KDNP: Elfogadhatatlan az új ukrán oktatási törvény

Lengyelország is kiáll az anyanyelvi oktatás mellett

MH/MTI – 2017.09.08. 12:11 –

A KDNP elfogadhatatlannak tartja és "hátba szúrásként" értékeli az új ukrán oktatási törvényt, mert az ellehetetleníti a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatását - jelentette ki Hoffmann Rózsa, a KDNP országgyűlési képviselője. Az ügyben megszólaló szakértő szerint az új törvény alkotmányellenes, Lengyelország szerint felháborító és elfogadhatatlan, hogy a lengyel kisebbség tagjai ne tanulhassanak az anyanyelvükön. 

A politikus azt mondta: az ukrán parlament által kedden elfogadott törvény gyakorlatilag ellehetetleníti, az alapfokú oktatásra zsugorítja a kisebbségi nyelven történő tanítást az ukrajnai iskolákban és a korábbi ígéretekkel szemben megtiltja, hogy a középiskolákban és az egyetemeken anyanyelvükön tanulhassak a kisebbségek.

Az ukrán parlament kedden fogadta el az új oktatási törvényt, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett.

Hoffmann Rózsa szerint ez ellentétes minden európai normával, az ukrán alkotmánnyal és az Ukrajna által kötött kétoldalú és nemzetközi egyezményekkel, valamint veszélyezteti a külhoni magyarság és az Ukrajnában élő valamennyi kisebbség anyanyelven történő boldogulását.

Megjegyezte: ez a törvény a szovjet időkre emlékeztet, de még akkor is több joguk volt a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelvi tanuláshoz.

Hangsúlyozta: az elmúlt időszakban Magyarország az elsők között támogatta az ukrán állampolgárok vízummentességét, támogatta Ukrajna uniós integrációját, valamint gázszállításokkal és anyagi támogatásokkal is hozzájárult Ukrajna demokratikus fejlődéséhez. Hofmann Rózsa szerint ezért is tartják elfogadhatatlannak és  értékelik "hátba szúrásként" a törvényt.

Bírálja Budapest Ukrajnával kapcsolatos álláspontját egy befolyásos kárpátaljai politikus
Ukrajnával szemben elfogultnak és következetlennek tartja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatát az ukrán parlamentben néhány napja elfogadott oktatási törvénnyel kapcsolatban Viktor Baloga, az ukrán parlament képviselője, Kárpátalja egyik legbefolyásosabbnak tartott politikusa.
Szijjártó Péter kijelentésére reagálva - amely szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával - Viktor Baloga pénteken Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy Ukrajnával szemben elfogultnak és következetlennek tekinti a magyar külügyminiszter nyilatkozatát, mert a kárpátaljai magyarok képviselője (Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a KMKSZ elnöke) tagja az ukrán államfő pártja, a Petro Porosenko Blokk (BPP) parlamenti frakciójának. Vagyis része a kormánypárti koalíciónak, amely elfogadta az oktatási törvényt - tette hozzá, megjegyezve, hogy ő maga tartózkodott a szavazáskor.
"Másfelől a kárpátaljai magyar pártok a megyei tanácsban (közgyűlésben) koalícióban vannak a BPP-vel, a banditákkal és a Régiók Pártja (PR) maradványaival" - állította. Ezenkívül a magyarok különböző tisztségeket kaptak (a megyei tanácsban és közigazgatásban) - Baloga szavai szerint - az autokrata hatalom iránti lojalitásukért.
Ezért végeredményben Magyarország külügyminisztere önmagát bírálja, mert a magyarok és a magyar pártok a regnáló hatalom szövetségesei, tehát osztoznak a felelősségben minden elfogadott döntésért - írta a kárpátaljai politikus. Ha valakinek nem felel meg valami, akkor válasszon mást - jegyezte meg befejezésül.
A kárpátaljai magyarok körében felháborodást váltott ki Viktor Balogának az oktatási törvény elfogadása után néhány órával tett másik Facebook-bejegyzése, amelyben azt fejtegette, hogy a nyelvi kérdésben Ukrajnának Magyarországról kell példát vennie, mivel - mint fogalmazott - ahogy a magyarok védik a nyelvüket, azt az ukránoknak még tanulniuk kell. Azt állította, Magyarország állampolgára csak az lehet, aki beszéli a nyelvet, míg a nyelv nem tudása közvetlen alapul szolgál az állampolgárság elvesztéséhez.

