Kultúra
Békére vágynak a magyar filmesek
A Katona József Színház Vitaestjén a hazai mozgóképgyártás jelene volt a téma
A hazai film helyzetéről beszélgettek a KP – kultúrpolitika Veiszer Alindával című beszélgetéssorozat Újra hasít a magyar film? címmel tartott vitaestje résztvevői: Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója, Török Ferenc filmrendező és Pusztai Ferenc producer. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a szakmában békére lenne szükség, és immár idejétmúlt a Filmalap és a Magyar Filmművészek Szövetségének (Filmszövetség) szembenállása.
Havas Ágnes elmondása szerint a Filmszövetség tartja fenn magának a jogot a Magyar Filmszemlék megrendezésére, így ilyen néven nem akartak filmes seregszemlét indítani. Az október 13-án kezdődő filmhét rendhagyó lesz abból a szempontból is, hogy három év magyar filmtermését mutatja be. Mint hozzátette, a rendezvény ügyében azért nem egyeztettek a Filmszövetséggel, mert az „soha egy jó szót nem szólt” a Filmalapról, sőt illegitimnek tartja azt.
Török Ferenc a Filmszövetség választmányi tagjaként is úgy vélte, hogy nem volt okos dolog a filmhét körül „frontot” nyitni, hiszen más területeken, például a filmforgalmazás kapcsán jóval fontosabb kérdések merülnek fel. Pusztai Ferenc producer hozzátette, egyre többen érzik úgy, hogy a Filmszövetség nem képezi le a szakmát, nem azokkal a problémákkal foglalkozik, amire a szakmának igénye lenne.
A beszélgetést vezető Veiszer Alinda ekkor elárulta, hogy a szervezők megkeresték a Filmszövetséget is, amelytől azonban nem sikerült senkit elhívni. Három filmrendező videobejátszásokban üzent: Gárdos Péter a két szervezet közötti ellentéteket kárhoztatta, Gigor Attila nem akart állást foglalni a Filmalap és Filmszövetség vitájában, de azt elismerte, hogy a szerzői filmek visszaszorulásával kapcsolatos félelmek nem igazolódtak, Groó Diána pedig a hagyományokkal való teljes szakítást kérte számon a Filmalapon. Utóbbi 2010-ben azzal került be a hírekbe, hogy a premier hétvégéjén 91-en ültek be a filmjére Budapesten…
Havas Ágnes beszámolt arról, hogy a Filmalap fennállása eddigi három éve alatt 8,5 milliárd forint támogatásról döntött, ebből 6 milliárdot már át is utalt, ennél több támogatható forgatókönyv véleménye szerint nem érkezett. Hozzáfűzte azonban, hogy az oda nem ítélt keretet is támogatásokra fordítják a jövőben.
Török Ferenc elismerte, hogy néhány éve még megalkuvásnak érezte volna a Filmalaphoz pályázni, de aztán a külföldi pénzből félig leforgatott filmje befejezésében segített neki a szervezet, ami segített eloszlatni a rendező előítéleteit.
Pusztai Ferenc szerint az „egyablakos rendszer” helyett – amely szerint csak a Filmalapnál lehet játékfilmre magyar állami forráshoz jutni – szerencsésebb lenne egy összetettebb modell, akár regionális filmalapokkal. Havas Ágnes ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy magánpénzből is lehetséges játékfilmet forgatni, ahogy azt elmondása szerint a filmhét ezt bizonyítani fogja. A Pálfi György Toldi-film-tervével kapcsolatos vitákra kitérve a Filmalap vezetője hangsúlyozta, hogy egy 2,5 milliárd forint költségvetésű filmről van szó. „Ebből a pénzből hat játékfilmet le lehet forgatni, ezért annak olyannak kell lennie, de a Gyuriban van egy makacsság” - fogalmazott. Szerinte Pálfi „az elmúlt húsz év legjobb forgatókönyvét” tette le az asztalra, de ez egy történelmi kalandfilm, amelyben a rendezőnek nincs gyakorlata. A beszélgetés résztvevői mindenesetre reménykedtek abban, hogy még októberben sikerül megoldást találni a vitás kérdésekre. A megszólalók részéről kritikák érték ugyanakkor a hazai filmforgalmazás rendszerét. Havas Ágnes emlékeztetett: a Filmalap a producerek számára kiírt egy marketingpályázatot, és kötelezővé tette a bemutatók előtti, fókuszcsoportos tesztvetítéseket.
