Belföld
Orbán Viktor: Digitális honfoglalásra van szükségünk!
A kormányfő szerint a rombolásra, trollkodásra épülő közösségek uralják a digitális teret, és ezzel szemben az építés, alkotás, a hazaszeretet kultúráját akarják meghonosítani az interneten. Ezért a DPK jelentősége túlmutat a soron következő választáson.
- Nekünk is szükségünk van egy digitális honfoglalásra – mondta.
A kormányfő még a beszéde elején felidézte: találkozott Nicosur Dan román miniszterelnökkel, aki szerinte közös román-magyar sikerekre vágyik, és bízik benne, hogy együtt tudnak működni. Aztán kitért a Kneecap kitiltására – ennek kapcsán bírálta a szervezőket, mondván „lehetett volna annyi eszük, hogy nem hozzák ilyen helyzetbe az országot.”
Donald Trumpról is ejtett néhány szót. Szerinte a magyarok neki köszönhetik, hogy mostanáig sikerült elkerülni a harmadik világháborút, megszűnt a Magyarország elleni diszkrimináció, visszavonták a paksi erőmű építését érintő szankciókat, és már négy K+F együttműködésről is sikerült megállapodni.
Baljós árnyak
Orbán Viktor szerint mindenki érzi a háború előszelét. Történelmi példákat hozott fel, milyen események, körülmények előzik meg a nagy háborúkat. Ilyen a nagyhatalmak rivalizálása és a fegyveres konfliktusok számának emelkedése. Továbbá felerősödik a fegyverkezési verseny, és dinamikusabbá válik a migráció. Ezeket a jeleket szerinte mind érzékelhetjük ma is.
Hogy mi a teendő? „Csigavér és stratégiai nyugalom.” Ugyanakkor erőfeszítéseket kell tennünk a békéért. Ennek kapcsán felidézte, hogy egy éve tárgyalt erről Volodimir Zelenszkijjel, akit figyelmeztetett: az idő nem nekik dolgozik. Az ukrán elnök ezt cáfolta, és a háború folytatása mellett érvelt.
- A háborúból való kimaradásra fel kell készülni. Ez egy tudás, nem deklaráció kérdése – mondta.
A béke útja
Orbán Viktor szerint fontos a regionális békekör megerősítése – ebben Szlovákia már a partnerünk. Továbbá jóban kell lenni a világ nagy hatalmi központjaival. E tekintetében az USA-val, Oroszországgal, Indiával, Kínával és a türk világgal jó a kapcsolatunk, egyedül Brüsszellel vannak vitáink.
A kormányfő hangsúlyozta: a magyar haderő megerősítése érdekében már sokat tettek, de van még teendő. Emellett az energetikai függetlenséget is elérendő célnak nevezte. Beszélt a mesterséges intelligencia fontosságáról is. – Az Európai Unió ebből a szempontból nem ér semmit. Az MI versenybe önállóan kell bekapcsolódni, regionális meghatározó szerepbe kell kerülni – jelentette ki.
A „humán erőforrás”, amit régen kultúrfölénynek hívtak, szintén elengedhetetlen. Ebben szerinte jól állunk, régiós összehasonlításban Magyarország költi a legtöbbet „az oktatásra, de legalábbis a felsőoktatásra.”
Egyensúlyi politika
- A nyugati szövetség tagjai vagyunk, de ott kell lennünk a keleti gazdaságban – szögezte le Orbán Viktor, aki továbbra is a Kelet és a Nyugat közötti egyensúlyozásban jelölte ki a magyar külpolitika prioritását.
Kijelentette, hogy nem kérdés, lesz-e európai háború, hiszen az már zajlik Ukrajnában. Ennek oka, hogy a Nyugat nem törődött az egyensúllyal, a NATO és az EU is azt mondta Kijevnek, „persze, gyertek”. Pedig Orbán Viktor szerint tudni lehetett, hogy ez megbontja az egyensúlyt, mert ez Moszkvából nézve egzisztenciális fenyegetést jelent Oroszországra.