 

Közölte: a KDNP kéri és elvárja Porosenko ukrán elnöktől, hogy ne hagyja jóvá ezt a jogszabályt, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az ukrajnai kisebbségek, köztük a 150 ezres magyar közösség anyanyelvén tanulhasson.

Arra a kérdésre, hogy mi állhat a törvény hátterében, Hoffmann Rózsa azt mondta: az Ukrajnában élő több mint tíz kisebbségből igen jelentős arányszámot képviselnek az orosz anyanyelvűek, és úgy látják, hogy a törvényben alapvetően az oroszellenesség nyilvánul meg, nem a magyarok ellen irányul. 

Hozzátette: a magyar politika legfontosabb tennivalója, hogy továbbra is minden lehetséges módon kiálljon a kárpátaljai magyarság mellett anyagi eszközökkel, valamint azzal, hogy nemzetközi fórumokon is nyilvánvalóvá teszi, hogy ez a helyzet tarthatatlan. 

A kisebbségellenes oktatási törvény megvétózását kéri az ukrán elnöktől Kárpátalja kormányzója
Arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója, hogy ne írja alá a Legfelsőbb Tanács (parlament) által kedden elfogadott oktatási törvényt, mert az ellentmond a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvénynek és azoknak a nemzetközi megállapodásoknak, amelyeket Ukrajna a szomszédos országokkal kötött.

Az ukrajnai megye vezetője a Moskal.in.ua című hivatalos honlapján pénteken megjelent közleményében kiemelte: a Legfelsőbb Tanácsban (nem kis) szavazattöbbséggel elfogadott oktatási törvény nem felel meg az Ukrajna által 2003-ban ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvénynek és azoknak a nemzetközi megállapodásoknak, amelyeket Ukrajna a szomszédos országokkal kötött. Emlékeztet arra, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló törvény 6. cikkelye szerint "az állam szavatolja minden nemzeti kisebbség számára a jogot a nemzeti-kulturális autonómiához: az anyanyelv használatához és az anyanyelven történő tanuláshoz vagy az anyanyelv tanulásához az állami intézményekben, vagy a nemzeti-kulturális szövetségek révén, a nemzeti kulturális hagyományok fejlesztéséhez, a nemzeti jelképek használatához, a nemzeti ünnepek megtartásához (.)". A kormányzó hozzátette: Ukrajna a kisebbségi nyelvekre közvetlenül vonatkozó számos nemzetközi jogi egyezményt ratifikált, így az említett nyelvi chartán kívül a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, az ENSZ nyilatkozatát a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Idézte az ukrán alkotmány 9. cikkelyét, amely szerint a Legfelsőbb Tanács által kötelező érvényűként elfogadott, hatályos nemzetközi szerződések Ukrajna nemzeti jogrendjének a részét képezik.

Az LMP arra kéri Porosenkót, ne írja alá az ukrán oktatási törvényt
Az LMP arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt, ne írja alá az országában elfogadott, a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó oktatási törvényt - közölte pénteki sajtótájékoztatóján Heltai László, az ellenzéki párt szakszóvivője.
Hozzátette: pártja minden fórumon fellép azért, hogy sem ez, sem más kisebbségellenes intézkedés ne léphessen életbe Európában. Ide sorolta a többi között az Európai Parlamentet, ahol - mint mondta - a többi között az európai kisebbségvédelmi törvény megszületését is támogatják.
Az ellenzéki politikus szerint a kérdésében a magyar kormány és a magyar diplomácia nagyon rosszul vizsgázott, mert semmit nem ért el a tavasz óta készülő jogszabály ellen. Hozzátette: az ukrán döntés számos tekintetben jogtalan, ellentétes például az ukrán-magyar alapszerződéssel és az ukrán alkotmánnyal is. 

Hennagyij Moszkal arra is rámutatott, hogy a most elfogadott oktatási törvény több rendelkezése ellentmond az Ukrajna által Moldovával, Romániával és Magyarországgal kötött kétoldalú megállapodásoknak, amelyek kötelezik Ukrajnát a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak biztosítására. Az ukrán alkotmány 22. cikke értelmében az új törvények elfogadásánál az alkotmányban rögzített emberi jogok és szabadságjogok nem szüntethetők meg, és nem szűkíthető a létező jogok és szabadságjogok tartalma - emlékeztet, megjegyezve, hogy az ukrán alkotmány 24. cikkelye szerint az állampolgárok egyenlő alkotmányos jogokkal és szabadságjogokkal rendelkeznek, és egyenlők a törvény előtt. "Nem létezhetnek faji, etnikai vagy szociális alapú, nyelv vagy egyéb jegyek szerinti előjogok vagy korlátozások" - írja a kormányzó, kiemelve: az ukrán alkotmány 53. cikke értelmében a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó állampolgároknak törvény szavatolja a jogot az anyanyelven történő tanuláshoz.

