Izzasztás helyett taps Navracsicsnak

Az Európai Parlament (EP) brüsszeli székhelyén nem vált be tegnap a papírforma, amikor este Navracsics Tibort, hazánk európai uniós biztosjelöltjét hallgatta meg a kulturális szakbizottság. Korábbi nyilatkozatok szerint az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági tárcára jelölt Navracsics izzasztó meghallgatásra számíthatott, mégsem csak a korábbi hazai kormányzati munkája köré csoportosult a legtöbb kérdés. Lapunk brüsszeli forrásokból megtudta, hogy az EP nagy frakciói között már a meghallgatások előtt létrejött egy informális alku arról, hogy a különböző pártcsaládok támogatják egymás jelöltjeit, így siettetve a Jean-Claude Juncker vezette új bizottság felállítását.

A tegnapi meghallgatás kulturáltan és az említett informális alku jegyében zajlott le, a lapzártánkig feltett legtöbb kérdés inkább szakpolitikai jellegű témákat járt körül még a szocialisták részéről is, akik korábban gyakran kritizálták az Orbán-kormányt. A jelölt leendő tárcájának minden területére kiterjedő stratégiai célokat és prioritásokat mutatott be, felkészült és magabiztos, jóindulatú és demokrata, európai politikusnak bizonyult, aki programját az új bizottság elnöke elképzeléseinek megfelelően, továbbá az EU alapelveivel összhangban alkotta meg.

Navracsics a kérdésekre szakszerű, rövid és tömör válaszokat adott, amelyeket többször meg is tapsoltak a teremben ülők. Hazánkkal kapcsolatban mások mellett a dán konzervatív Rikke Karlson, a német zöldpárti Helga Trüpel, valamint az olasz zöldpárti Curzio Maltese és a spanyol liberális Fernando Maura Barandiarán tett fel a sajtó szabadságára és a médiatörvényre, továbbá a civilszervezetekre vonatkozó kérdéseket. A magyar jelölt a válaszaiban kitért arra is, hogy szilárdan támogatja a pluralitás és a szólásszabadság értékeit.

A civilszervezetekkel kapcsolatos konfliktusokról kérdezte a jelöltet Jávor Benedek, az Együtt 2014–PM EP-képviselője is, amire Navracsics azt a cáfolatot említette meg, hogy hazánkban virágzó és rendkívül élénk civilszervezeti élet folyik.

A jelölt akkor kapott vastapsot, amikor a német heccpolitikus, Martin Sonneborn azon provokatív kérdésére válaszolt, hogy Adolf Hitler Mein Kampfja felkerülhet-e a kötelező olvasmányok magyarországi listájára. „Én vagyok az a politikus, akiről tudják, hogy mindenfajta antiszemitizmus ellen zéró toleranciával viseltetem. Magyarországon helyük van a zsidó honfitársainknak, és itt otthon érzik magukat” – válaszolta Navracsics Tibor. A frakciók bizottsági koordinátorai ma egyeztetnek az EP számára megfogalmazott ajánlásukról. Amennyiben nem sikerül közös nevezőre jutniuk, s egy koordinátor ezt kifejezetten kéri, a bizottságon belül szavazást tartanak a jelöltekről. Ma a francia Pierre Moscovicit (gazdasági és pénzügyek), a lengyel Elzbieta Bienkowskát (belső piac), az ír Phil Hogant (mezőgazdaság), a bolgár Kristalina Georgievát (költségvetés) és a dán Margrethe Vestagert (versenyjog) hallgatják meg.

A magyarok támogatják hazánk jelöltjét
A választók relatív többsége alkalmasnak tartja a várhatóan oktatásért és kultúráért felelős biztosjelöltet – derül ki a Nézőpont Intézet szeptember 26. és 30. között végzett reprezentatív kutatásából. A tizennyolc évesnél idősebb lakosság kétharmada hallott arról, hogy Navracsics Tibor lesz az Európai Bizottság magyar tagja. A megkérdezettek 38 százaléka gondolja alkalmasnak Navracsicsot, míg mindössze 14 százalék gondolja azt, hogy inkább alkalmatlan. A válaszadók fele nem tudott a kérdésre válaszolni. A Fidesz-szavazók hatvan százaléka tartja alkalmasnak Navracsicsot, de az ellenzéki pártok szavazóinak relatív többsége is inkább alkalmasnak tekinti.
(TL)

Röviden. Füttyögéssel reagáltak Canete válaszaira

Corina Cretu (regionális politika): „Az Európai Unió kohéziós politikája, a regionális fejlesztés nem jótékonyság a gazdag tagállamok részéről a szegényebbek javára, nem költségvetési támogatás, nem tőketranszfer, hanem a reálgazdaságba való befektetés, amely erősebbé teszi az európai gazdaságot” – hangsúlyozta bizottsági meghallgatásán a román biztosjelölt. Corina Cretu kiemelte, számára abszolút prioritás a munkahelyteremtés és a növekedés.

