Évente több mint ezren szereznek doktori címet

A legnépszerűbbnek a bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzések számítanak, tavaly összesen ezerkétszázötvenöten fejezték be PhD-tanulmányaikat

Szalai Laura – 2017.09.14. 04:41 –

Csaknem tizenötezren kezdték el doktori tanulmányaikat az elmúlt öt évben – tudta meg a Magyar Hírlap. Kiderült az is, hogy évente mintegy ezeregyszáz-ezerkétszáz hallgató fejezi be a PhD-t.

FelsooktatasA 2016/2017-es tanévtől megreformált doktori képzésben emelkedett az előkreditek száma, de magasabbak lettek az ösztöndíjak is (képünk illusztráció) (Fotó: MH)
Tanulmányaikat 14 634-en kezdték meg doktori képzésben az elmúlt öt évben – közölte lapunk érdeklődésére az Oktatási Hivatal. Tájékoztatásuk szerint a két legnépszerűbb területnek a bölcsészettudomány, valamint a társadalomtudomány számít, e kettő esetében összesen háromezer-százkilencvenkilenc és háromezerkilencvennyolc képzést tartanak nyilván. A legkevesebben a hittudományok esetében járnak doktori képzésre, az elmúlt öt évben összesen százhetvenkilenc PhD-hallgatót regisztráltak.

A hivatal által megküldött statisztikákból kiderül az is, hogy az elmúlt időszakban hányan fejezték be sikeresen doktori tanulmányaikat. A számok alapján jól látszik, hogy évente körülbelül ezeregyszáz-ezerkétszázan kerülnek ki a rendszerből: 2013-ban összesen ezerhatvankilencen, 2014-ben ezeregyszázötvennégyen, 2015-ben ezerkétszázhatan, tavaly pedig ezerkétszázötvenöten fejezték be PhD-tanulmányaikat.

Ismert, a doktori képzést a kormány a 2016/2017-es tanévtől megreformálta, aminek nyomán nőtt a képzés hossza és növelték az előírt kreditek számát, de emelkedett az ösztöndíj mértéke is. Az Oktatási Hivatal emlékeztetett: a korábbi szabályozás szerint egymásra épülően, hallgatói jogviszonyban, hat féléves képzésben lehetett doktori tanulmányokat folytatni, és ezt követően – esetleg párhuzamosan megkezdve – doktorjelölti jogviszonyban önálló doktori fokozatszerzési eljárásban lehetett továbblépni. „Először el lehetett jutni az abszolutórium megszerzéséig, majd az – időben akár sokkal később megkezdett – fokozatszerzési eljárásban sikeres doktori szigorlatot lehetett tenni. A disszertáció benyújtása után ezt követhette a védés, majd a fokozat megszerzése. A doktori képzés után nem volt időbeli korlátja a doktorjelölti jogviszony létesítésének és a fokozatszerzési eljárás megkezdésének. Ugyanakkor a doktorjelölti viszony létesítését követő két éven belül be kellett nyújtani a disszertációt, és a benyújtást követő egy éven belül meg is kellett védeni” – számolt be részletesen a hivatal.

Az új rendszerben a doktori képzés nyolc félév képzési idővel, kétszáznegyven teljesítendő kredittel folytatható, magában foglalja a doktori tanulmányokat és a fokozatszerzési eljárást is. A képzés két részre oszlik: egyrészt a képzési és kutatási szakaszra, másrészt a kutatási és disszertációs szakaszra. Fontos változás, hogy a jogviszony mindenképpen megszűnik a lehallgatott nyolcadik félév végén, amelyre a diák bejelentkezett.

Palkovics László még felsőoktatásért felelős államtitkárként 2015 nyarán a doktori képzés átalakítása mellett érvelt. Ezt azzal indokolta, hogy a PhD-hallgatóknak a fele jut el a végszigorlatig, s csak huszonöt százaléka szerzi meg a doktori fokozatot, ez pedig sem a megfelelő egyetemi oktatói, sem a kutatói utánpótlás biztosítására nem elég.