"Szeretném különösképpen hangsúlyozni, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségi kisebbségek tagjai Ukrajna törvénytisztelő állampolgárai, akik törekednek az államnyelv tökéletes elsajátítására. Erre való tekintettel azzal a kéréssel fordulok Petro Porosenkóhoz, Ukrajna elnökéhez, hogy vétózza meg az elfogadott törvényt, vagy küldje vissza a Legfelsőbb Tanácsnak módosításokkal" - közölte a megyevezető.     

Hennagyij Moszkal úgy véli, védeni kell az ukrán nyelvet, de nem a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek korlátozásával. Szerinte az oktatási törvényt megszavazó honatyák abszolút többsége nem soknemzetiségű régiókból származik, ezért nem érti azok sajátosságait. Kárpátalja soknemzetiségű megye, ahol a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának rendelkezéseit egyszerre három nyelvre - a románra, szlovákra és magyarra - vonatkozóan alkalmazzák, ezért is érthetetlen Ivan Baloga kárpátaljai képviselő álláspontja, aki olyan egyéni választókörzetből jutott a parlamentbe, amelyben a választók jelentős része magyar, és ő mégis a jogaik és szabadságjogaik szűkítése mellett szavazott - írja a kormányzó, megjegyezve, hogy szerinte Ivan Baloga politikai karrierjének ezzel befellegzett.     

A megyevezető közleménye végén név szerint felsorolta, hogy az ukrán parlament tíz kárpátaljai képviselője hogyan szavazott az oktatási törvény elfogadásakor. A listából kitűnik, hogy egyedül Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke voksolt a jogszabály ellen, míg öten igennel szavaztak, ketten nem szavaztak, egy képviselő pedig nem volt jelen.

Varsó mindent megtesz a lengyel anyanyelvű oktatásért

Varsó figyelemmel fogja kísérni az ukrán oktatási törvény végrehajtását, és "minden szükséges lépést megtesz" a lengyel anyanyelvű oktatás biztosítására - áll a lengyel külügyi tárca honlapján pénteken elérhetővé vált nyilatkozatban.

A dokumentumban leszögezik: a lengyel külügyminisztérium "kezdettől fogva" tudott az ukrajnai törvénymódosítási folyamatról, a témáról kétoldalú találkozókon egyeztettek. Az ukrán fél "következetesen nyomatékosította, hogy a szeptember 5-én megszavazott jogszabály célja nem az, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvei hátrányos helyzetbe kerüljenek".
A lengyel külügyi tárca úgy értelmezi a törvényt, hogy ez az óvodától kezdve a középiskola befejezéséig anyanyelvi oktatást "biztosít" a nemzeti kisebbségek tagjai számára, az anyanyelvi oktatásra "állami és önkormányzati oktatási intézmények vagy kisebbségi művelődési szervezetek" jogosultak.
A külügyi tárca "figyelemmel kíséri majd" a törvény végrehajtási folyamatát, és "minden szükséges lépést megtesz" azért, hogy az Ukrajnában élő lengyelek számára biztosítsa a lengyel nyelvű oktatáshoz való hozzáférést - áll a dokumentumban. Varsó "meg van győződve arról, hogy az ukrán fél betartja majd azt az ígéretét, miszerint a kisebbségi nyelveket illető esetleges szabályzásról egyeztetni fog" - szögezték le.
Az Ukrajnában élő lengyel népességről nem elérhetőek megbízható statisztikai adatok. A lembergi lengyel főkonzulátus honlapján található, a 2001-es helyi népszámlálásra hivatkozó adatok szerint Ukrajnában mintegy 150 ezer lengyel él. A szövegben azonban megjegyzik, hogy a lengyel kisebbségi szervezetek és az egyházi közösségek adatai szerint csak a lembergi főkonzulátus hatáskörébe tartozó területen mintegy 120-150 ezer lengyel élhet. A kresy.pl lengyel hírportál szerint Ukrajnában hat lengyel nyelvű iskola működik - két általános iskola és négy, lengyel nyelvű érettségit adó középiskola.