Pusztai Ferenc elismerte ezek hasznosságát, úgy vélte azonban, hogy ezzel a filmek ugyan jobbak lehetnek, de nem jutnak el hatékonyabban a magyar nézőkhöz, nagy régiókban szűntek meg ugyanis a játszóhelyek, máshol pedig ugyanannyiba kerül a mozijegy egy magyar filmre, mint egy amerikai szuperprodukcióra. Havas Ágnes az egész estés animációs filmekre vonatkozó nézői kérdésre válaszolva kifejtette, ezeket sokkal tovább tart előkészíteni, zajlanak azonban Milorad Krstic Ruben Brandt című filmjének munkálatai, és a Kecskemétfilm Az elvarázsolt királykisasszony című produkciója is rövidesen indul. w
Havas Ágnes elmondása szerint a Filmszövetség tartja fenn magának a jogot a Magyar Filmszemlék megrendezésére, így ilyen néven nem akartak filmes seregszemlét indítani. Az október 13-án kezdődő filmhét rendhagyó lesz abból a szempontból is, hogy három év magyar filmtermését mutatja be. Mint hozzátette, a rendezvény ügyében azért nem egyeztettek a Filmszövetséggel, mert az „soha egy jó szót nem szólt” a Filmalapról, sőt illegitimnek tartja azt.
Török Ferenc a Filmszövetség választmányi tagjaként is úgy vélte, hogy nem volt okos dolog a filmhét körül „frontot” nyitni, hiszen más területeken, például a filmforgalmazás kapcsán jóval fontosabb kérdések merülnek fel. Pusztai Ferenc producer hozzátette, egyre többen érzik úgy, hogy a Filmszövetség nem képezi le a szakmát, nem azokkal a problémákkal foglalkozik, amire a szakmának igénye lenne.
A beszélgetést vezető Veiszer Alinda ekkor elárulta, hogy a szervezők megkeresték a Filmszövetséget is, amelytől azonban nem sikerült senkit elhívni. Három filmrendező videobejátszásokban üzent: Gárdos Péter a két szervezet közötti ellentéteket kárhoztatta, Gigor Attila nem akart állást foglalni a Filmalap és Filmszövetség vitájában, de azt elismerte, hogy a szerzői filmek visszaszorulásával kapcsolatos félelmek nem igazolódtak, Groó Diána pedig a hagyományokkal való teljes szakítást kérte számon a Filmalapon. Utóbbi 2010-ben azzal került be a hírekbe, hogy a premier hétvégéjén 91-en ültek be a filmjére Budapesten…
Havas Ágnes beszámolt arról, hogy a Filmalap fennállása eddigi három éve alatt 8,5 milliárd forint támogatásról döntött, ebből 6 milliárdot már át is utalt, ennél több támogatható forgatókönyv véleménye szerint nem érkezett. Hozzáfűzte azonban, hogy az oda nem ítélt keretet is támogatásokra fordítják a jövőben.
Török Ferenc elismerte, hogy néhány éve még megalkuvásnak érezte volna a Filmalaphoz pályázni, de aztán a külföldi pénzből félig leforgatott filmje befejezésében segített neki a szervezet, ami segített eloszlatni a rendező előítéleteit.
Pusztai Ferenc szerint az „egyablakos rendszer” helyett – amely szerint csak a Filmalapnál lehet játékfilmre magyar állami forráshoz jutni – szerencsésebb lenne egy összetettebb modell, akár regionális filmalapokkal. Havas Ágnes ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy magánpénzből is lehetséges játékfilmet forgatni, ahogy azt elmondása szerint a filmhét ezt bizonyítani fogja. A Pálfi György Toldi-film-tervével kapcsolatos vitákra kitérve a Filmalap vezetője hangsúlyozta, hogy egy 2,5 milliárd forint költségvetésű filmről van szó. „Ebből a pénzből hat játékfilmet le lehet forgatni, ezért annak olyannak kell lennie, de a Gyuriban van egy makacsság” - fogalmazott. Szerinte Pálfi „az elmúlt húsz év legjobb forgatókönyvét” tette le az asztalra, de ez egy történelmi kalandfilm, amelyben a rendezőnek nincs gyakorlata. A beszélgetés résztvevői mindenesetre reménykedtek abban, hogy még októberben sikerül megoldást találni a vitás kérdésekre. A megszólalók részéről kritikák érték ugyanakkor a hazai filmforgalmazás rendszerét. Havas Ágnes emlékeztetett: a Filmalap a producerek számára kiírt egy marketingpályázatot, és kötelezővé tette a bemutatók előtti, fókuszcsoportos tesztvetítéseket.
Pusztai Ferenc elismerte ezek hasznosságát, úgy vélte azonban, hogy ezzel a filmek ugyan jobbak lehetnek, de nem jutnak el hatékonyabban a magyar nézőkhöz, nagy régiókban szűntek meg ugyanis a játszóhelyek, máshol pedig ugyanannyiba kerül a mozijegy egy magyar filmre, mint egy amerikai szuperprodukcióra. Havas Ágnes az egész estés animációs filmekre vonatkozó nézői kérdésre válaszolva kifejtette, ezeket sokkal tovább tart előkészíteni, zajlanak azonban Milorad Krstic Ruben Brandt című filmjének munkálatai, és a Kecskemétfilm Az elvarázsolt királykisasszony című produkciója is rövidesen indul. w