Marianne Thyssen (foglalkoztatás, szociális ügyek, munkavállalói készségek és mobilitás): A pályakezdő fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet tekintené egyik legfontosabb feladatának a belga biztosjelölt. Az ifjúsági garanciaprogrammal kapcsolatban elmondta, hogy az alapból az elkövetkező években több milliárd eurót irányoznának elő arra a célra, hogy négy hónapon át támogassák a munkát kereső 25 év alattiakat – részben munkalehetőséget, részben pedig gyakornoki pozíciót, illetve továbbképzést biztosítva számukra. David Casa illetékes néppárti szóvivő szerint Thyssen „tiszteletet parancsoló tárgyi tudást és szakértelmet mutatott”.

Jonathan Hill (pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások és tőkepiaci unió): Kommentátorok az eddigi legszórakoztatóbb meghallgatásnak nevezték a brit biztosjelöltet. Többször is előkerült a pénzügyi, valamint a brit kapcsolatrendszere miatti esetleges összeférhetetlenség kérdése. Erre a sokszor támadott Hill következetesen azt felelte, hogy visszautasítja azt, ahogy hátterét, hazáját és azt, ahogy a rá váró feladathoz áll, egyesek lefestik. Mint mondta, nem a londoni City, hanem Európa érdekeit fogja képviselni. Említést tett arról, hogy bár hazája nem tagja az euróövezetnek, és a bankunióhoz sem csatlakozik, a válság megmutatta, mennyire egymásra utaltak az unió tagállamai.  Mint mondta: a bankunió terén az a feladat vár rá, hogy a kirakó még hiányzó darabjait segítsen a helyükre illeszteni. „A célom, hogy jól működő és hatékonyan szabályozott pénzügyi rendszerünk legyen” – fogalmazott, hozzátéve, ha lenne varázspálcája, gondoskodna róla, hogy inkább kevesebb, de hatékonyabb jogszabály legyen sok irányelv és rendelet helyett, amelyek egy részére viszont mindenki fittyet hány.

Vera Jourová (jogérvényesülés, fogyasztópolitika és nemek közti egyenlőség): A Václav Havel néhai cseh elnök által megfogalmazott általános európai értékeket, köztük az egyén és az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartását, az emberi méltóságot, szolidaritást, a polgárok törvény előtti egyenlőségét, a politikai pluralizmust, illetve a demokratikus intézmények és az etnikai kisebbségek védelmét tartja legfőbb célkitűzésének az elkövetkező években végzendő munkájában a cseh biztosjelölt, Vera Jourová. Felidézte, 2006-ban hazájában európai uniós pénzalapokkal összefüggésben korrupcióval vádolták meg, őrizetbe vételére is sor került, egy hónapot vizsgálati fogságban kellett töltenie. A vádak alaptalanoknak bizonyultak, őt szabadon bocsátották, és jóvátételben részesült.

Miguel Arias Canete (éghajlat- és energiapolitika):  Telt ház fogadta a spanyol biztosjelöltet, akit olajipari érdekeltségei miatt kezdetektől fogva támadtak. Mint mondta, részvényeit már eladta, ugyanakkor a meghallgatás elején egy képviselő felvetette, hogy az elmúlt 72 órában többször is megváltoztatta a vagyonnyilatkozatát, ami meglehetősen gyanús. Canete expozéját csak néppárti frakciótársai tapsolták meg. Családja üzleti érdekeltségei többször is előkerültek, párttársai biztatták, a többiek azonban kinevették vagy kifütyülték, eddig ez volt a leghangosabb meghallgatás. Canete kemény, környezetvédelmi témájú kérdéseket kapott, amelyek többször a spanyol kormány politikáját is kritizálták. Egy régebbi szexista megjegyzése miatt a meghallgatás elején bocsánatot kért, ennek ellenére többször is felemlegették.