Életmód

Erdei Zsolt világbajnok ökölvívó a WWF programjának arcaként áll ki a természetvédelem céljaiért

A közkeletű vélekedésekkel ellentétben a farkas nem támad emberre, a háziállatok pedig sikerrel megvédhetők velük szemben

Megkezdődött a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság farkasok védelmét szolgáló kutatói együttműködése. A hazai természetvédelem két kulcsszereplőjének megállapodása a háborítatlan erdei élőhelyek kialakításának fontosságára és az illegális farkaskilövések elleni harcra hívja fel a figyelmet.

farkas 20141125
Igen rég, 1993 óta védett, mégis puskavégre kapják (Fotó: Reuters - Ilya Naymushin)

Erdei Zsolt világbajnok ökölvívó a WWF farkasvédelmi programjának arcaként áll ki a természetvédelem fontossága mellett.

Tegnap a Budakeszi Vadasparkban a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot fogadott el. A Budakeszi Vadaspark maga is aktív szerepet vállal a fajvédelmi programok ismertetésében. Az együttműködés egy kutatáson alapuló közös munka fontos lépcsője, amely a már folyó hiúzkutatásokhoz hasonlóan a farkasokkal kapcsolatos tudásanyag kiterjesztését szorgalmazza. A nagy kiterjedésű háborítatlan erdőterületek hiánya, valamint az illegális kilövések rendkívüli veszélyeket jelentenek a farkasok számára, holott jelenlé­tük elengedhetetlen az erdők életközösségének egészséges működéséhez. Szabályozzák a növényevő fajok – szarvasok, őzek, vaddisznók – állományait és ezzel hozzájárulnak az erdei növényzet regenerálódásához.

A kutatók az ANPI működési területén évtizedek óta kísérik figyelemmel a jelenlévő nagyragadozókat, a medvét, a hiúzt s így a farkast is. Az Igazgatóság a közelmúltban befejezett pályázata eredményeképpen genetikai adatbázis építésébe kezdett.

Az adatbázis alapján, a területen megforduló egyedek azonosíthatók, családi viszonyaik feltérképezhetővé válnak – emelte ki Veress Balázs, az ANPI igazgatója. A farkas, a közkeletű vélekedésekkel ellentétben, nem támad emberre, a háziállatok pedig megvédhetők velük szemben, az őrzőkutyák vagy arra alkalmas kerítés segítségével. A WWF Magyarország több mint húsz éve dolgozik a természetes erdei élőhelyek védelméért. Farkasvédelmi programjának keretein belül a kutatásnak, a lakossági kommunikációnak és az illegális kilövésekkel kapcsolatos figyelemfelhívásnak is kulcsszerepe van.

Annak ellenére, hogy a farkas 1993 óta védett állat Magyarországon és kilövése többéves börtönbüntetéssel sújtható, támogatóinktól a mai napig kapunk híreket illegális elejtésekről. Az állatokat gyűlöletből vagy trófeaszerzési céllal lövik le, az orvvadá­szok tettenérése pedig nagyon nehéz – mondta el Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója. A szakember hozzátette éppen ezért tartják fontosnak felhívni támogatók figyelmét arra, hogy álljanak mellénk a farkasok és élőhelyük védelméért folytatott küzdelmünkben.

A WWF Magyarország az eseményen bemutatta Erdei Zsolt „Madár” világbajnok profi ökölvívót, aki a farkasvédelmi program arcaként állt ki a felelős gondolkodás és a természetvédelem fontossága mellett. „Gyermekkorom óta fontos számomra a természet védelme. Az élővilág tisztelete és a fenntartható életmód a mindennapjaimban is megjelenik, s ebben a szellemben nevelem gyermekeimet is. Ezért boldogan vállaltam, hogy a farkas védelmére irányítsam a figyelmet. Farkas-nevelőszülő lett belőlem, és a kis plüss farkas kislányom szobáját díszíti mostantól” – mondta el a sportoló.

A WWF farkas-örökbefogadási programja keretében most bárki csatlakozhat a kezdeményezéshez. Az adományozók egy nevelőszülői díszoklevél mellé egy kis plüss farkast is kapnak, aki a hazai erdők védelmében tett egyéni erőfeszítések szimbólumaként hamarosan odakerülhet a karácsonyfák alá.