Matolcsy: Le kell bontani a gazdasági fejlődés korlátait

(Fotó: Hegedüs Róbert, Magyar Hírlap)

"Ezzel a tulajdonszerkezettel, ezzel a versenyt korlátozó működéssel, a kötelező mérlegalkalmazkodás utáni helyzettel a magyar bankrendszer nem képes támogatni a tartós és dinamikus gazdasági növekedést" – jelentette ki a jegybank elnöke. Matolcsy György a közeljövő fő feladatainak az átalakulás gyorsítását, segítését és esetlegesen eszközökkel történő támogatását jelölte meg. A nemzeti bank elnöke sürgette, hogy az uniós beruházási forrásokhoz döntően a magyar tulajdonú kis-, és középvállalatok jussanak hozzá. Kiemelte, ezt támogatja az MNB növekedési hitelprogramjának (nhp) összehangolása az uniós forrásokkal, valamint a jegybank kamatpolitikája. A jegybank elnöke a magyar hitelintézeti rendszert is a gazdasági növekedés korlátai közé sorolta.

Matolcsy György üdvözölte az MKB megvásárlását, amelyet reményei szerint több hasonló ügylet követhet, mivel „ez segítheti a magyar bankrendszer átalakulását”. Hozzátette, elengedhetetlen a Budapest-program kidolgozása, mivel uniós forrásokból Budapestet csak korlátozottan lehet fejleszteni.

A jegybank elnöke elmondta, az MNB két éve töretlen kamatcsökkentési ciklusa következtében évi 300 milliárd forinttal, a GDP 1 százalékával csökken 2015-től évente a magyar adósságszolgálat kamatfizetési része. Kiemelte, hogy az uniós források 2020-ig átlagosan évi 1500 milliárd forintos beruházási többletet hoznak a költségvetésbe. „Ennek mintegy 30 százalékos adócentralizációjával számolva évi 400-500 milliárd forint az uniós forrásokból a költségvetésbe áramló különleges többletbevétel, és ezt a kettőt célzottan az államadósság csökkentésére kellene felhasználni” - fogalmazott a nemzeti bank elnöke.

A válságnak még nincs vége, de Magyarország jól teljesít Matolcsy György szerint az eurózóna és az uniós válságának nincs vége, ez pedig árnyékot vet a magyar gazdaság növekedésére is. Hangsúlyozta, hogy a magyarhoz hasonló mértékű és fenntartható gazdasági stabilizációra, valamint pénzügyi konszolidációra nincs példa az unióban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a fenntartható pénzügyi egyensúlyból automatikusan nem következik a tartós és dinamikus gazdasági növekedés. „A gazdaság 2014-ben egyértelműen növekedési fordulatot mutat, de a magyar gazdaságban az örökölt korlátozó tényezők, a jelenlegi globális, uniós, eurózónás feltételek között nincsenek meg a tartós növekedés feltételei” - tette hozzá.