Vihart kavart az ukrán oktatási törvény

Varsó sincs elragadtatva a lengyel kisebbség újabb jogfosztásától, Kárpátalja kormányzója is vétót kér az elnöktől

Veczán Zoltán – 2017.09.09. 01:22 –

A helyi magyarok és Budapest mellett Kárpátalja ukrán kormányzója is kéri Petro Porosenko elnököt, hogy ne írja alá a minden létező megállapodásnak ellentmondó, kisebbségi nyelvhasználatot tiltó oktatási törvényt.

Porosenko 20170908 Petro Porosenko elnök a parlamentben – egyelőre támogatja a törvényt (Fotó: Reuters - Mikhail Palinchak - Ukrainian Presidential Press)

Az Ukrajna által 2003-ban ratifikált Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, az ENSZ nyilatkozata a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól, az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvény, az ukrán alkotmány 9. cikkelye, valamint a Moldovával, Romániával és Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodások – mindezen alapjogokat sérti a kijevi parlamentben kedden nagy többséggel elfogadott oktatási törvény. S már nemcsak a magyar és némiképp a román politikum tiltakozik, hanem a fentiek­re rámutatva Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója is arra kérte Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nem kárpátaljai honatyák nem értik a soknemzetiségű vidékek la­kóit, érthetetlennek nevezte emellett Ivan Baloga kárpátaljai képviselőtársa viselkedését is, akit jelentős részben a magyarok szavaztak be, most mégis a jogaik elvétele mellett voksolt. Baloga egyébként időközben kikelt Szijjártó Péter ellen, mondván, a külügyminiszter elfogult és következetlen – ezt pedig azzal akarta alátámasztani, hogy hiszen Brenzovics László is a kormány tagja – azt elfelejtette hozzátenni, hogy a kárpátaljai magyar képviselő nemmel szavazott a javaslatra.

Ugyancsak felháborodtak a lengyelek, s külügyi tárcájuk meglehetősen éles hangú levélben közölte: Varsó figyelemmel fogja kísérni az ukrán oktatási törvény végrehajtását, és „minden szükséges lépést megtesz”.

A törvény ellen a kormány a hét közepén, más magyarországi pártok később tiltakoztak: a KDNP elfogadhatatlannak nevezte a helyzetet, a DK pedig közvetetten a magyar kormány politikáját okolta az ukrán nacionalizmus miatt.


Visszavágott hazánk a románoknak iskolaügyben

Nem támogatja Magyarország Horvátország és Románia OECD-hez való csatlakozását. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közölte: a szervezet bővítéséről szóló tárgyaláson hazánk megvétózta a két tagjelölt csatlakozását, a horvátokét a Mol-beruházás körüli botrány, a románokét pedig a marosvásárhelyi iskola bezárása miatt. Emlékezetes, a külügy már szerdán jelezte Bukarestnek, ha nem találnak megoldást a román hatóságok önkénye által a tönk szélére juttatott marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum megmentésére, meglépi ezt. Csütörtökön a román kormányfő még úgy vélte, Budapest nem kockáztatná a jó államközi kapcsolatokat a gimnáziumért. A félmegoldás – a Bolyai Farkas Gimnázium ernyője alá sorolták a Római Katolikus Gimnázium osztályait – nem elégítette ki Budapestet, s az RMDSZ is jelezte: amint lehetséges, kezdeményezi a katolikus iskola újraindítását.