Szijjártó Péter: Ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a kárpátaljai magyarság védelmében

Nem bízik az ukrán oktatási törvény lehetséges módosításában az UMDSZ tiszteletbeli elnöke

MH/MTI – 2017.09.12. 09:08 –

Ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna keddi műsorában. Az ukrán törvény ellen a lengyel és az orosz kormány is tiltakozott, Hrojszman utasította az oktatásügyi és külügyminisztert, hogy magyarázza el a törvény részleteit az érintett országok nagyköveteinek.

Szijjártó Péter megerősítette: az ukrán oktatási törvény módosítása miatt azt az utasítást adta a magyar diplomatáknak, hogy a nemzetközi fórumokon ne támogassanak olyan kezdeményezést, amely az ukránoknak fontos.

Nem bízik az ukrán oktatási törvény lehetséges módosításában az UMDSZ tiszteletbeli elnöke
Félő, hogy a mostani tiltakozás nem lesz elegendő az ukrán oktatási törvény módosításának kikényszerítéséhez, mert az ország belpolitikájában és közvéleményében támogató hozzáállás alakult ki a jogszabály iránt - mondta Tóth Mihály jogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke a Kárpáti Igaz Szó című ungvári lap keddi számában.
Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa az oktatási törvény kapcsán várható fejleményekről szólva kifejtette: az ukrán hírcsatornákon és a különféle fórumokon elhangzó megnyilatkozásokból arra lehet következtetni, hogy az ország belpolitikájában és közvéleményében kialakult egy támogató hozzáállás. "Eddig nem találkoztam olyan mérvadó véleménnyel, amely ellenezné, vagy legalább kritikusan viszonyulna az új oktatási törvényhez" - tette hozzá.
Amikor szóba kerül a téma, nyomban arra terelődik a szó, megérdemlik-e az ukrajnai kisebbségek, hogy az anyanyelvükön tanulhassanak - emlékeztetett Tóth Mihály. Egy-két kivételtől eltekintve azzal sem törődnek sem a képviselők, sem a politikusok, hogy milyen jogokat, vállalt nemzetközi kötelezettségeket sért a jogszabály - mutatott rá, megjegyezve, hogy, senkit nem érdekelnek az aggályok, és nem is akarnak ezekkel foglalkozni. A pártok között, az ellenzéki blokkot kivéve, teljes összhang alakult ki a kérdésben, sőt nemzetbiztonsági kérdést kreálnak belőle - mondta.
"Akkor lehetnénk optimisták, ha legalább akkora ellenállás alakulna ki, mint 2014-ben, amikor az ukrán parlament elfogadta az ominózus nyelvtörvényt" - emelte ki a szakértő, emlékeztetve, hogy akkor a külföld is jelentős nyomást fejtett ki Ukrajnával szemben. "Én ezt most nem tapasztalom, ezért félő, hogy a mostani tiltakozás nem lesz elegendő a törvény módosításának kikényszerítéséhez" - vélekedett Tóth Mihály.
Rossz előjel az oktatási törvény esetleges elnöki vétóját illetően, hogy az ukrán állami döntéshozatalra erős befolyással bíró Egyesült Államok kijevi nagykövetsége vasárnap - egy rövidke Twitter-bejegyzésben - üdvözölte az ukrán oktatási reformot, a jövő zálogát jelentő ifjúság fejlődésének alapjaként említve azt.
Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai kommunikációs titkára az MTI érdeklődésére kedden elmondta: nagyon aggasztó, hogy a közösségi oldalakon és egyes kárpátaljai ukrán hírportálokon az uszítás határát súroló, "hihetetlenül vehemens" magyarellenes hullám indult el.

A politikus szégyennek és gyalázatnak nevezte az ukrán oktatási törvény módosítását, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit, és sokszor kérte, ne változtassák meg a jogszabályt. Ezek után az oktatási törvény elfogadása másként nem értékelhető, mint Magyarország "hátba szúrása" - fűzte hozzá. Ebben a helyzetben Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az ENSZ, az EU és az Európa Tanács kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosaihoz fordult. A magyar kormány azt kéri, fejtsenek ki nyomást Ukrajnára.

Annál is inkább, mert azok után, hogy a törvény az ötödik osztálytól elveszi az anyanyelven tanulás jogát a kisebbségi diákoktól, hazugság azt állítani, hogy Ukrajna szavatolja a nemzeti kisebbségek jogait az európai sztenderdeknek megfelelően - mondta Szijjártó Péter.

A politikus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában fontosnak nevezte az ötpárti konszenzust, vagyis az egységes fellépést az oktatási törvény ügyében.

Úgy fogalmazott: olyan viszonyok alakultak ki több környező országgal, amelyek elvárhatóvá teszik a magyar diplomácia részéről a kemény hangnemet, és azt, hogy akár fájdalmas eszközöket is alkalmazzon Romániával és Horvátországgal szemben.  A magyar külpolitikának az a feladata, hogy megvédje a magyar embereket, bárhol is éljenek a világon - közölte.

