Kárpátalja kormányzója: nem a magyar az ellenség

Tovább küzd Budapest és a kárpátaljai civil szféra; a régió vezetője, Hennagyij Moszkal csak az oroszokra hegyezné ki a kirekesztő oktatási törvényt

Veczán Zoltán – 2017.09.14. 04:10 –

Hennagyij Moszkal nem haragítaná magára az uniós tagállamokat, ezért csak az oroszokat sújtaná az anyanyelvhasználat tilalmával; Szijjártó Péter külügyminiszter továbbra is nyomást gyakorolna Kijevre, kárpátaljai civilek pedig az elnököt kérik, ne írja alá az új oktatási törvényt.

Meglepő huszárvágással csitítaná el a diszkriminatív oktatási törvény által kiváltott nemzetközi botrányt Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója: szerinte az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott oktatási törvényen csak annyit kell módosítani, hogy a hatálya ne terjedjen ki az EU-tagországok nyelveire. Elvégre – érvelt honlapján a politikus – az ezen nyelveket beszélő, Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek nem fenyegetik az ukrán államnyelvet, azt egyedül a felülreprezentált orosz veszélyezteti. A jelenlegi, általánosító törvény viszont összeveszíti EU-tagállami szomszédaival az ide igyekvő Ukrajnát.

Emlékezetes, a jogszabály a közoktatási reformot szolgáló lépések mellett kimondja, hogy Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv, a nemzeti kisebbségek pedig csak az általános iskola végéig tanulhatnak saját anyanyelvükön. Ezért Varsó és Bukarest is jelezte már aggodal­mait, most pedig az Európai Parlament harminchét képviselője – az említetteken kívül bolgárok és szlovákok – is tiltakoztak a fideszes Bocskor Andrea indítványozására.

Mivel a rendelkezés nem csak Ukrajna nemzetközi kötelezettségeit és az alapvető emberi jogokat sérti, de az ukrán alkotmánnyal is szembemegy, három kárpátaljai magyar szervezet nyílt levélben kérte Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által közösen kiadott dokumentum szerint az új törvény ugyanis alapjaiban veszélyezteti a magyar közösséget, és felgyorsítja az asszimilációt. A levél külön emlékezteti az elnököt, hogy 2014-ben választási együttműködést írt alá a KMKSZ-szel, amelyben határozottan vállalta a nyelvi jogok bővítését.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Financial Timesnak szerdán azt mondta: hazánk minden diplomáciai erőforrását beveti Kijev célkitűzéseivel szemben a nemzetközi szervezetekben, mivel Magyarország számára megdöbbentő a kisebbségi jogok ilyen jellegű csorbítása. Hozzáfűzte: „nem tartja túlságosan európainak”, hogy tizenegy éves kortól megvonják az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogot, s mivel sok európai politikus veti fel a jogállamiság kérdését térségünk országai kapcsán, ezért „izgatottan várja”, vajon most megszólalnak-e. Lapunk kedd óta hiába vár választ a törvény kapcsán feltett kérdésekre az Európa Tanács illetékes biztosától, aki előző nap a szegregált oktatás és a roma, illetve menedékkérő családokból származó gyermekek sérelmeiről adott ki közleményt.

A törvényt a magyar politikum egységesen elítélte; vasárnap az ellenzéki pártok tüntettek a nyelvtörvény ellen, most péntekre pedig a Fidelitas szervezett demonstrációt.