Jogtiszta dallamok

Az alkotók többsége és az Artisjus az online területen vár bevételnövekedést, az elhunyt szerzők örökségéről nincs díjszabás, az utódok szabadon döntenek a felhasználásról

Zováthi Domokos – 2017.08.11. 01:57 –

Jelentős változások álltak be a zeneszolgáltatások terén, az Artisjus jogvédő iroda szerint az előfizetők száma is fokozatosan növekszik – tudta meg lapunk.

11 20170811

Folyamatosan bővül a zeneszolgáltatások köre, miközben az on­line előfizetők száma is fokozatosan növekszik – nyilatkozta lapunknak Deme Zsófia, az Artisjus kommunikációs munkatársa. Amikor a jogdíjak alakulásáról kérdeztük, azt válaszolta, hogy főként az online területen várnak növekedést. Emellett a főként zenei, filmes és irodalmi alkotók is aktívan lobbiznak azért, hogy méltányos bevételük származzon a youtube-os és hasonló internetes elhangzásokból.

Májusban például az európai döntéshozókkal – köztük Andrus Ansippal, az egységes digitális piacért felelős európai biztossal, valamint Navracsics Tibor európai parlamenti képviselővel – találkoztak neves szerzők és az őket képviselő közös jogkezelők a brüsszeli Meet the Authors rendezvényen.

Az esemény célja az volt, hogy meggyőzzék a döntéshozókat arról, hogy az Európai Unió (EU) szerzői jogi szabályozása kötelezze a YouTube-hoz hasonló on­line platformszolgáltatásokat a szerzők méltányos javadalmazására. Beszéltek arról, mit kell tenni, ha valaki az üzletében szeretne zenét szolgáltatni vendégeinek, vásárlóinak.

A fizetendő jogdíj összege szempontjából közömbös, hogy a zene milyen forrásból szól – tehát YouTube-ról vagy CD-ről, esetleg rádióból vagy televízióból. Az üzlet mérete számít, egy „normál” méretű helyiség esetében havonta hozzávetőlegesen háromezer-hatszáz forint jogdíjat kell fizetni a zeneszolgáltatásért. Ez az összeg tartalmazza már a szerzőknek, előadóknak, kiadóknak fizetendő jogdíjat is. Nemzetközi és magyar felmérések is alátámasztják, hogyha egy üzlet zenét szolgáltat, az jó a fogyasztónak, és így jó az üzletnek is. A vásárló ugyanis tovább marad a boltban, jobban érzi ott magát.

Arra a kérdésünkre, hogy az elhunyt szerző dalszövegének, könyvének kiadásáért mennyit kell fizetni az államnak vagy az örökösöknek, elmondták, hogy erre nincs fix díjszabás, egyedileg, szabadon állapodnak meg a felek az összegről.

Egy-egy eset között lehetnek különbségek, hiszen egy kevésbé felkapott szerző vagy jogutódja akár fizetni is hajlandó a kiadásért, míg egy nagyon sikeres szerzőnél a kiadás engedélyezése akár dollármilliókra is rúghat, ha például J.K. Rowlingra és a Harry Potterre gondolunk. Kiemelték, olykor előfordul, hogy a dalok szerzői nem jelentik be, azaz nem regisztrálják a dalukat az Artisjushoz még az első nyilvános – például koncertes vagy rádiós – elhangzás előtt. Ezt már évek óta egyszerűen, kényelmesen, online is intézhetik a dalszerzők, egy egyszeri alkalommal elvégzendő személyes regisztrációt követően.

Arra buzdítanak minden zeneszerzőt, szövegírót, hogy regisztráljon az online rendszerükbe, és jelentse be dalait interneten annak érdekében, hogy azok nyilvános elhangzását követő legközelebbi jogdíjfizetésből már ők is részesüljenek.

Amikor a zene felhasználói közül a koncertek szervezői a rendezvényt bejelentik, előfordul, hogy a műsort, azaz az ott elhangzó zenék listáját már nem küldik be a szervezetnek. Pedig erre az adatra szükségük van, hogy ahhoz juttathassák el a jogdíjat, akinek a művei ténylegesen elhangzottak. Az idei évtől már a rendezvények, koncertek szervezői is tudják on­line intézni a bejelentést, elég hozzá az interneten regisztrálni magukat az Artisjus honlapján, és beküldhetik az elhangzott dalok listáját. Vagyis amíg van pénz, nincs vége a dalnak.


Így kerestek a zenészek tavaly

Az Artisjus 558 444 különböző zenemű (dal, szám) elhangzását azonosította be és dolgozta fel 2016-ban. Ha mindezt egyhuzamban játszanánk le, négy éven keresztül zenét hallgatnánk éjjel-nappal. Az elhangzások után járó jogdíjakat az Artisjus kifizette a jogosultaknak – így összesen 8,627 milliárd forintot osztott fel a dalok, zeneművek szerzői, illetve a jogutódok részére. Tavaly a kifizetések során összesen 15 563 magyar szerző és jogutód részesült jogdíjban. A statisztikából látható, hogy 1279 dalszerző (illetve örökös) keresett legalább havi ötvenezer forint jogdíjat a tavalyi évben. Az Artisjus jogdíjat szed be, illetve oszt fel a zeneművek élő előadása, gépzenei elhangzása, rádiós és televíziós sugárzása, hangfelvétel-kiadása, internetes közvetítése után. A belföldi jogdíjbevételük 14,2 milliárd volt tavaly, a többi jogkezelőnek pedig 5,3 milliárd forintot adtak át felosztásra.