A digitalizáció és a globalizáció korában képtelenség bezárkózni Angela Merkel szerint, Horst Seehofer a bevándorlás korlátozása mellett érvelt. Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint nem európai válasz a migránsválságra az, amit Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerdán felvetett, vagyis hogy Horvátországnak kerítést vagy valamilyen fizikai akadályt kell felállítania a határán, hogy kezelni tudja a helyzetet. Ismét meghalt egy migráns a Csatorna-alagút közelében, miközben megpróbált Franciaországból Angliába jutni. Norvégia visszafordítja az Oroszország felől érkező menedékkérőket. Az EU intézményei megtették a magukét a válság rendezése éredkében, immár a tagállamokon a sor Jean-Claude Juncker szerint.
Nagy többséggel elfogadta csütörtökön a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag a menekültügyi rendszer reformját szolgáló törvénycsomagot. A kormány előterjesztéseit négyszázhetvenöt képviselő támogatta és hatvannyolc utasította el. A név szerinti szavazáson ötvenheten tartózkodtak.
A törvényhozás másik kamarája, a tartományokat képviselő Bundesrat pénteken szavaz a reformról, amelyet a berlini vezetés a tartományi kormányokkal közösen dolgozott ki. Így a Bundestag után várhatóan a Bundesrat is elfogadja majd a csomagot.
A változtatások célja a menedékjogi eljárások felgyorsítása és az elutasított kérelmezők mielőbbi távozásának előmozdítása, a menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedésének támogatása és a menekültügyi rendszer finanszírozásának biztosítása. Az új szabályok november 1-jén léphetnek érvénybe.
Juncker szerint az EU intézmányei megtették a magukét
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csütörtöki csúcstalálkozója előtt Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével egyeztetett. A közös sajtótájékoztatón az EB-elnök kiemelte: fel kell gyorsítani a dublini rendszer reformját.
Martin Schulz (junckerhez hasonlóan) a tagállamokat sürgette, hogy biztosítsanak forrást a válság kezelésére. Az nem lehet, hogy a csúcs után a tagállamok vezetői elmondják, hogy „milyen döntést hoztunk, majd ha az nem valósul meg, azt mondják, az EU nem tesz semmit” - fogalmazott.
Juncker arra is kitért: a tárgyalások alapján nagy az esély, hogy közös akciótervet tudjanak kialakítani Törökországgal.
Merkel: Ábránd a bezárkózás
A bevándorlás korlátozása nélkül kezelhetetlen a menekültválság, a bevándorlás ügye pedig Németországban kizárólag a szövetségi kormányra tartozik, ezért a berlini vezetésnek és különösen Angela Merkel kancellárnak kell tennie a menekültáradat korlátozásáért - mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök.A kancellár szerint „nem túlzás Európa történelmi próbatételeként felfogni” a menekültválságot, amelynek megoldása egyszerre „nemzeti, európai (uniós) és globális” feladat. A konzervatív politikus a kormány menekültügyi reformcsomagjáról szólva a politikáját bíráló konzervatív politikusokra utalva hangsúlyozta, hogy a szavazáskor „a tartózkodás nem opció”.
A reform új alapra helyezi a menekültügy finanszírozását, a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi hatszázhetven eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot, és erősebben támogatja a szociális lakások építését, valamint a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorú menedékkérők ellátását, nevelését.
Ugyanakkor a védelemre nem szoruló embereket a menekültügyi rendszerbe belépésre sarkalló „rossz ösztönzők” kiküszöbölését is több intézkedés szolgálja, köztük a biztonságos származási országok körének bővítése további három nyugat-balkáni állammal - Albánia, Koszovó, Montenegró -, és a készpénzjuttatás arányának csökkentése a menedékkérők ellátásában - emelte ki Angela Merkel.
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő azt javasolja, hogy az emberéletek megmentése érdekében Törökországban is állítsanak fel európai uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat, úgynevezett hot spotokat.Angela Merkel elomdta, hogy a menekülteknek csak három évre szóló tartózkodási engedély jár, a védelemre nem szoruló menedékkérők hazajutásáról pedig az eddiginél jóval határozottabban és gyorsabban kell gondoskodni.
Mindez azonban messze nem elég a válság megoldásához Merkel szerint. Az Európai Unió szolidaritására, a terhek méltányos megosztására épülő közös menekültpolitikára van szükség. Szorosan együtt kell működni Törökországgal is, egyebek között azért, mert tarthatatlan állapot, hogy „embercsempészek ellenőrzik” két NATO-tagállam, Görögország és Törökország közös határának egy részét az Égei-tenger keleti térségében. Ugyanakkor a Törökországgal folytatott együttműködésben is meg kell őrizni az európai értékeket - mondta a német kancellár.
A németek többsége népszavazást akar a menekültpolitikáról
Németországban a lakosság többsége népszavazást akar a menekültpolitikáról egy csütörtökön ismertetett felmérés szerint.
Az Emnid közvélemény-kutató intézet az N24 hírtelevíziónak készített reprezentatív felmérésében kimutatta: a németek 64 százaléka ért egyet azzal, hogy népszavazással határozzák meg a menekültek befogadásának feltételeit.
A németek 33 százaléka nem ért egyet a gondolattal.
A lakosság kétharmada, 66 százaléka aggódik amiatt, hogy a menekültválság körüli egyre hevesebb viták megoszthatják a társadalmat.
A lakosság 24 százaléka szerint viszont a menekülthelyzet jobban összekovácsolhatja a német társadalmat.
Az utóbbi napokban a tranzitzónák felállítása volt az egyik leggyakrabban tárgyalt kérdés a politikában. A németek 56 százaléka támogatja, 38 százaléka nem támogatja a kormányzó konzervatív CDU/CSU pártszövetség elképzelését, miszerint a tranzitzónák a határ térségében kijelölendő övezetek, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására.
