Amerikai üzlet a svájci jegybanknál

Miután a világ nagy jegybankjai közül a Fed, a Bank of England, az Európai Központi Bank és a Bank of Canada sem tart részvényeket a portfóliójában, kissé meglepte az elemzőket a svájci jegybank (Swiss National Bank) jelentése, amelyben felfedte, hogy milyen amerikai részvények voltak a birtokában az idei második negyedév során. Az előírások szerint a dokumentációt be kell nyújtani az Amerikai Tőzsdefelügyelethez (SEC), és gyakorlatilag ebből derült ki, hogy amerikai részvényekkel „üzletelnek” a svájciak.

A kimutatás szerint a svájci jegybank az Apple részvénycsomagjának mintegy 0,3 százalékát adta el a második negyedévben, azt követően, hogy az első negyedév során tíz százalékkal csökkentette pozícióját. Az Exxon Mobilban és a Johnson & Johnson részvényekben egyaránt 0,2 százalékkal csökkent a jegybank kitettsége azt követően, hogy az első negyedévben nyolc-, illetve ötszázalékos mérséklést hajtott végre. Egyébként a berni székhelyű központi bank részvényportfóliójának az említett papírok teszik ki a legnagyobb részét, összességében azonban csaknem 2500 vállalat részvényeiben tart fenn pozíciót.

Idetartozik, hogy nemrég készült egy felmérés, amelyben négyszáz pénzügyi intézményt kérdeztek meg, és az elemzésből kiderült, hogy a világban mindenütt a részvénybefektetések felé fordultak a jegybankok, az alacsony kamatok ugyanis rontják az eredményeiket. A tanulmány szerint a világ jegybankjai az elmúlt években a csökkenő kamatszintek hatására 200-250 milliárd dollárnyi kamatbevételtől estek el. Ezt persze részben ellensúlyozta a hitelek alacsonyabb kamatterhe. Az összefoglaló szerint Kínában a State Administration of Foreign Exchange a világ egyik részvénybefektetőjévé lépett elő, amely a riport szerint 3900 milliárd dollárnyi eszközt kezel. Az intézmény a People’s Bank of Chinához tartozik, ami az utóbbi időszakban fontos európai vállalatokban vásárolt kisebbségi részvénycsomagokat.

Ugyanakkor Európában a svájci és a dán jegybank tartozik azon központi bankok közé, amelyek közvetlenül részvényekbe fektetnek. Az előbbi elsősorban kis, közepes és nagy kapitalizációjú papírokba fektet a globális fejlett piacokon, az utóbbi részvényportfóliója a tavalyi év végén mintegy ötszázmillió dolláros volt.

Menedék deviza
A globális pénzügyi krízis kitörése óta a svájci frank a világ legtúlértékeltebb devizája – állítják devizapiaci kereskedők. Bár az elmúlt évtizedekben is a helvét pénzből „tárazott” be sok befektető, az úgynevezett Big Mac Index alapján a frank jelenleg is túlszárnyal minden más fizetőeszközt. Az említett mutató a McDonald’s hamburgerének árát hasonlítja össze száz országban annak érdekében, hogy összevessék az egyes devizák értékét. Méghozzá úgy, hogy míg egy Big Mac Svájcban mintegy hét dollárba kerül, addig az Egyesült Államokban csak négybe. Miután az amerikai árat veszik átlagnak az index kiszámításakor, és a Big Mac Indexet alapvető igazságnak vesszük, akkor a svájci frank 62 százalékkal túlértékelt. A 2008–2009-es világgazdasági krachot megelőzően a skandináv országok vezették a mutatót.