Bán KárolyGumimaci törzsfőnök

Álláspont. Szülinapi zsúrokon az óvodáskorú gyermekek köré­ben egyre népszerűbbé kezd válni a Gumimaci törzsfőnök nevet viselő játék

Bán Károly – 2017.09.13. 03:44 –

Játékosonként egy méter hosszú vékony fonal kell hozzá, amelynek egyik végén gumimaci himbálódzik. A fonál másik végét kell a játékosnak a szájába vennie, majd a rajtjelzés után, a kezét nem használva, a szájával felgöngyölíteni a fonalat, s eljutni a gumimaciig. Az lesz a törzsfőnök, aki elsőként kapja be az édességet.

Az MSZP nevet viselő nagycsoport zsúrján a versenyfutás már kilenc hónapja elkezdődött, de a győztesnek álmodott Botka önjelölt törzsfőnök gumimacija még mindig csak himbálózik. Messze a cél. Pedig a játékostársak – kivéve néhány pesti kollaboráns árulót – nagyon áhítják a jelölt sikerét. A zsúrfelelős választmányi elnök, Hiller István azzal próbálja magyarázni az eddigi zsenge bizonyítványt, most éppen a hónapok óta ígért, ám máig nem körvonalazódó árnyékkormány kapcsán, hogy ő „sem törzsfőnöknek, sem miniszternek, sem államtitkárnak” nem kapott felkérést. Ergo, nem is olyan fontos az az árnyékkormány, amelyről Molnár Gyula pártelnök hónapok óta papol, hogy csak így lehet hitelesen megszerezni az egymillió új választó bizalmát.

A szocialisták választmányi elnöke annak kapcsán, hogy zsúrcsapatuk egykori éceszgébere, kampányguruja, a 2002-es választási győzelem sikerkovácsa, Ron Werber, úgy fest, egy másik párthoz, az LMP-hez szegődik, bágyadtan csak annyit felelt, „egy profi tudja tartani a száját.” Ettől aztán minden szocialista szimpatizáns megnyugodhat, tömheti tovább magába a „Fizessenek a gazdagok” bódító bájitalát. A határkerítésről pedig megjegyzi Hiller, „utálom, ugyanakkor a jelen esetben szükségesnek tartom”. A választó majd eldönti, hiszi-e vagy sem, elvégre ennél a zsúrcsapatnál mondtak már egyet s mást, például gázáremelésről is. Mármint, hogy nem lesz. Aztán mégis lett. Tizenötször egymás után, pedig lassan mondták. Nem hazudtak, csak nem bontották ki az igazság minden apró szeletét, mint Gyurcsány Ferenc és társai Őszöd előtt, Botka törzsfőnök asszisztálásával.

A csak félig-meddig dakota közmondás szerint, ha úszni nem tudsz, tanulj meg vízen járni. Jó tanács, bölcs tanács. Egy hithű baloldali ember, amilyen Botka törzsfőnök, ugyanis sosem adja fel. Akkor sem, ha az egymillió új szavazóból mínusz négyszázezer lesz. Akkor sem, ha az országjárás eredménye csupán két rendőrségi eljárás, lelkes szimpatizánsok pofozkodása miatt. Még a polgármesteri széket sem hagyja oda, igaz, nem is nagyon tehetné, mert a fél városvezetés, alpolgármesterestül, címzetes főjegyzőstül, kabinetfőnököstül a vádlottak padján ül. Nem szólva a házi ügyvédről, aki az első szavazók szimpátiáját azzal próbálta elnyerni, hogy a gyanú szerint diákmunkások ezreit verte át.

A gumimaci pedig a távolban, mint a fehér vitorla. Talán egy másik nagy játékos, Gyurcsány Ferenc törzsfőnökjelölt is közelebb áll hozzá a pillanatnyi versenyben. Az a Botka által kiátkozott bukott miniszterelnök, aki a demokratikus oldal súlyos tehertétele, akivel az új versenynek nekivágni eleve biztos bukás, s akinek hiába ajánlanak ezt-azt, hogy „ne legyen a pályán”, saját zsúrszervezői mindhalálig kitartanak mellette.

A törzsfőnök játék igazi bölcsei azonban nem bíbelődnek kampánygurukkal, programokkal, gumimacikkal. Példáikat a kommunizmus ősi fegyvertárából merítik. Mint a napokban például Rákospalotán, ahol a testületi szavazáson a baloldal megmentette a DK-s polgármestert, Hajdu Lászlót. Elég volt ehhez az ellenfél soraiból két ember „hirtelen megvilágosodása”.

Ők csak tudják, hogyan terem az áruló.