Kő AndrásEz-az

A legsértőbb az, amikor az embert olyasmivel vádolják meg, amit elkövetett

Kő András – 2017.08.12. 00:33 –

Baji Balázs, az atlétikai világbajnokság 110 méteres gátfutásának meglepetésembere, bronzérmese mondta: „Most talán megtanulják a nevemet, hogy nem Badzsi vagyok, hanem Baji.” Balázs, ne vegye a szívére, hogy eddig Badzsi volt. Amikor a háromszoros olimpiai bajnok Papp Laci először tűnt fel a Nemzeti Sportcsarnokban, a sportlap azt írta: „Ki az a Pap?” Így, egy p-vel.

Aztán megtanulták.

A Dorog kapusának nevét 1946 tavaszán többször írták Grozdicsnak, rövid vagy hosszú ó-val, vagy ekképpen: Grosich.

Aztán megtanulták az Aranycsapat kapusának, Grosics Gyulának a nevét.

A tévedések nélkülözhetetlenek. A sértések kevésbé.

*

A legsértőbb az, amikor az embert olyasmivel vádolják meg, amit elkövetett.

*

A doppingkirály, az amerikai Justin Gatlin térdre esett „az atlétika megmentője”, Usain Bolt előtt a 100 méteres síkfutás világbajnoki döntője után, hogy így próbálja érzékeltetni, milyen nagyra tartja a jamaicai rövidtávfutót. – Fénykép örökítette meg a jelenetet.

A világhírű német színésznő és énekes, Marlene Dietrich térdre esett 1964-ben Konsztantyin Pausztovszkij előtt, hogy érzékeltesse, milyen nagyra tartja legkedvesebb szerzőjét, az orosz írót. – Fénykép örökítette meg a jelenetet.

Térdre itt, térdre ott.

Quelle différence – mondaná a művelt francia.

*

Hetven éve szelte át a Csendes-óceánt a Kon-Tiki tutajon társaival a norvég néprajzkutató és felfedező Thor Heyerdahl. Hajója nem volt olyan, mint az elődeié, de bátorságuk hasonlónak mondható.

Akhilleuszt, a nagy görög hőst születésekor az anyja bemártotta a Sztüx vizébe, hogy sértetlen maradjon. Így könnyen lehetett bátor.

Csak fejben vagyunk bátrak, zsigereinkben mindig gyávák maradunk.

*

A legőszintébb irodalmi kritikát akkor gyakoroljuk, amikor könyvtárunkat selejtezzük. A neves író, Abody Béla nem dobott ki egyetlen könyvet sem, de a polcra méltatlanok a pincébe kerültek. Egy alkalommal, interjúkészítés közben – megdöbbenésemre – macskái a megterített asztalon sétáltak. Ekkor kérdeztem meg:

– Béla, ha meg kellene válnod a könyveidtől, vagy a macskáidtól…

Közbevágott:

– A macskák maradnak!

*

Pihentetésül megnéztem a Debrecen–Ferencváros futballmeccset a televízióban.

A mérkőzés vége felé sötét felhők gyülekeztek a stadion felett, én pedig reméltem, hogy leszakad az ég, és idő előtt véget vet ennek a szánalmas előadásnak.

Nem így történt.

Tetoválás már van, a haj kétoldalt felnyírva, mint a nagyoknak, az indulatokkal sincs baj – csak a lábakkal.

A magyar futball legkedvesebb játékosa, Sándor Csikar mondta: „Kilencven százalék tehetség, tíz százalék szorgalom – ez a nagyság!”

Kérdezem: hol van az a tíz százalék?

*

Olvasom, hogy október 12-én 6800 kilométerre megközelíti a Földet egy 10–30 méter átmérőjű aszteroida. Sajnos, nem jön közelebb, mert akkor talán az megjavulna az emberiség – félelmében.

Felében, harmadában…

Egy kis időre.