtás helyett megafonba üvöltés, meg nyilván középületek megrohanása. Mindenesetre a „nagyon civil” színpadon ezúttal nem kap helyett se Gyurcsány, se Juhász Péter, a Közös Ország Mozgalom sem közösködik velük, egyedül keménykedik. Gulyás Márton amúgy továbbra is a párbeszéd híve, ennek szellemében ült minap asztalhoz a Budai Liberális Klubban Staudt Gábor jobbikos képviselővel. Vita nem igazán kerekedett, mivel kiderült, például a választási rendszer kapcsán nagyjából mindenben egyetértenek. Staudt Gábort pár éve még szabályosan meglincselték volna a „budai liberálisok”, most talán még meg is tapsolták, akárcsak pártelnökét nemrég a szintén rendkívül demokratikus Szeretem Magyarországot elnevezésű csoportnál.

Hát így állunk! Össze is nő, ami összetartozik, meg nem is.