Rejtelmes Levelek

Rejtőzködő Magyarország 812.

Ludwig Emil – 2017.08.12. 00:11 –

Húsz kilométerrel keletre Nyíregyházától remek mívű középkori templommal találkozunk a 41-es számú főút mentén, Levelek helységben.

leveleki Szentháromság-templom 20170812 A leveleki Szentháromság-templom bélletes, gazdagon profilírozott, gótikus kapuzata a nyugati tájolású, oromzatos főhomlokzaton. Fölötte pedig egy falfülkében egy barokk kori Szent József-szobor látható (a szerző felvétele)

A nagyközség 2017-ben ünnepli fennállásának kilencszázötvenedik évfordulóját, ahogy a honlapján is olvasható a polgármesteri köszöntőben, amelyben a szép és vendégszerető nyírségi vidékre hívják ünnepelni az érdeklődőket.

Amint a település vezetője is hangsúlyozza, Levelek első írásos említése 1067-ben történt, Szent István király 1038. évi halála után, Salamon király 1063 és 1074 közötti uralkodása idején. Honfoglalás kori letelepedés nyomán kialakult falu volt a 11–13. században, amikor az 1067 és 1267 közötti időkben íródott vagy lemásolt oklevél keletkezett. A hely neve bizonytalan eredetű. Az első ízben említett „Leveluky” névalak kapcsolatban lehet a sövényházi határban volt „Levelény” helységnévvel, és bár a mai, Levelek forma a levél főnév többes számú alakja is, mindennek nincs kézzelfogható értelme. Sokkal inkább a korai magyar „lő” igét, a lövés, lövész kifejezést érdemes fejtegetni. A Levelekkel szomszédos Magy és Besenyőd községek határában akad is erre utaló nyom: mindkét helyen találunk Leshegy, Lövőhegy nevű határrészeket. Távolabbi példánk a Győr-Sopron megyei Levél település, amelyik ugyancsak a „lő” ige tövéből képződött, ahogyan a soproni Lövér és a zalai Lövő is a határvédő íjászok nevét viseli. Gyakori ez a hasonulás az „e” és „ö” hangok, írások közt, különösen a régi időkből.

Az elsőként 1067-ben említett névalak a szomszédos Tiszakeszi község területén egykor működött, a középkorban teljesen elenyészett százdi Szent Benedek-rendi kolostor levéltárában maradt fenn írásban. Péter comes (ispán, vélhetően Aba Sámuel király fia) alapította kegyeletből a klastromot, amelynek birtokai közé tartozott – többek közt – Levelek is. A rendkívüli pápai adó behajtójának dézsmát fizetett 1332-ben az önálló plébániája.

A helység egyházának keletkezéséről az 1975-ös felújítás során megtalált középkori tégla- és kőelemek vallanak. A torony nélküli, egyhajós, síkmennyezetes épület keletnek tájolt szentélye a nyolcszög három oldalával záródik, az oltárteret lapos ívű keresztboltozat borítja. Mindkét oldalán megmaradtak a csúcsíves kegyúri, papi ülőfülkék, a boltozat oldalnyomását külső támpillérek vezetik le. Félköríves diadalív választja el az apszist a hosszúkás hajótól. Az újabb kutatáskor a szentély falán három, a rendhagyó módon a déli oldalhoz csatolt sekrestye külső falán pedig egy kis, rézsűs bélletű ablak került napvilágra. Emellett megtalálták a félkörívvel záródó, késő gótikus oldalbejáratot is.

Gazdagon profilírozott, bélletes gótikus kapuzat díszíti a Szentháromság titulusú plébániai egyházat a nyugatra néző oromzatos főhomlokzaton. Fölötte kör alakú nyílás, még magasabban a gótikus fali fülkében Szent József barokk szobra vonja magára a figyelmet, az előtte fekvő térségen fából ácsolt harangházból hívják misére a híveket a bronzharangok (képünkön).

Éppen tíz éve, 2007 nyarán látogattuk meg először a Nyírbátor és Nyírmeggyes között fekvő, háromezres lélekszámú Hodászt. A helynév etimológiai eredete: hódász, azaz hódvadász. Az 1332–1336 között készült pápai tizedjegyzék szerint a Szent Imre herceg tiszteletére felszentelt templom szolgálta az Urat a faluban. A gótikus egyházról 1378-ban újból említést tettek. Az lett a különlegessége, hogy a szemmel láthatóan is szabálytalan kitűzésű, fél nyolcad négyszög alaprajzú, támpilléres szentélyt mintegy öt fokkal északnak tájolta a mestere. Az épp akkor pőrére csupaszított téglaapszis szabályszerű 14–15. századi épület, lépcsős támpillérekkel, előreugró lábazattal és gótikus ablakokkal. Azóta szépen bevakolták, és kívül-belül megújították.