Köztünk élnek a kádári megtorlás szereplői

Grátz Endre hírhedt ügyészként, alig huszonöt évesen hat személyre kért halálbüntetést az 1956-os forradalmat követően, majd a rendszerváltozás után szoláriumokat nyitott

Kacsoh Dániel – 2017.08.31. 03:03 –

A késő Kádár-korban is jól ment a sora, a rendszerváltozáskor butikot nyitott, majd a neve felmerült a Kulcsár-botrány során. Grátz Endre egyike azoknak, akik részt vettek az 1956-os megtorlásokban, a felelősségre vonást azonban máig elkerülték. E személyeket Békés Márton történész mutatja be sorozatában.

Grátz-EndreGrátz Endre példát akart statuálni (Forrás: neb.hu)
Huszonöt évesen, az ötvenhatos forradalom utáni megtorlások során már akasztatott, a rendszerváltozás környékén jelentős vállalkozásai voltak, majd belekeveredett a brókerbotrányba, ám ma is, vélhetően komoly nyugdíjjal, nyugodtan éli idős életét. Így foglalható össze Grátz Endre életútja. Az egykori „halálügyész” egyike azoknak, akiket a Terror Háza kutatási igazgatója, Békés Márton a Latoszogblog.hu oldalon hétről hétre bemutat, mint a kádári igazságszolgáltatásban az ötvenes évek második felében aktívan részt vevő, a felelősségre vonást azonban máig elkerülő személyeket.

Békés az Origónak elmondta, az öt érintett összesen huszonöt forradalmár haláláért felelős, ki bíróként, ki a vádhatóság képviselőjeként. Az 1980-as évek „puha diktatúrájában” is fontos pozíciókban voltak, miközben 1956 után a „kezük könyékig véres volt”. Utalva a néhai Biszku Béla elleni eljárás kudarcára, megjegyezte, nem hiszi, hogy az igazságszolgáltatási szervek ezekkel az emberekkel szemben igazságérzetünket kielégítő módon és gyorsan tudnának eljárni, ugyanakkor ez nem csak jogi, hanem érzelmi kérdés.

Ami Grátz Endrét illeti: 1932-ben született Nagykanizsán, a pécsi jogi egyetem elvégzése után azonnal állást kapott a Győr-Sopron megyei ügyészségen, a forradalom előtt három hónappal. Minden bizonnyal rendszerhű ügyészségi nyomozó és előadó volt, hiszen 1957 tavaszán politikai ügyésszé nevezték ki. Minősítése szerint „komoly segítséget nyújtott a politikai osztály vizsgálói részére, határozott, harcos vádbeszédei politikailag megalapozottak”. Vélhetően ezért kapott kvázi főszerepet a megtorlás pereiben, így az 1956. október 26-i mosonmagyaróvári mészárlást követő népítélettel kapcsolatos eljárásban is, amivel a rezsim alá akarta támasztani a „fasiszta és lumpen elemek” lincseléséről szóló koholmányt. Békés Márton felidézte: a sortűzben több mint százan haltak meg, a tettesek közül három főn vett halálos elégtételt a tömeg.

Grátz hat vádlottra kért – és kapott – halálbüntetést a koncep­ciós perben, sőt, a másodfokú tárgyaláson a helybenhagyott büntetések még egy halálos ítélettel szaporodtak. Ezek közül a közvéleményben kettő maradt meg legélesebben: Földes Gábor színpadi rendezőé és Gulyás Lajos református lelkészé. A zsidó hátterű, nemzeti baloldali Földes fehér zászlóval érkezett az óvári laktanya elé, ahol a tömegbe lövés után érthetően elszabadult indulatokat akarta lecsillapítani. Csakúgy, mint Gulyás, aki a nép által elfogott négy határőrtiszt egyikét kimenekítette. Az ügyész mégis halált kért rá. Máig tisztázatlan okokból Grátzot 1958-ban erkölcsi alkalmatlanságára hivatkozva elbocsátották. De nem alakult rosszul a sora.

Még ekkor is csupán huszonhat éves volt, 1969-ben a Gelka budapesti profiliroda-vezetőjeként tűnt fel, majd a cég vállalkozási irodájának élére került, 1975-ben pedig már a karbantartó állami vállalat főosztályvezetői székébe. Békés rámutat: az 1980-as évek butikhulláma idején – legalábbis a szájhagyomány szerint – megnyitotta a Petőfi utca legendás Simeoni-üzletét, a késő kádári újburzsoázia ikonikus divatboltját, aztán a rendszerváltoztatás idején a Keravill nyugdíj előtt álló vezető munkatársaként vett részt korábbi anyacége privatizációjában. Pikáns részlet, hogy a kilencvenes évek elején a budapesti szoláriumok megnyitásában is elsőként vett részt. Aztán 2005-ben kiderült, az exfelesége által 1990-ig tulajdonolt Simeoni cég jogutódja az az El Zor Kft., amelynek élén Hasan el Abed állt. Márpedig a szíriai pénzváltó többek között az – egykor Medgyessy Péter által vezetett – Inter-Európa Banktól 6,2 milliárd forintot vett fel, s ezért a Kulcsár Attila nevével fémjelzett brókerbotránnyal összefüggésben vád alá is helyezték. Végül próbaidővel megúszta, a nyolcvannégy éves Grátz Endrét pedig azóta sem háborgatták a hatóságok.