Velencei Bizottság: Rendkívül problematikusak a felsőoktatási törvény bizonyos előírásai

A magyar kormány szerint a kettős mércét nem szabad elfogadni

MH/MTI – 2017.08.11. 19:31 –

Alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak a magyar felsőoktatási törvény, a módosított szabályozás azonban több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan - írta pénteken közzétett előzetes véleményében a Velencei Bizottság.

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak joguk van szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, különösképpen mivel erre nincs egységes európai szabályozás. A szervezet ugyanakkor leszögezte, hogy miközben a törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az újonnan letelepülő külföldi intézményekre, az országban már jelen lévő egyetemek esetében nem ez a helyzet, az utóbbiakra vonatkozó új előírások egy jelentős része ugyanis "túlságosan szigorú sőt  akár indokolatlan".

Kormány: Nem szabad elfogadni a kettős mércét
A kettős mércét nem szabad elfogadni - írta a Velencei Bizottságnak a felsőoktatási törvény módosítása ügyében közzétett véleménye kapcsán pénteken kiadott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A kormány megvizsgálta az Európa Tanács szakértő testületének véleményét és egyetértett azzal, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények működésének engedélyezése, a feltételek meghatározása az egyes országok szuverén joga. A külföldi felsőoktatási intézmények alapítására vonatkozó szabályok az európai országokban jelentős eltérést mutatnak, nincsenek európai standardok. A kormány üdvözli a Velencei Bizottságnak azt a megállapítását, mely szerint a magyar törvényben meghatározott feltételek - nemzetközi szerződés előírása a nem EGT országok vonatkozásában, a székhely szerinti országban való tényleges működés valamilyen formájának megkövetelése, a névazonosság elkerülése vagy a munkavállalási engedély megkövetelése - a jövőre nézve legitimek a magyar törvényhozó részéről. "Ugyanakkor az az álláspontunk, hogy az említett követelmények kapcsán a kettős mércét nem szabad elfogadni. A törvényeknek Magyarországon minden felsőoktatási intézményre vonatkozniuk kell, így a Soros-egyetemre és más egyetemekre is" - áll a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményében, mely kitér arra is: a kormánynak már több felsőoktatási intézménnyel sikerült megállapodást kötnie. A kormány vitatja a Velencei Bizottság azon megállapítását, amely szerint a fenti követelményeket a hazánkban már működő külföldi oktatási intézmények esetén - kellő határidő megadásával - ne lehessen előírni. Sajnálattal és értetlenül áll a kormány az előtt a tény előtt, hogy a Velencei Bizottság megállapításainak döntő részét a CEU New York, illetve a Közép-Európai Egyetemre vonatkoztatva alapítja, noha a Velencei Bizottság is elismeri, hogy a törvénymódosítás több Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint. Ugyanakkor a Velencei Bizottság is elismeri, hogy az Európai Felsőoktatási Térségben a CEU New York - Közép-Európai Egyetemhez hasonló, kettős identitással rendelkező felsőoktatási intézmény sehol sem működik. "A Kormány álláspontja szerint a Velencei Bizottságnak az az ajánlása, hogy a már Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményre ne vonatkozzon a jogszabály-módosítás, sérti az Európai Emberi Jogok Egyezményének 14. cikkében deklarált egyenlő elbánás elvét" - áll a közleményben.

 Az állásfoglalást ismertető közleményben kiemelték: a módosítást a benyújtást követően meglehetősen gyorsan elfogadta a parlament, s ez nem tette lehetővé, hogy átlátható legyen a törvényalkotási folyamat, és annak során az érintett felek mindegyikével érdemben egyeztessenek. Ez  pedig - mint  fogalmaztak   -  segíthette volna a törvény demokratikus legitimációját.

A szervezet ajánlásokat fogalmazott meg a magyar hatóságok számára, egyebek mellett a már jelenleg is működő külföldi egyetemek kivonását sürgette a szabályozás azon előírásai alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Az állásfoglalás szerint emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot.

A Velencei Bizottság rámutatott: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül, a névhasználati tilalom például a Magyarországon működő 24 külföldi egyetem közül egyedül azt hozza hátrányos helyzetbe.

A testület delegációt küldött júniusban Budapestre, amelynek tagjai kormányzati tisztségviselőkkel és a CEU képviselőivel egyeztettek. Az Európai Bizottság július közepén úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak az új felsőoktatási törvény ügyében, ami a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.

A brüsszeli testület értékelése szerint a módosított törvény ellentétes a letelepedési, a szolgáltatásnyújtási, a tudományos, az oktatási, illetve a vállalkozási szabadságra vonatkozó uniós joggal. Magyarország ezért egy hónapot kapott arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.