Donald Trump aláírta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciós törvénycsomagot

A Kreml szerint nem változott semmi - Juncker: Az EU kész megtorolni a büntetőintézkedéseket

MH/MTI – 2017.08.02. 17:43 –

Donald Trump amerikai elnök szerdán  aláírta azt a törvénycsomagot, amely  szankciókat irányoz elő Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen. 

Donald Trump zárt ajtók mögött írta alá - és emelte ezzel törvényerőre - a múlt héten a kongresszus mindkét háza által elsöprő többséggel megszavazott szankciós törvénycsomagot. A képviselőház kedden 419:3 arányban, a szenátus pedig csütörtökön 98:2 arányban voksolt a törvénycsomagra. 
Az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat a tavalyi amerikai választási folyamatba történt, Moszkva által cáfolt  orosz beavatkozással, valamint a Krím-félsziget 2014-ben történt bekebelezésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolták a törvényhozók. Emellett új szankciókat szavaztak meg Irán és Észak-Korea ellen is. 

 Juncker: Az EU kész megtorolni a büntetőintézkedéseket
Az Európai Unió kész megtorolni az Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen elrendelt amerikai büntetőintézkedéseket, amennyiben azok az európai gazdasági érdekeknek is ártanak - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán, miután Donald Trump aláírta az új szankciós törvénycsomagot.
Juncker hangsúlyozta: napokon belül ellenintézkedéseket fognak elrendelni, ha az amerikai korlátozások európai energetikai vállalatokat is hátrányosan érintenek.
"Készen állunk, meg kell védenünk a gazdasági érdekeinket az Egyesült Államokkal szemben, és ezt is fogjuk tenni" - közölte a brüsszeli testület elnöke.
hozzátéve, hogy az amerikai kongresszus figyelembe vette az Európai Unió által megfogalmazott aggályok jelentős részét.
Mint mondta, ha a washingtoni törvényhozás végül nem lesz tekintettel az európai érdekekre, akkor az EU megfelelő és arányos válaszlépéseket fog foganatosítani.
Egy kiszivárgott uniós dokumentumban azt írták, hogy amennyiben a diplomácia kudarcot vall, az EU rendelkezéseket fog elfogadni az érintett vállalatok védelmére. Sajtóhírek szerint Brüsszel emellett szükség esetén a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) készül fordulni az ügyben.
Az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat a tavalyi amerikai választási folyamatba történt feltételezett orosz beavatkozással, valamint a Krím félsziget bekebelezésével és Moszkva Szíriában játszott szerepével indokolták a tengerentúli törvényhozók. Emellett új szankciókat fogadtak el Irán és Észak-Korea ellen is.
A korlátozások európai - német, francia, osztrák, holland - vállalatokat is érintenek, ugyanis pénzbüntetést kell majd fizetniük azoknak a cégeknek, melyek orosz energetikai beruházásokban vesznek részt, például az Északi Áramlat-2 nevű olajvezeték megépítésében.
Az Európai Unió korábban óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy egyoldalúan súlyosbítsa az Oroszország elleni szankciókat, főként, ha azt "belpolitikai megfontolások" alapján teszi.

A törvénycsomag egyik  fontos cikke  megköti az elnök kezét, s korlátozza őt abban, hogy  a szankciókat egyoldalúan, saját jogkörében feloldja. A törvény előírja ugyanis, hogy az elnöknek minden olyan  döntése előtt, amely "az amerikai külpolitikában jelentős változást hoz",  jelentést kell írnia és engedélyt kell kérnie a kongresszustól.         

Rex Tillerson külügyminiszter  elpző nap  újságíróknak kifejtette, hogy Donald Trump "nem nagyon örült" annak, ahogyan a kongresszus megfogalmazta a törvénycsomagot         
Az elsősorban az orosz energetikai szektort érintő, az Európai Unió bírálatát és Moszkva ellenintézkedéseit is kiváltó szankciók aláírása után Donald Trump közleményt adott ki. Ebben leszögezte: tiszteletben tartja a kongresszus döntését, de alkotmányos jogaival összhangban álló intézkedéseket hoz majd. 

Az elnök szerint a törvény "jelentős mértékben elhibázott", abban  a  kongresszus olyan alkotmányellenes intézkedéseket is rögzített, amelyek szűkítik az elnöki hatáskört. A közleményben Trump reményét fejezte ki, hogy a kongresszus tartózkodik majd "az elhibázott törvény" alkalmazásától, mert ez akadályozná az európai szövetségesekkel történő együtműködést az ukrajnai konfliktus megoldása ügyében. Az elnök ugyanakkor leszögezte: pártfogolja "a teheráni és phenjani lator államok megbüntetését szolgáló kemény intézkedéseket".         

