Lehet, hogy mindjárt divatba jövünk

Nemcsak a Fonónak, de a magyar, illetve a kelet-európai zenészeknek és a piacnak is szól, hogy a legjobb kiadókat listázó ötven kritikus minket választott a tizenkettedik helyre a mintegy kétszáz közül – mondja Horváth László, a Fonó Kiadó igazgatója, amikor arról kérdezzük, szerinte mi áll a siker mögött. Szerinte ugyanakkor a zenészeink is ráéreztek arra a világra, amely most izgalmasnak számít, a „trendek sinusgörbéje ugyanis mindig változik”. Tizenöt éve a balkáni zene futott fel, mindenhonnan az szólt, aztán lecsengett, és átvették a helyét az afrikai együttesek, amelyek minden fesztiválon nagy számban jelen voltak. Most úgy tűnik, lesz esélye ugyanerre a kelet-európai zenészeknek is, mindezt a jövő évi budapesti Womex nagyban segítheti majd. Az elismerés Horváth László szerint azt is jelzi, hogy jók a lemezek, értékállók a kiadványaik. „Ha elővesszük húsz éve kiadott albumainkat, a mai napig nem okoznak csalódást, ugyanis soha nem az aktuális trendeket lovagolták meg. Az is fontos, hogy digitalizáltuk a teljes portfóliónkat, így mindenki számára könnyen elérhető a gyűjteményünk, bárki utána tud nézni Lakatos Róbertnek, a Karaván Famíliának és a többieknek” – teszi hozzá.

Arra a kérdésre, hogy melyek azok a trendek, amelyekre sikerrel ráéreztek az előadóik, az igazgató úgy reagált, a világzene kapcsán mindig hozzáadott értéket várnak el. „Ezek a lemezek nincsenek nagyon modernizálva, kevés rajtuk az utómunka, viszont hangszerelésben és a kortárs kultúrából »összelopkodott« elemeik miatt jóval bátrabbak, nem a szokványos vendégművészek szerepelnek rajtuk. Például a Shutka Roma Rap a balkáni fúvószenére kezdett el rappelni, a Karaván Família pedig a roma kultúrát terelte populárisabb irányba, számukra ezek adják a hozzáadott értékeket” – meséli.

Köztudott, hogy a lemezeladás világszerte hanyatlik. De vajon a könnyűzenéhez hasonlóan a világzenei albumokat is érinti a mélyrepülés? Mint Horváth László meséli, a Fonó nem annyira érezte meg mindezt, ami talán annak is köszönhető, hogy nagyon sok lemezt adtak ki, és a nagy számok törvénye alapján ha valamelyik kevésbé volt sikeres, akkor a másik kiegyenlítette azt.

„A másik dolog pedig az, hogy én nem sem hiszek a négy-ötezres lemezárakban, éppen ezért meghúztuk a határt háromezer forint alatt, ez lenne az egészséges. Amerikában is tíz dollár körül van egy album. Teljes abszurditás, ami itthon folyik: egy krémesért sem fizet az ember ezerötszáz forintot, amikor háromszáz az ára, többek között a kereskedők mohósága és a kultúrát is érintő huszonhét százalékos áfa miatt borult be a teljes magyar piac” – véli.

Ma már a kiadók egy része képes használni az olyan másodlagos terjesztési lehetőségeket is, mint a Spotify vagy a Youtube. De vajon a Fonó ezek között a piaci körülmények között mit tud kezdeni ezekkel a lehetőségekkel? „Fönt vagyunk minden hasonló oldalon, csöpögnek belőlük a tízforintosok, olyan, mint amikor az ember rácsap egy automatára és kipotyognak belőle a maradék aprók. Nagyon sok apró tételből állnak össze ezek az elszámolások, a hallgatási alapú szolgáltatásoknál több ezer lejátszás sem lehetetlen, ez pénzben mégis nehezen mérhető, mert pár száz, jó esetben ezer forintról van csak szó. Egyelőre ezek az alternatív utak jó esetben is a harmadát hozzák annak, mint amit a lemezeladás termel” – mondja Horváth László.

A kiadó jövőjéről szólva annyit árult el, hogy hamarosan megjelenik Lajkó Félix szimfonikus albuma, amely negyvenéves pályájának legfontosabb momentumait foglalja össze a Dohnányi Szimfonikus Zenekar kíséretében, kiadják Herczku Ágnes új albumát is, valamint megjelenik Csík János új korongja, aki decemberben tölti be ötvenedik életévét, és a saját neve alatt, a saját produceri részvételével érkezik a jubileumi album.

A jövő évi Womexre is készülnek: az idén kimennek Spanyolországba, hogy megnézzék a konkurenciát, a kiadványokat, a standfelépítést, a promóciós anyagokat. Szeretnék az ottani színvonalat felülmúlni a jövő évi, budapesti eseményen. Az, hogy Kelet-Európát beemelik, hatalmas dolog, eddig ugyanis Bécsig tartott ez a piac. A közép-európai térségben mások is készülnek: a szerbek megjelentetnek egy világzenei magazint is.
Arról, hogy hosszú távon milyen eredményekkel járhat egy sikeres Womex, Horváth László úgy vélekedik: ha sikerrel járunk, akkor Kelet-Európából is kinőhet legalább tíz olyan formáció, amely hasonló eredményeket érhet el, mint a balkáni és az afrikai zenekarok a maguk idejében. Arra pedig kormányzati szándék is van, hogy egy magyar exportiroda nyíljon finnországi mintára, és az állam is szerepet vállaljon abban, hogy segítsék a hazai előadók marketingjét.