A CDU szavazói között kiemelkedő, 70 százalékos az elképzelés támogatottsága, és csak 28 százalék utasítja el a tranzitzóna gondolatát. A konzervatívokkal nagykoalícióban kormányzó, a tranzitzónák felállítását ellenző szociáldemokrata párt (SPD) szavazóbázisában 40 százalék támogatja, 60 százalék elveti a koncepciót, amelynek megvalósításától a konzervatívok a menekülthullám csillapodását remélik.
Angela Merkel kancellár nyilatkozataiban visszatérő elem, hogy Törökország "kulcsállam" a menekültválság kezelésében. A kancellár vasárnap Isztambulba utazik, ahol tárgyal Recep Tayyip Erdogan államfővel.
A németek 68 százaléka szerint a török elnök nem megbízható tárgyalópartner. Csupán 18 százalék szerint lehet megbízni Erdoganban.
Az Emnid szerdán készítette a felmérést mintegy ezer ember megkérdezésével.
„Nem európai válasz a kerítés”
Horvátország nem épít kerítést Szerbiával közös határán - mondta a horvát külügyminiszter. Kijelentette: Horvátország egyike azon országoknak, amelyek európai hozzáállással próbálják megoldani a migránskérdést.A szerb diplomácia vezetője úgy fogalmazott: az Európai Unió többször is elmondta, hogy kerítések vagy falak emelése az országhatárokon „nem európai” - írta Danas című belgrádi napilap. Szerinte a horvát államfő kijelentése felveti a kérdést, hogy pontosan mi is az európai álláspont, és erre az EU vezetőinek kell válaszolniuk.
Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerdán a Jutarnji List horvát napilapnak adott interjújában mondta azt, hogy országának kerítést vagy valamilyen fizikai akadályt kell felállítania a határán, hogy kezelni tudja a menekültválságot - mondta. Ivica Dacic Horvátország belső ügyének nevezte azt, hogy Zágrábból eltérő üzenetek érkeznek, hiszen kedden Zoran Milanovic horvát miniszterelnök még azt mondta, hogy országa nem emel falakat vagy kerítést a határon.
Oslo: nincs elég hely
A menedékkérők növekvő számára való tekintettel jelentette be Norvégia: visszafordítják az oroszország felől érkező embereket. Anders Anundsen norvég igazságügyi miniszter elmondta: az orosz-norvég határon, a storskogi átkelőn érkező szíriaiak egy része előzőleg hosszabb ideig Oroszországban élt, vagyis nem háború vagy éhezés elől kell menekülnie. Idén eddig több mint ezeregyszáz, főleg szíriai menedékkérőt regisztráltak ennél az északi sarkköri határátkelőnél, csak az utóbbi egy hónapban nyolcszázötvenet. „Biztonságban vannak Oroszországban. Mi visszaküldési megállapodást kötöttünk Oroszországgal, és alkalmaznunk kell azt” - szögezte le Anundsen.
Az autópályán ütötték el a szíriai férfit
Újabb migráns vesztette életét a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút közelében a franciaországi Calais-nál. A harminc év körüli szíriai migránst hajnali fél 3 órakor elütötte egy autó az alagúthoz vezető autópályán. „A mentők gyorsan elszállították a helyszínről, miután mintegy száz, a helyszínen tartózkodó, migráns esett nekik” - közölték a hatóságok.
Angela Merkel nem enged bírálóinak
Németországban erősödik az elégedetlenség az európai menekültválságban folytatott kormányzati politika miatt, de Angela Merkel kancellár nem enged a nyomásnak. Bírálói a világ minden részén érthető jelzést várnak tőle arról, hogy Németország menedékkérő-befogadási képessége korlátozott, és mindenekelőtt a határok lezárását vagy az Ausztriából tömegesen érkező menedékkérők visszafordítását követelik. A kancellár erre a nyilatkozatai és a környezetéből kiszivárgott értesülések alapján gyakorlati, elvi és taktikai okok miatt nem hajlandó.
Az utóbbi hetekben Angela Merkel és kormánya tagjainak nyilatkozataiban visszatérő elem, hogy a menekültválságot nem lehet a német határon megoldani, és nem is szabad ezzel hitegetni az embereket. „Én csak olyasmit tudok megígérni, amit be is tudok tartani” - mondta a kancellár a napokban egy CDU-s rendezvényen.
A határok lezárását, az Ausztriából érkező menedékkérők visszafordítását a kancellár a CDU/CSU Bundestag-frakció keddi ülésén folytatott vitáról kiszivárgott részletek szerint azért is elutasítja, mert szerinte a balkáni migrációs útvonalon fekvő valamennyi államban, Ausztriában és Magyarországon is a stabilitást veszélyeztető, súlyos következményekhez vezetne, ha Németország nem engedné be a menedékkérőket. A „jó németek” nem törődnének bele, ha olyan állapotok alakulnának ki, mint a franciaországi Calais-ban, a La Manche-csatorna alatti alagút bejáratánál magasodó kerítések környékén - vallja a német kancellár nagyon határozottan.
Horst Seehofer szerint viszont elég lenne néhány hétig erélyesen fellépni a határokon, és a visszafordított migránsokról a világ minden részébe eljutó felvételek hatására hamar alábbhagyna a hullám. Angela Merkel szerint ez naiv elképzelés, mert a német rendőröktől nem ijed meg senki, aki ismeri például a szíriai Aszad-rezsim természetét, vagy találkozott már szélsőjobboldali elkötelezettségű görög állampolgárokkal.
