Határon túl
A következő a külhoni magyar szakképzés éve lesz
Erdélyben kevés a szakoktató
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen A duális szakképzés lehetőségei az erdélyi szórványban címmel rendezett konferencián Potápi Árpád János elmondta, hogy a külhoni magyar szakképzésről a végső döntést a Magyar Állandó Értekezletnek (MÁÉRT) kell meghoznia november második felében tartandó ülésén.
Király András, a romániai Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkára elmondta, Romániában a 2014-2015-ös tanévtől vezették be az oktatási rendszerbe a hároméves szakiskolai képzést, és egyelőre gondot jelent azoknak a szakoktatóknak a megtalálása, akik a szakmai tudás mellett pedagógiai képzettséggel is rendelkeznek.Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy Magyarország a szimbolikus kérdések után a gazdaság irányába terelje a nemzetpolitikáját, ugyanis a szülőföldön való boldogulást az szolgálhatja a legjobban, ha az emberek olyan szakmát tanulhatnak, amellyel képesek biztosítani a megélhetést családjaik számára.
"Rá kell irányítanunk a figyelmet arra, hogy mindenhol szükség van magyar szakképzésre. Ahol nincsenek ilyen szakiskolák, ott létre kell ezeket hozni, ahol vannak, ott fejleszteni kell" - jelentette ki az államtitkár, aki többek között azért is fontosnak tartotta a gazdasági szempontok előtérbe helyezését, mert az EU 2020-ig tartó költségvetési ciklusában Magyarország a lehívandó támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. Potápi hozzátette, olyan rendszert szeretnének kiépíteni, amelyik a külhoni magyar gazdasági szereplők számára is lehetővé teszi a budapesti pályázást.