Külföld

Kijev szerint Moszkva atomtámadással fenyegetőzik

Befejeződött a kijevi terrorellenes hadművelet, mostantól védekezik a hadsereg

Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország elveszítette az Ukrajnával szemben folytatott úgynevezett "hibridháborúját", és nem hivatalos csatornákon keresztül már taktikai nukleáris fegyver bevetésével fenyegette meg Kijevet. Petro Porosenko ukrán államfő szerint az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország "közvetlen és nyílt" agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentősen megváltoztatta az erőegyensúlyt a harctéren az ukrán fegyveres erők kárára. Putyin azt állítja: Kijev nem hajlandó tartalmas párbeszédet folytatni az oroszbarát szakadárokkal.


"Oroszország elvesztette a hibridháborút Ukrajnában. Fegyveres erőink magabiztosan szorították vissza az orosz zsoldosok bandáit, semmisítették meg a diverzánsokat és a speciális alakulatok tagjait. Éppen ezért a Kreml arra kényszerült, hogy a reguláris orosz hadsereg teljes körű inváziójára váltson a Donyec-medence területén" - írta Facebook-oldalán hétfőn Valerij Heletej. 

A miniszter leszögezte, hogy a Kijev által indított hadművelet Kelet-Ukrajna "terroristáktól" való felszabadítására befejeződött. Szavai szerint most az orosz hadsereg elleni védekezésre kell készülniük, amely - mint írta - nemcsak a szakadárok által megszállt területeken, hanem Ukrajna egyéb részeit is meg akarja szállni.

Kijev: Az orosz katonák már nem titkolják, hogy az orosz fegyveres erőkhöz tartoznak 
Kijev szerint a Kelet-Ukrajnába benyomult orosz katonák már nem titkolják, hogy az orosz fegyveres erők kötelékében szolgálnak.
Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Luhanszk megyében olyan katonák tartózkodnak, akik egyenruhájukon az orosz fegyveres erők jelzéseit viselik. Liszenko közölte, hogy ezek a katonák folyosót létesítenek és fedezéket biztosítanak az Oroszországból Ukrajnába érkező haditechnikai eszközöknek és fegyvereknek. Kijelentette, hogy számos donyecki és luhanszki településre az "orosz fegyveres erőkhöz való tartozásukat nem titkoló, képzett hivatásos orosz katonák érkeztek leváltani a szakadárok oldalán harcoló fegyvereseket".
Liszenko adatai szerint jelenleg Ukrajna területén legalább négy orosz zászlóalj van páncélozott harcjárművekkel és nehéztüzérségi fegyverekkel.
Olekszandr Daniljuk, az ukrán védelmi miniszter tanácsadója, a Spilna Szprava (Közös Ügy) nevű civilszervezet vezetője hétfőn az egyik közösségi portálon tett bejegyzésében azt írta, hogy az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére, azokon felül, akiket már korábban az országba küldött.

Feladták a luhanszki repteret az ukrán katonák

A "terrorellenes hadművelet" törzskara (ATO) hétfőn arról tájékoztatott, hogy folytatódnak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülőtérnél, és a Moszkva-barát fegyveresek is folyamatosan lövik a katonai ejtőernyősök kezén lévő légikikötőt. 

Később azonban Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője bejelentette, hogy az ukrán csapatok parancsot kaptak, hogy hagyják el a luhanszki repülőteret. 

A szakadár fegyveresek már vasárnap arról számoltak be, hogy "kiverték" a repülőtérről az Ajdar önkéntes alakulat katonáit.

Liszenko közlése szerint az elmúlt 24 órában a harcokban 7 ukrán katona veszítette életét.

Donyeck és Kijev ellentétes jelentéseket ad

A harctéri helyzetről hasonlóképpen egymásnak szögesen ellentmondó információk érkeznek Kijevből és a szakadárok fellegvárából, Donyeckből. Az ATO azt közölte hétfőn reggel, hogy az ukrán fegyveres erők az elmúlt egy napban 80 szakadárt öltek meg, és megsemmisítették négy katonai járművüket. 

szeparatista luhanszk
"Mélyrehatóan elemezzük az elmúlt hét eseményeit, komoly következtetéseket fogunk levonni, ez a személyi kérdésekre is vonatkozik" - mondta Porosenko, és arról beszélt a kadétok előtt, hogy a legutóbbi szociológiai felmérések szerint az ukrán hadsereg a legmegbecsültebb intézménnyé vált Ukrajnában.

"Oroszországgal harcolunk és Oroszország dönti el, hogy mi zajlik a Donyec-medencében. Nem terroristákkal tárgyalunk, hanem a Kreml képviselőivel" - mondta Heletej egy tévének adott nyilatkozatában, amelyet hétfőre virradóra idézett az UNIAN hírügynökség.

Putyin: Kijev nem akar értelmes párbeszédet

lead lavrov3
Ukrajna néhány óráig korlátozta a Krím áramellátását

Az Oroszországhoz csatolt Krím félsziget nagyvárosai villanyáram nélkül maradtak hétfőre virradó éjjel, miután Ukrajna lekapcsolta őket az elektromos hálózatról, de reggelre sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást - közölte a Krimenergo áramszolgáltató vállalat.

Szerhij Akszjonov krími ügyvezető államfő azt mondta az orosz állami hírügynökségnek, hogy az áramszolgáltatást részben a krími tartalék áramfejlesztők segítségével tudják biztosítani. Úgy vélte, lehetnek még fennakadások a lakossági áramellátásban, de a létfontosságú intézmények, köztük a kórházak, iskolák, óvodák, állami hivatalok ellátása zavartalan.

A Krím jelenleg mintegy 80 százalékban az ukrajnai áramszolgáltatóktól függ. A fennmaradó 20 százalékot hőerőművek, nap- és szélenergiát hasznosító villanyerőművek biztosítják.

Az ukrán áramszolgáltatók közép-európai idő szerint vasárnap 21 óra körül kapcsolták le a félsziget nagyvárosait a rendszerről. Néhány órára áram nélkül maradt Kercs, Koktebel, Jalta, Szevasztopol és Szimferopol néhány elővárosa. A Krimenergo tájékoztatása szerint az ukrán hatóságok az áramellátás mintegy kétharmadát megszüntették.
Akszjonov szerint Ukrajna javítási munkálatokra hivatkozva állította le az áramellátást. Hangsúlyozta, hogy "az ilyen lépések nem segítik elő a Krím és Ukrajna baráti kapcsolatainak fejlesztését". Közlése szerint az áramellátás ismételt korlátozása esetén a félsziget teljesen átáll a tartalék áramfejlesztőkre, amelyek naponta 700 megawatt villanyáramot képesek termelni. Ukrajna néhány órán keresztül csupán 150 megawatt áramot biztosított a Krímnek. 
A Krím félsziget kormánya azt feltételezi, hogy Ukrajna politikai megfontolásokból rendelte el a korlátozást, így akarván bosszút állni a kelet-ukrajnai szakadárok "harci sikerei" miatt.

 

Forrás: MTI