Vattamány Zsolt: Az itt élőknek kell dönteniük a bulinegyedről

Budapesti mozaik. Erzsébetvárost sokáig egy lepukkant kerületként tartották számon, mára viszont sikk lett itt lakni – véli a VII. kerület polgármestere

Szalai Laura – 2017.10.13. 01:24 –

Vélhetően csak jövőre tartják meg a belvárosi szórakozóhelyek és vendéglátóipari egységek sorsáról szóló referendumot.

Vattamány Zsolt 20171013  „Mindenkinek jár a pihenéshez való jog, de nem vehetjük el emberek állásait” (Fotó: Hegedüs Róbert)

Mindenkinek jár a pihenéshez való jog, de emberek állását sem veheti el az önkormányzat. A kampányban mindenkit arra fogok buzdítani, jöjjön el szavazni – mondta a lapunknak adott interjúban Vattamány Zsolt, Erzsébetváros fideszes polgármestere a várhatóan jövőre esedékes, a bulinegyed sorsát eldöntő népszavazásról.

– Mikor várható népszavazás a bulinegyedről?

– Egyelőre nehéz megmondani, hiszen több népszavazási indítvány született. Nyáron az LMP-s Moldován László kezdeményezett aláírásgyűjtést, ami elől mostanra el is hárult az akadály, nagyjából hatezerötszáz szignót kellene összegyűjtenie harminc nap alatt. Ha ez sikerül, az ő indítványa nyomán lesz népszavazás. Ugyanakkor gyorsabb lenne a folyamat, hogy ha Moldován úr visszalépne, és a képviselő-testület által elfogadott kezdeményezés alapján írnánk ki a helyi referendumot. Az mindenesetre beszédes, hogy bár ő is népszavazást akar, a testület ülésén egyik előterjesztést sem szavazta meg, sem a miénket, sem a jobbikost.

– Mégis, amennyiben a képviselő testület-féle kezdeményezés alapján írják ki a népszavazást, mikor szavazhatnak legkorábban a helyiek?

– Az időpontot majd a választási bizottság határozza meg, de ez egy hosszabb procedúra lesz, így azt gondolom, hogy a szavazás mindenképpen át fog tolódni a jövő évre.

– Pontosan mi fog szerepelni a népszavazási íven?

– A kérdés arra irányul majd, hogy a vendéglátóhelyek bezárjanak-e éjfélkor. Ha ezt megszavazzák az emberek, akkor egyértelműen döntünk az éjféli zárásról, de ha nem így történik, a turizmus okozta problémákkal akkor is foglalkoznunk kell. Jelenleg a testületben mindenki annak a pártján áll, hogy szigorítsunk a mostani szabályokon.

– Négyféle javaslat került a képviselő-testület elé a szórakozóhelyek nyitvatartásáról, ezekről végül nem döntöttek. Pontosan mit tartalmaztak ezek?

– Alapvetően volt egy többpontos javaslatcsomag, amely tartalmazott négyféle, nyitvatartásra vonatkozó alternatívát is. A kiindulópont az lett volna, hogy a vendéglátóhelyeknek éjfélkor be kell zárniuk, és csak engedéllyel tarthatnak nyitva tovább, az újonnan nyitó egységeknek pedig társasházi véleményt és hozzájárulást kellett volna beszerezniük. Emellett előírtuk volna azt is, hogy az illemhelyek használatát biztosítsák azok számára is, akik nem az adott vendéglátóegységben fogyasztanak, a helyek takarítsanak maguk után, amit ha elmulasztanak, elveszítik az engedélyüket, akárcsak abban az esetben, ha nem fizetik be a felügyeleti díjat. Továbbá megtiltottuk volna, hogy nyitott ablaknál zenét szolgáltassanak. Hasonló rendszer működik már Belső-Erzsébetváros egy részén, amely „világörökségi pufferzónának” számít, így itt éjfélkor be kell zárni a szórakozóhelyeknek, és csak a rendőrség szakhatósági véleményének kikérése után adhat a jegyző engedélyt a hosszabb nyitvatartásra. A négyféle javaslat az engedéllyel meghosszabbítható nyitva tartásra vonatkozott volna, így az „A verzió” szerint éjféltől reggel hatig, a „B” szerint hajnali négyig, a „C” szerint éjjel két óráig lehettek volna nyitva a vendéglátóhelyek. A D verzió lett volna a legszigorúbb, eszerint nem lett volna lehetőség külön engedélyre, az éjféli zárás mindenkire vonatkozott volna.

