A szakállas császár

Egy ókori karrier története – Kiállítással köszönti Hadrianust, Pannónia egykori helytartójátaz Aquincumi Múzeum – A Dunát átúsztató legionárius bravúros íjászmutatványa

Pálffy Lajos – 2017.09.13. 03:25 –

Különleges kiállítással tiszteleg az Aquincumi Múzeum a Pannóniá­ban szorgosan tevékenykedő Hadrianus császár emléke előtt. Az október végéig látogatható tárlaton számos olyan tárgy szerepel, amelyet a közönség eddig nem láthatott, és azt is megtudhatjuk, hogy valóban volt-e köze az uralkodónak a Hajógyári-szigeten álló helytartói palotához.
A Római Birodalom egyik legtehetségesebb uralkodója Publius Aelius Hadrianus volt, aki 1900 évvel ezelőtt ült a császári trónra. Pontosabban oda ültették a Syria provinciában parancsnoksága alatt álló légiók. Hadrianus pályafutása viszont Pannóniában, ezen belül is Aquincum településen indult, ezért is emlékezik meg róla kiállítással most az Aquincumi Múzeum.

A tárlat nem annyira a hódító, inkább a birodalom határait védő és építkező császárt köszönti, akinek a szülei Hispániából, a Sevilla közelében lévő Italica városkából költöztek Rómába. Hadrianus már Rómában született bele a szenátori rendbe, gyermekként láthatta a Colosseum építését, majd apja halála után, tízévesen egyik unokabátyja gyámsága alá került. A szintén Italicából induló Traianusból pedig, mint tudjuk, császár lett. Az ő uralkodása alatt érte el legnagyobb kiterjedését a birodalom. Így aztán Hadrianus már tizenévesen tribunusként, főtisztként szolgált Pannóniában és a mai Szerbia és Bulgária területén fekvő Moesiában. Aztán 106-ban, harmincévesen Traianus megtette Alsó-Pannónia helytartójának, és rábízta az itteni légió vezetését is. Hadrianus mindössze egy évet töltött a mai Óbudán, de ezalatt palotát épített, legyőzte az Alföldön élő izgága lovasnépet, a szarmatákat, és még az elszemtelenedett adószedők ráncba szedésére is maradt ideje. Aztán innen Syriába került, de később császárként is eljutott még Aquincumba. Ekkor kapta meg a városi rangot a település, és ekkor került sor ama katonai bravúrra is, amelynek során egy lovas legioná­rius teljes fegyverzetben átúsztatott a Dunán, majd az egyik fellőtt nyílvesszőjét kettétörte egy gyors második lövéssel.

Az Aquincumi Múzeumban a legrégebbi, római villát formázó kiállítóhelyiség bejáratánál Hadrianus hatalmas, szakállas, a Szentendrei útról is jól látható szobra fogadja a látogatót. Mert ő volt az első szakállas uralkodó, állítólag himlőhelyes arcbőre miatt növesztette a szőrzetet. A páratlan életutat a klasszikus falitáblák révén járhatjuk végig, s mindegyik alatt ott van egy-egy aquincumi tárgy is, jobbára a katonavárosból és a polgárváros temetőjéből. Így ide került többek között Caius Castricius Victornak, Caius fiának sírköve, aki az Óbudán állomásozó legio II adiutrix katonája volt. Victor Marcius Turbo centuriájában, azaz századában szolgált, aki még a helytartósága idején lett Hadrianus barátja, majd különféle tisztségek után a legbizalmasabb embere, testőrségének parancsnoka. Caius Castricius Victor harmincnyolc évet élt, ebből tizennégyet szolgált katonaként. A sírkő feliratából azt is megtudjuk, hogy azt katonatársa és örököse, Lucius Lucilus állíttatta kegyeletből.

A rómaiak után a sírjukba helyezett tárgyak mellett leginkább a sírköveik és a koporsóul szolgáló nagy kőládák maradtak itt, valamint a császárok ezüstdénárjai és bronzsolidusai.

A helytartói palota és a mai Flórián tér környékét magában foglaló, fürdővel ellátott katonai tábor köveit elhordták és beépítették hajlékaikba az utánuk jövők. Hadrianusnak viszont jórészt áll még a Britanniában a kelták ellen 112-ben építtetett, 117 kilométeres fala, az Vallum Aelium, s a szintén hozzá fűződő, első fennmaradt kupolás épület, a Pantheon is. A nagy császár, miután testi és lelki jó barátja, Antinous a Nílusba fulladt, öregen és betegen halt meg. A síremlékének szánt Angyalvárba később a pápák menekültek, ha nagy volt a baj, aquincumi palotája pedig még a rómaiak idején a víz alá került az éghajlatváltozás miatt.