Páratlan pálos emlék Balatonszemesről

Az újkorból több egyházi alapkövet ismerünk, a középkorból pedig mindössze az esztergomi Bakócz-kápolna vörösmárványa és a liturgiatörténet jelenthet eligazítási pontot

Vitéz Anita – 2017.08.15. 03:20 –

Nincs régészeti párhuzama a balatonszemesi pálos kolostor idei feltárása során előkerült leletnek: az ismeretlen jelentésű, O. S. O. P. rövidítéssel ellátott alapkő és az alatta elszórt dénárok arra engednek következtetni, hogy nemcsak a felszenteléshez, az építés kezdetéhez is liturgikus esemény kapcsolódott.

palos-osopAz O. S. O. P. feliratú tömb néhány pénzérme kíséretében bukkant elő a földből (Fotó: palosepiteszet.blog.hu)
Egyedülálló alapkőre bukkantak a nyáron a balatonszemesi pálos kolostort feltáró régészek: a Barát dűlőben végzett ásatás során megtalálták a templom szentélyét és alapkövét, egy O. S. O. P. rövidítéssel ellátott tömböt, amelyet vélhetően rituálisan helyeztek el az építés kezdetén – derült ki a Műemlékem.hu Közkincs-kereső című műsorából. Végh András ásatásvezető, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régésze és Papp Attila, a Civil Régészeti Alap Egyesület elnöke beszámolója szerint a negyedik éve zajló feltárás idei célja a szentély kibontása volt. Sok más pálos kolostorhoz hasonlóan ennek a rendháznak is alig maradtak felszíni nyomai, hiszen építőköveit a 18–19. század folyamán a környékbeliek széthordták és felhasználták.

Az 1323-ban már álló, Mindenszentek titulusú kolostornak két temploma volt: a kisebb egy korai, vélhetően Árpád-kori épület, míg a második annak megnagyobbítása a 15. századból. A most talált, gótikus minuszkulákkal vésett alapkő már a későbbi templomot datálja: Végh András és Papp Attila szerint azonban még pontosabb kormeghatározási lehetőséget kínálhat az alapkő alól előkerült nagy mennyiségű fémpénz. A mintegy háromtucatnyi dénár jelenléte arra utal, hogy az érméket tudatosan helyezték el az alapkőletételt megelőzően. Erősen korrodálódott állapotuk miatt egyelőre csak annyi tudható biztosan, hogy nem magyar pénzek, részleteket, így korukat is majd a restaurálásuk után lehet mondani.

Az alapkő és az érmék is különlegességnek számítanak a régészeti leletek között: sem a pálosoktól, sem más szerzetesrendtől nem ismerünk egyelőre olyan alapkőletételi szertartást, mint amelyről a Mindenszentek-kolostor lelete árulkodik. Az újkorból több alapkövet ismerünk, de a középkorból mindössze az esztergomi Bakócz-kápolna vörösmárvány emléke jelenthet igazodási pontot. A kutatók szerint liturgiatörténeti párhuzamok segíthetnek értelmezni a feliratos alapkő és a pénzek szerepét, ezek szerint ugyanis nem csupán a templom felszenteléséhez, hanem építésének kezdetéhez is egyházi szertartás kötődött. Tisztázatlan a négybetűs rövidítés jelentése is: míg első fele, az O. S. a templom védőszentjére utalhat, addig az O. P. jelentését egyelőre homály fedi, talán a pálos rendre vonatkozik – vélik a kutatók.

A kolostor feltárása 2014-ben kezdődött, de nem az idén találtak először ritka leletet. Tavaly az egykori sekrestye lebontott falai közt az épülettörmelékből egy szerzetes fejét ábrázoló, életnagyságú szobor került elő. A „szemesi pálos barát” kőfaragvány egykor egy tompaszögű falsarokba, feltehetően templomszentélyben elhelyezett, boltozatindító konzol volt.

A feltárás során előkerült kisebb-nagyobb tárgyaknak egyelőre a falu egykori magtárépülete ad helyet, és itt alakítottak ki átfogó történeti kiállítást is, amely a pálosok renddé szerveződésétől, a 13. századtól kezdve mutatja be az egyetlen magyar férfiszerzetesrend múltját. Fontos szerepet kap a Balaton-környéki kolostorok arculatát meghatározó, úgynevezett „nagyvázsonyi építészeti iskola” láttatása is. A kutatásokat mostanra több mint tízmillió forinttal támogató helyi önkormányzat tervei szerint a helyszín más közeli romokkal együtt a következő években egy turista-zarándokút állomása lesz, és elképzelhető az is, hogy az ásatás lezárulta után a felszínen kiépítik a falak vonalát.