– Ön melyik verziót támogatná?

– Sokat beszéltem az itt élőkkel, civil szervezetekkel, vendéglátósokkal, az iparkamarával, a rendőrfőkapitánnyal, a polgárőrséggel, önkormányzati képviselőkkel. Bennem már augusztusban az fogalmazódott meg, hogy népszavazást kellene kiírni a kérdésben, ezért nem is foglaltam állást. Az embereknek kell dönteniük erről. Az elmúlt tíz-tizenöt évben több hullámban növekedett meg az Erzsébetvárosra rázúduló turizmus, de nem feltétlenül csak a helyekkel van a probléma, hanem a vonulással. Néhány száz ember, akár csak ha beszélgetve vonul a szűk utcákon, már tényleg zavaró tud lenni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezek a vendéglátóhelyek, illetve az itt működő hostelek sok száz- vagy ezer embernek adnak munkát. Jár a pihenéshez való jog, azonban emberek állását sem veheti el az önkormányzat. A kampányban mindenkit arra fogok buzdítani, hogy jöjjön el szavazni.

– Mi az, amiről már most sikerült dönteniük?

– Az általam előterjesztett javaslatcsomagnak volt még tíz másik olyan pontja, amelyet majdnem százszázalékos többséggel szavazott meg a képviselő-testület. Ezek többek között arról szóltak, hogy megerősítjük a közterület-felügyeletet, új közterületi illemhelyeket létesítünk és régieket újítunk fel. Ezenfelül a testület abban is egyetértett, hogy át kell szervezni a takarítást, és újabb takarítógépeket kell beszerezni. Minderre komoly plusz-forrásokat különített el az önkormányzat. Ezzel tehát folytatjuk azt az intézkedéssorozatot, amit az elmúlt években kezdtünk meg, és aminek részeként megháromszoroztuk a takarításra szánt összeget, megnöveltük a közterület-felügyelet létszámát, továbbá modern kamerarendszert építettünk ki és két rendőrőrsöt is létrehoztunk.

– Van olyan európai nagyváros, amely példaként szolgálhat a szabályozást illetően?

– Kollégáim sokat foglalkoztak ezzel, így látták, hogy sok európai nagyvárosban hasonló problémát jelent a buliturizmus, a bulikultúra. Ugyanakkor Erzsébetvárost azért nem lehet ezekhez a városokhoz hasonlítani, mert itt egy rendkívül kis területre koncentrálódik a jelenség. A kerületnek csupán az egynegyede érintett, és azon belül is csak néhány utca az, amely nagyon frekventált. Ne felejtsük el, hogy 2011 előtt nem létezett semmilyen szabályozás! A bulinegyed az MSZP-s kerületvezetés alatt úgy jött létre, hogy ingatlanokat tervek, koncepció nélkül adtak el, és nem volt kikötés, hogy az ingatlanoknak lakóházként kell funkcionálniuk. Emiatt futótűzként terjedtek a vendéglátóhelyek.

– Mekkora kihívást jelent az Airbnb közösségi szállásmegosztás megjelenése?

– Két-három éve kell szembe néznünk az Airbnb elterjedésével, ma már Erzsébetvárosban csaknem kétezer lakás van bejelentve, ennek háromnegyede a belső részben. Most a bulinegyed körüli vitákban többen felvetették a vendéglátósok közül, hogy ha éjfélkor be kell zárniuk, nem fog megszűnni az alapprobléma, hiszen a szórakozók felmennek a vendéglakásokba, és ott folytatják a bulit.

– Arra van esély, hogy a szigorítások részeként az Airbnb-szabályozás is megváltozik?

– Ez most nem vetődött fel, pedig arra számítottam, hogy napirendre kerül.

– A nyolcadik kerületben jelentősen szigorodtak az Airbnb-szolgáltatásra vonatkozó szabályok. Arról döntöttek, hogy a társasház szervezeti működési szabályzatba be kell kerülnie, hogy megengedik a lakások szálláshelyként való kiadását. El tudna képzelni hasonlót Erzsébetvárosban?