Alkotmányellenes az új oktatási törvény

Az ukrán alkotmányban is garantált alapjogokat sért az az oktatási törvény, amelyet a héten fogadott el az ukrán parlament, és amely a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásában jelentős változtatásokat tartalmaz - nyilatkozta az MTI-nek pénteken Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A szakértő véleménye szerint az elfogadott törvény ellentétes az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződésekkel , a kétoldalú és többoldalú egyezményekkel egyaránt. "A jogszabály sérti továbbá az országban a több évtizede gyakorlatban lévő szokásjogot is, ami mindeddig biztosította a nemzetiségekhez tartozóknak a lehetőséget anyanyelvi oktatásban való részvételre - emelte ki.. 
Tóth Mihály kifogásolta, hogy eddig létezett egy alapjog, amely alapján Ukrajnai állampolgárai maguk, vagy kiskorúak esetben szüleik határozhatják meg azt, mely nyelven kívánnak oktatásban részesülni. Ezt az alapjogot a szakértő szerint a törvény megszünteti. Ezen túlmenően - mint értékelte - az új jogszabály csak az óvodai és az általános iskolák első négy osztályában, azok közül is csak önkormányzati intézményekben engedélyezi - azaz állami oktatási intézményekben egyáltalán nem - a nemzetiségi nyelveken történő oktatást, azt is csak az ukrán, mint állami nyelv mellett. Ez utóbbi kitétel ráadásul nem is értelmezhető a törvényből - jegyezte meg.
A törvényből ugyanis egy homályos engedmény olvasható ki csupán arra vonatkozóan, hogy bizonyos tárgyakat lehet egy vagy két nyelven oktatni, viszont kötelezővé teszi a jogszabály azok oktatását ukrán nyelven is. Ugyanerre tesz utalást a törvény, amely szerint a negyedik osztály után "igény esetén" egyes iskolákban bizonyos tárgyak oktathatók a kisebbség nyelvén a negyediktől fentebbi osztályokban is, de csakis párhuzamosan ukrán nyelvű oktatással. 
Tóth Mihály szerint mindezek alapján nem működhetnek a jövőben nemzetiségi tannyelvű iskolák, csak osztályok vagy csoportok, ahogy a törvény fogalmaz, és mindössze a anyanyelvüket és irodalmukat tanulhatják majd a nemzetiségi gyermekek a saját nyelvükön az oktatás általános (5-9 osztály) es közép (10-11 osztály) szintjein. 
A szakértő diszkriminatívnak nevezte a törvény azon passzusát, amely az úgynevezett őshonos népeknek, mint krími tatároknak az anyanyelvű oktatást a felsőbb osztályokban is engedélyezi, míg a nemzeti kisebbségeknek nevezett népekhez tartozóknak,  köztük a magyaroknak nem. 
Tóth Mihály rámutatott továbbá arra, hogy az újonnan elfogadott oktatási törvény ellentétes a kisebbségek nyelvhasználati jogát szabályozó, jelenleg érvényben lévő ukrán törvénnyel, de jure eltörli a szóban forgó törvénynek az anyanyelvi oktatáshoz való jogra vonatkozó részeit, valamint semmibe veszi az országnak e jogterületen vállalt nemzetközi kötelezettségeit is.

RMDSZ: Az ukrán oktatási törvény kisebbségellenes

Kisebbségellenesnek, az európai értékek megtagadásának tartja Ukrajna kedden elfogadott új oktatási törvényét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely pénteken kiadott állásfoglalásában tiltakozott az ukrán parlament döntése ellen, teljes szolidaritásáról biztosítva a kárpátaljai magyar és az ukrajnai román közösséget.

A szervezet elfogadhatatlannak tartja az anyanyelven történő oktatás óvoda és általános iskola szintjére való korlátozását, a kizárólagosságra törekevő, a kisebbségi közösségeknek választási lehetőséget nem biztosító szándékot. Úgy vélik, a kezdeményezés egyértelmű jogtiprás, amely csak arra hivatott, hogy ellehetetlenítse a többség-kisebbség párbeszédét. 
"Mi, kisebbségben élő magyarok államalkotó tényezőkként, értékalkotó polgárokként akarunk élni abban az országban, ahol születtünk, amelynek tagjai vagyunk. Törekvéseinket sosem más ellenében határoztuk meg, hanem a békés együttélés, a fennmaradás és gyarapodás jegyében. Ezután sem kívánunk másként cselekedni" - olvasható az állásfoglalásban.
Az RMDSZ felkérte az ukrán államfőt, "ne mondjon igent az ukrán parlament asszimilációs törekvésére", és ne hirdesse ki a törvényt.
Az ukrán parlament kedden fogadta el az új oktatási törvényt, amely három év átmeneti idő után megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán, a kisebbségek nyelvén való oktatás pedig kizárólag az óvodákban és elemi osztályokban engedélyezett.