– Ez mutatja, hogy a háborúkat jószándékkal is ki lehet robbantani – mondta.
Összegzésként megállapította: az ukrajnai háború nem egy döntés kérdése volt, hanem a folyamat vége, és ha lesz harmadik világháború, ez arra is igaz lesz, ezért kell nagyon óvatosnak lenni.
Háborús pszichózis
– Az Európai Unió eldöntötte, hogy háborúba megy; ha az USA vissza is vonul, Brüsszel akkor is támogatja Ukrajnát – emlékeztetett Orbán Viktor, majd azzal folytatta: Az Európai Unió azt is eldöntötte, hogy Magyarországnak is háborúba kell mennie. De a kormány meg eldöntötte, hogy nem megyünk. Szerinte ezért is fontos, hogy a Tisza Párt és a DK ne kerüljön kormányra, mert mindkettő szolgaian követné Brüsszelt.
Itt a kormányfő megjegyezte azt is, hogy a következő uniós költségvetés, amelynek tervezete sok vitát váltott ki, egyértelműen háborús költségvetés.
Az uniós pénzekről szólva pedig azt mondta: nem mindegy, milyen áron hozzuk haza. A Tisza és DK feladná érte a szuverenitásunkat, háborúba vinné az országot, a Fidesz-KDNP viszont nem, ez viszont nem azt jelenti, hogy lemond a kormány az uniós forrásokról – tovább harcol értük, és már eddig is voltak sikerek ezen a téren.
Kényszerpályán az EU
Brüsszel nem hajlandó tűzszünetre és békére, és be akarja tölteni az USA kivonulásával keletkező kört, miközben kereskedelmi háborúba készül Kínával és az Egyesült Államokkal. – Épeszű embernek föl kell tennie a kérdést: De miért? Mi ennek az értelme? – fogalmazott Orbán Viktor.
– Az erre való titkos iratot a Rogán Műveknek még nem sikerült megszereznie – tréfálkozott a miniszterelnök, majd kifejtette véleményét: bármilyen válság tört ki eddig, azt az uniós elit a bürokratikus centralizáció növelésére használta fel, tehát a föderalisták a javukra próbálják fordítani a válságokat. Ukrajna uniós tagságának emellett bizonyos üzleti köröknek anyagi haszna is keletkezne.
Hangsúlyozta: a mérleg úgy néz ki, hogy az elmúlt 10 évben Nagy-Britanniát kiengedték, Ukrajnát pedig felvennék az unióba. Ez szerinte őrület, de van benne rendszer: Nagy-Britannia szuverenista volt, Ukrajna viszont a föderalistákat erősítené.
A magyar nagystratégia
– 1920-ban az ellenségeink döntöttek rólunk, és úgy döntöttek: Magyarország kicsi lesz és szegény. Mi azért vagyunk a politikában, hogy ezt a sorsot megváltoztassuk. Vagyis Magyarország nagy lesz és gazdag – közölte Orbán Viktor. Honnan lesz ember, nyersanyag, tőke és tudás? Hogyan leszünk képesek az önvédelemre és hogyan ne tudjanak kihagyni minket a nemzetközi döntésekből? Ezek azok a kérdések, amelyekre a magyar nagystragéiának válaszolnia kell.
A válaszok megvannak, de az idő rövidsége miatt csak két pontot emelt ki: azt, hogy Magyarország nem lesz bevándorlóország, a fókusz továbbra is a családtámogatáson marad, amivel a világ élmezőnyéhez tartozik. Sőt, a nők SZKJ-mentessége unikum. És kiemelte a fiatalok saját lakáshoz jutásának támogatását is az új, fix kamatozású hitelkonstrukcióval.
Beszélt továbbá a kereszténység nemzetmegtartó szerepéről. Szerinte a nyugat-európaiak a szekularizáció miatt vesztették el az önvédelmi képességüket, és ezért váltak szinte idegenné a saját országaikban.
