Avramopulosz: Nincs ok a belső határellenőrzés meghosszabbítására

Az uniós biztos szerint Európa visszatérhet a schengeni határok rendes működéséhez

MH/MTI – 2017.09.14. 11:20 –

Tekintettel arra, hogy már nem állnak fent a belső, uniós tagországok közötti határok ellenőrzésének ideiglenes, újbóli bevezetését kiváltó okok, nem indokolt meghosszabbítani a schengeni övezeten belüli rendkívüli határellenőrzést - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi biztosa Brüsszelben, a bel- és igazságügyi miniszterek tanácsának ülésére érkezve csütörtökön.

Az uniós biztos hangsúlyozta: a menekültügyi vészhelyzet csökkent, úgyhogy eljött az ideje annak, hogy Európa visszatérjen a schengeni határok rendes működéséhez. Több uniós tagország a migrációs nyomás miatt 2016-ban ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést az övezet belső határain.

Az Európai Bizottság korábban elővigyázatossági okokból indokoltnak tartotta, hogy az érintett tagállamok kivételes eszközként és szigorú feltételek mellett alkalmazhassák az ideiglenes belső határellenőrzést.
Jelenleg az osztrák-magyar és az osztrák-szlovén határon, a német-osztrák határon, a dán-német határon, a Svédország déli és nyugati rendőrségi körzetében található kikötőkben és az Öresund hídnál, a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben ellenőrzik a ki- és belépőket.
Sajtóinformációk szerint az érintett tagállamok képviselői a brüsszeli tanácskozáson a belső határvédelem lehetőségének további fél éves meghosszabbítását fogják javasolni.

Novemberi határidővel meg kell szüntetni az ideiglenes belső határellenőrzéseket

Eljött az idő, hogy az Európai Unió felhagyjon a "krízismódban" működő politikájával, és visszaálljon a rendes működésére, ehhez pedig az ideiglenes belső határellenőrzéseket novemberi határidővel meg kell szüntetni - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozását követően.

Az uniós biztos hangsúlyozta, hogy meg kell védeni a belső uniós határok szabad átjárhatóságát, amelyet a schengeni megállapodás rögzít. Leszögezte, hogy a hatályos szabályozáson - egyes javaslatok ellenére - nem szükséges lazítani, ugyanis az a lehető legnagyobb szabadságot biztosítja a tagállamoknak és az uniós polgároknak egyaránt.

A több tagállam által 2016-ban, a belső uniós határokon ideiglenesen bevezetett határellenőrzés oka a váratlanul nagy migrációs nyomás volt, amely azonban a nyugat-balkáni útvonal lezárásával lényegesen csökkent. Eljött az ideje annak, hogy Európa visszatérjen a schengeni határok rendes működéséhez - szögezte le Avramopulosz.

Elmondta, hogy az illegális migráció megállítására összpontosító uniós politika sikere Líbia stabilitásának megerősítésében, az illegális bevándorlók visszaküldési mechanizmusának felgyorsításában áll. Ezek mellett meg kell erősíteni a migránsok kiinduló és tranzitországaival folytatott együttműködést a kiváltó okok megelőzése érdekében.

Mindezek eredményeképpen meg kell teremteni a legális bevándorlás feltételeit, ez ugyanis pozitív hatást gyakorol az unió gazdaságára és társadalmára egyaránt - vélekedett a belügyi biztos. Ennek sikere érdekében a tagországoknak be kell tartaniuk a menekültek áthelyezésére vonatkozó vállalásaikat is - tette hozzá. 

Avramopulosz azt mondta, hogy az Európai Unió Bíróságának múlt heti döntése egyértelmű útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy az európai szolidaritás "nem szabadon választható". A biztos arra szólította fel a tagországok képviselőit, hogy az uniós szabályok és ígéreteik betartásával mutassanak szolidaritást.

Dimitrisz Avramopulosz elmondta, hogy a bizottság új keletű kihívások megjelenését tapasztalta, a veszélyt a nemrégiben elkövetett terrorcselekmények példázzák. Mivel a jelenleg érvényes schengeni megállapodás nincs felkészülve az olyan jellegű biztonsági kihívásokra, mint amilyet a több mint másfélmillió bevándorló megjelenése okozott, a bizottság hamarosan egy, a megállapodást megerősítő intézkedéscsomag javaslatát mutatja be a biztonság növelése érdekében - erősítette meg.

Németország ellenzi a schengeni övezet gyors bővítését

Németország nem akarja, hogy a közeljövőben új országok csatlakozzanak a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez - jelentette ki Thomas de Maiziere német belügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A miniszter Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szerdán ismertetett tervére reagálva kijelentette: egyetért az elnök felvázolt véleményével, de "a bővítésig még nagyon hosszú utat kell megtenni".

Az uniós határokon belüli, ideiglenesen bevezetett határellenőrzés fenntartásával kapcsolatban leszögezte, Németország álláspontja egyértelmű a tekintetben, hogy mindaddig fent kívánja tartani az érintett határszakaszok ellenőrzését, ameddig az unió külső határainak védelme nem biztosított.

Németország jelenleg az Ausztriával és Dániával közös határszakaszain ellenőrzi a ki- és belépőket.
Juncker szerdai, az Európai parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő beszédében azt javasolta, hogy a határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek Bulgáriát, Romániát és Horvátországot is magában kell foglalnia, az uniós tagállamoknak továbbá automatikusan az eurózóna tagjává kellene válniuk.

Christian Kern osztrák kancellár a beszédet követően határozottan elutasította az eurózóna bővítéséről szóló brüsszeli javaslatot Görögország negatív példájára hivatkozva. Véleménye szerint "ez a koncepció nincs megfelelően végiggondolva".

Más vélemények szerint az eurócsoport és a schengeni övezet bővítése mindaddig nem történhet meg, amíg a megkövetelt kritériumok nem teljesülnek, valamint amíg az unió külső határai nem védettek megfelelően.