Növekedésre igen, rekordra nem számít a szállodaipar

Júliusban bebizonyosodott, hogy Budapesten található annyi minőségi szálláshely, amennyi akár magasabb szobánkénti áron is vonzó lehet a tehetősebb vendégkörnek

Gazsó Rita – 2017.09.13. 03:34 –

Rendkívül magas bevételi számokat produkált idén nyáron a hazai turizmus. Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke elégedett, ugyanakkor óv attól, hogy rekordokat várjunk az utószezontól.

Könnyid László 20170913 Könnyid László: A júliusi forgalom kifejezetten jól alakult (Fotó: MH)

– Rendkívüli turisztikai eredmények születtek ezen a nyáron. Mennyire elégedett ezekkel?

– Ha az országos adatokat nézzük, júliusban a szobák bruttó átlagára 18 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A magyarok is többet költöttek, jövedelmüknek magasabb részét tudták pihenésre fordítani, mint tavaly. Örömhír, hogy nem csak a vízparti települések teltek meg júliusban: az Északi-Középhegység, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl, a borvidékek minden szálláshelytípusában növekedésről számoltak be. Bár az augusztus pontos számai csak egy hónap múlva lesznek nyilvánosak, az már most elmondható, hogy jó hónapot zárt a szakma. Ugyan nem várhatóak olyan magas átlagár-növekedések, mint júliusban, mivel azt a sportesemények tették lehetővé: Győr környékén az ifjúsági olimpia, a Balaton környékén a vizes-világbajnokság, Budapesten pedig a vizes sportesemény mellett a Forma–1.

– Mi a helyzet a főváros környékével? Minden téren bővülést tapasztaltak?

– Figyelemre méltó, hogy júliusban a tavalyi évhez viszonyítva nem jött több vendég, és nem volt jelentős különbség a szállodák kihasználtsága, azaz a szobafoglalások adataiban sem a korábbiakhoz képest. A kimagasló számokat úgy sikerült elérni, hogy idén a turisták többet költöttek. Ez eredményezte a harmincszázalékos bruttó átlagár- növekedést júliusban. Ezzel sikerült megvalósítani a magyar turizmus azon célkitűzését, hogy a minőségi vendéglátás irányába mozduljunk el, és ne kizárólag a „buliturizmusra alapozzuk a jövőt. A szakma közös érdeke, hogy a minőségi vendégkör is megjelenjen, amelyhez a sport- és rendezvényturizmus kiemelkedő lehetőséget kínál. A július bebizonyította, hogy van annyi minőségi fővárosi szálláshely, amennyi akár magasabb szobánkénti áron is vonzó lehet a tehetősebb vendégkör számára.

– Mi várható a júliusi rekord­eredmény után? Mire számíthatunk az előttünk álló hónapokban?

– Nem túlzás történelmi rekordnak nevezni a júliusi számokat, de óvatosságra intenék mindenkit attól, hogy az elkövetkező hónapokban is hasonló adatokat várjon. Július önmagában is a szezon legerősebb hónapja, ehhez jött hozzá a Forma–1 és a vizes-világbajnokság. Minden hónapban azonban nem lesznek hasonlóan erős sportrendezvényeink. Az év első hét hónapjában a nettó szobánként mért átlagár növekedése tíz százalék volt, a vendégéjszakák száma pedig 8,3 százalékkal emelkedett, a fenntartható növekedés elvén mindkét értéket országosan tíz százalék körül várjuk az év végére. Az országos bruttó szobaár-bevétel növekedése az erős nyár miatt most húsz százalék körül mozog a tavalyi adatokhoz mérten, év végére ez visszaállhat majd tíz–tizenöt százalékra.

– Folyamatos növekedés prognosztizálható tehát a szállodaipar bevételeiben?

– A folyamatos növekedéshez szálláshelyfejlesztésekre van szükség. A főváros esetében a fürdőkkel, rendezvényekkel, kulturális értékekkel már most is megvan az esélye, hogy növelni lehessen a minőségi vendégek számát. A vidék esetében ez óriási feladat az állam és a helyi szereplők számára. Itt a szálláshelyfejlesztés mellett olyan szezonalitástól független látványosságokat, programokat kell létrehozni, amely felkeltik a minőségi, többet költő külföldi vendégek érdeklődését. Ezekre a feladatokra kínál majd komplex megoldást a kormány által meghirdetett Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program.