Már csak egy öttagú magyar család maradt St. Martin szigetén

Szijjártó Péter a hurrikán sújtotta térségben tartózkodó magyarok evakuálásáról hangsúlyozta: az amerikaiak és a hollandok is csak néhány nappal a hurrikán után kezdték meg az evakuálási műveleteket, és világossá tették, először saját állampolgáraikat mentik, és csak utána kerülhetnek szóba mások. 
A németek éjjel kezdték az evakuálást, a konzuli rendszeren keresztül üzenték meg, a kormány adja le az ott élő magyarok adatait, hogy adott esetben, ha van helyük, el tudják hozni őket - tette hozzá.
A külügyminisztérium nem vár másokra, ezért megállapodtak egy amerikai légitársasággal, amely Dominikáról kedden átrepül az ottrekedt Magyarokért, ha kap erre engedélyt  - mondta a miniszter.

Szijjártó Péter közölte: négy magyar már elhagyta a szigetet, ketten Matinique-re, ketten Curacaóra utaztak. 

Egy öttagú, részben magyar-francia kettős államporgárságú család maradt St. Martenen, de az egyik gyereknek nincsen útlevele. Ennek pótlása az összeomlott helyi közigazgatás miatt nagyon nehéz. Más magyarok is vannak ott, akikkel még nem tudtak közvetlen kapcsolatot teremteni. Ketten felmentek a sziget francia részére, hárman pedig jelezték, esetleg elhagynák a szigetet, de akadozik velük a kapcsolattartás - mondta.

Szili Katalin: Ukrajna saját alkotmányát is megsérti a törvénnyel

Ukrajna az oktatási törvény módosításával megsérti saját alkotmányát és az Európai Unióval kötött társulási megállapodást is - jelentette ki Szili Katalin a miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális csatorna műsorában kedden. Az ukrán alkotmány kimondja, hogy biztosítani kell a kisebbségek számára az anyanyelvi oktatás jogát - közölte.

Az intézkedés 13 kisebbséget és mintegy 100 intézményt érint, illetve azt üzeni, hogy az állam lemond kisebbségeiről - tette hozzá. Ha az anyanyelv használatát nem biztosítják egy közösség számára, azzal halálra ítélik azt - fogalmazott Szili Katalin. Ebben a helyzetben fontos, hogy felhívjuk a nemzetközi szervezetek figyelmét a történtekre, és elvárható az Európai Uniótól, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket - mondta.

Oroszország is elégedetlen az ukrán törvénnyel

Nemzetközi összefogást sürgetett az orosz külügyminisztérium kedden az ukrán oktatási törvénnyel szemben, amely a tárca szerint egyszerre sérti Ukrajna több millió oroszajkú állampolgárának érdekeit, az ukrán alkotmányt és Kijev nemzetközi kötelezettségvállalásait.

"Noha a törvény nem tesz említést az orosz nyelvről, nyilvánvaló, hogy a jelenlegi ukrán törvényalkotók fő célja Ukrajna több millió oroszajkú lakosa érdekeinek elnyomása és egy egyetlen etnikumra szabott nyelvrendszer bevezetése egy soknemzetiségű államban" - hangzott az orosz diplomáciai tárca kedden publikált állásfoglalása.
 A dokumentum rámutatott: a lépésben Oroszország a Majdanon (a kijevi Majdan-téren) létrejött hatalom arra irányuló kísérletét látja, hogy teljes mértékben elukránosítsa az oktatási teret az országban, ami ellentétben áll mind az ukrán alkotmánnyal, mind pedig Kijevnek a humanitárius ügyekben tett nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
A moszkvai minisztérium kitért rá, hogy a törvényt élesen bírálta a magyar, lengyel és a román kormány, valamint Igor Dodon moldovai elnök is. Moszkva ezzel kapcsolatban közös fellépést szorgalmazott.
"Meggyőződésünk, hogy kollektív erőfeszítésekre van szükség, egyebek között a nemzetközi szervezetek fórumain annak érdekében, hogy fel lehessen lépni az ukrán hatalmi szervek általános emberi jogi normákat sértő politikájával szemben" - hangzott az állásfoglalás.

Hrojszman arra utasította a minisztereit, hogy magyarázzák el a törvényt az érintett országok nagyköveteinek

Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök utasította az oktatási és a külügyminisztert, hogy találkozzanak az európai uniós tagállamok Kijevben akkreditált nagyköveteivel, és magyarázzák el nekik a parlament által elfogadott és külföldön komoly tiltakozásokat kiváltó új oktatási törvény részleteit - közölte a 112 Ukrajina ukrán hírtelevízió.

A hírtévé tudósítása szerint ezt maga a kormányfő jelentette be egy keddi sajtótájékoztatóján, amelyet egy autóút felújítási munkálatainak megtekintésekor tartott. 
Hrjoszman leszögezte, hogy Ukrajna "rendkívül toleráns ország, amely teljességgel elkötelezett a demokratikus értékek iránt". Szerinte a törvényben foglaltakkal Ukrajna teljesíti nemzetközi kötelezettségeit a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvhasználatának biztosítására vonatkozóan.
"Nem kevésbé fontos ugyanakkor az az álláspont, hogy van egy állami státusú anyanyelvünk, és ennek használatát az ország egész területén be kell vezetnünk. Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy biztosítsuk a nemzeti kisebbségek számára a nyelvhasználatot, és egyúttal új lehetőségeket biztosítsunk anyanyelvünk fejlesztésére" - fejtette ki a miniszterelnök. Kijelentette, hogy a vita rendeződni fog.