– Az ötödik kerületben is nagyjából hasonló szabályozás él, de egyelőre nem tanulmányoztam ezeket. Az Airbnb nálunk inkább a kerület belső részein van jelen, akárcsak a vendéglátóhelyek nyitvatartásának kérdése. Szerintem a népszavazáson valamennyire ez a kérdés is meg fog jelenni, hiszen az egyik oldalon állnak a pihenni vágyók, a másikon pedig azok, akik próbálnak profitálni az itt jelen lévő turizmusból. Éves szinten nagyjából egymillió bejelentett vendégéjszakáról beszélünk, ami óriási szám, országosan is.

– A bulinegyed kérdésében mennyire kell képviselni a szórakozni vágyók érdekeit?

– Szerintem ennek háttérben kell maradnia. Az, hogy egy külföldi turista mennyire elégedetten tér innen haza, természetesen fontos, de nekünk nem az ő érdekeit kell képviselni, hanem az itt élőkét.

– Kikkel van egyébként több probléma, a külföldi vagy a magyar szórakozókkal?

– Többekkel beszéltünk erről, és az általános vélemény az volt, hogy elsősorban a külföldiekkel. A külföldi turisták jobban elengedik magukat, mint ha otthon lennének. Ezzel foglalkozni kell, hiszen nem lehet megengedni, hogy ne tartsák be a helyi szabályokat. Most már idegen nyelvet beszélő rendészeket is foglalkoztatunk, és a rendészeti igazgatóságon idegen nyelvű képzés beindítását is tervezzük. Ezenkívül szerepel a tervek között, hogy idegen nyelvű figyelmeztetéseket, viselkedési kódexet helyezünk ki utazási irodáknál vagy akár a reptéren.

– A bulinegyed ügye már politikai szintre lépett, egyes sajtóhírek szerint azért váltották le a Fidesz helyi vezetőjét, Rónaszékiné Keresztes Mónikát, mert ő egyértelműen a lakók oldalára állt. Ezzel szemben állítólag az új elnök, Bajkai István alpolgármester nem akarja összerúgni a port a szórakozóhelyek tulajdonosaival. Mi igaz ezekből?

– Nagyon röviden tudom kommentálni ezeket a híreket: ostobaság.

– Akkor mi volt az oka a személyi változásnak?

– Ez pártügy, azt azonban mindenképp meg tudom erősíteni, hogy nem álltak ilyen okok a háttérben. A bulinegyed jövője kapcsán nincs olyan, hogy a helyi Fidesz valamelyik oldal pártján állna, éppen ezért kezdeményeztünk népszavazást, és ahogy mondtam, sem én, sem Bajkai alpolgármester úr nem foglalt állást a kérdésben. Ez az egész a zavarkeltésről szól, néhányan próbálják az ügyet politikai síkra terelni. Ez nem meglepő, hiszen vannak itt olyanok, akik lényegében okozói a mostani állapotnak, most pedig próbálják ránk hárítani a felelősséget. A Fidesznek nincs többsége a képviselő-testületben, így ez a helyzet magában hordozza a konfliktusok lehetőségét. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a legutóbbi ülésen mindenki konstruktívan állt hozzá az ügyhöz és fejtette ki álláspontját. Véleményem szerint ez a légkör a kerület vezetésében fenntartható a továbbiakban is.

– Már 2010 óta polgármester Erzsébetvárosban. Mire a legbüszkébb az elmúlt évekből?

– Nagyon sok eredmény van a kerületben: az összes bölcsőde, az óvodáink, az iskoláink – utóbbiak sportpályái is – megújultak. Ugyanez mondható el az orvosi rendelőinkről is, amelyek már a nyugat-euró­pai intézményekkel is felveszik a versenyt. Elkezdtünk parkosítani, megújult a Madách tér és az Almássy tér is. Próbálunk növényesíteni, ebben az adottságánál fogva nagyon zöldfelület-hiányos kerületben, utakat újítunk fel. Bevezettük az Erzsébetváros-kártyát, amely több mint tizenhétezer embert érint, és elindítottuk az idősek programját. Összességében ez egy nagyon erősen fejlődő városrész, és a politikánk legfőbb eleme, hogy az emberek azt érezzék, jó itt élni, érdemes itt maradni. Erzsébetvárost sokáig egy belvárosi lepukkant kerületként tartották számon, mára viszont sikk itt élni, amit bizonyít, hogy budai árakon lehet lakáshoz jutni.

– Folytatná a munkát polgármesterként 2019-től?

– Sok mindent elértünk már a kerületben, de van még teendő bőven, ezért tervezem a folytatást, amennyiben bizalmat kapok én, illetve a Fidesz-KDNP.