A közleményben az amerikai elnök - kifogásai megfogalamazása mellett - hangoztatta: "problémái ellenére is, a nemzeti egység érdekében" aláírta a törvénycsomagot, és aláírásával világossá teszi azt is, hogy "az Egyesült Államok nem tűr el beavatkozást a demokratikus folyamataiba" és szövetségesei oldalán "fellép Oroszország  felforgató tevékenysége" ellen.

A Kreml szerint nem változott semmi
Semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta az Oroszországot sújtó újabb szankciókról szóló törvényt - jelentette ki szerdán a Kreml szóvivője.

Egy moszkvai sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország most milyen megtorló lépéseket tesz, Dmitrij Peszkov visszakérdezett: "Miféle válaszlépések? De facto nincs semmi új. Már megtettük a válaszlépéseket" - mondta.

A múlt héten Oroszország bejelentette, hogy az Egyesült Államok Oroszországban dolgozó 1200 fős diplomáciai személyzetéből 755-nek távoznia kell szeptember végéig.
"Arról van szó, hogy elfogadtak egy törvénytervezetet, és az  - akár az elnök aláírásával, akár anélkül - automatikusan törvényerőre emelkedett volna" - tette hozzá Peszkov.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ nagykövete a világszervezet székhelyén újságírók előtt megállapította: "ha azok, akik a törvénytervezetet kidolgozták, azt gondolták, hogy ezzel meg tudják változtatni a politikánkat, tévednek (...) Tökéletesen meg kell érteniük, hogy mi nem hajlunk meg, nem adjuk meg magunkat" - jelentette ki Nyebenzja.

Varsó: A szankciók bővítése összhangban áll a közép-kelet-európai térség stratégiai érdekeivel
Az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók bővítése összhangban áll a közép-kelet-európai térség stratégiai érdekeivel - reagált közleményében a  lengyel külügyminisztérium szerdán arra, hogy Donald Trump aláírta az új szankciós törvénycsomagot.

A lengyel külügyi tárca honlapján közzétett állásfoglalás úgy értékelte: Lengyelország megelégedéssel fogadja, hogy az amerikai elnök jóváhagyta az újabb szankciókat. 
A közlemény szerint reményt ad az amerikai szankciók nagyobb hatékonyságára az, hogy az intézkedéseket az eddigi szokástól eltérően nem elnöki rendeletben, hanem törvényben rögzítették, az amerikai kongresszus határozott többségénekjóváhagyásával.
A szankciók kiterjesztése az orosz energetikai ágazatra, ezen belül az Északi Áramlat-2 projektjében részt vállaló cégekre "összhangban áll Lengyelország és a közép-kelet-európai térség stratégiai érdekeivel" - áll a közleményben.
    A lengyel külügyi tárca szerint az új szankciók hozzájárulhatnak az Európai Unióba irányuló energetikai szállítmányok nagyobb diverzifikációjához is.

Medvegyev: "Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg"

Semmi sem változott azzal, hogy az amerikai elnök aláírta az Oroszországot sújtó újabb szankciókról szóló törvényt - jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök viszont keményebben fogalmazott, hangsúlyozva, hogy Washington kereskedelmi háborút hirdetett Moszkva ellen.

A távol-keleti Blagovescsenszkben megtartott sajtótájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy Oroszország most milyen megtorló lépéseket tesz, Dmitrij Peszkov visszakérdezett: "Miféle válaszlépések? De facto nincs semmi új. Már megtettük a válaszlépéseket" - mondta.

A múlt héten Oroszország bejelentette, hogy az Egyesült Államok Oroszországban dolgozó 1200 fős diplomáciai személyzetéből szeptember 1-ig 755-nek távoznia kell, valamint augusztus 1-vel kiüríttette az amerikai nagykövetség moszkvai üdülőjét és raktárát.

"Arról van szó, hogy elfogadtak egy törvénytervezetet, és az - akár az elnök aláírásával, akár anélkül - automatikusan törvényerőre emelkedett volna" - tette hozzá Peszkov.

Sokkal keményebben fogalmazott Dmitrij Medvegyev, akinek szerda este megjelent Facebook-bejegyzése szerint "Oroszország ellen teljes kereskedelmi háborút hirdettek meg".

Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is mindenekelőtt önmagára támaszkodva fejleszti majd tovább a gazdaságát és a szociális szférát, folytatja az importhelyettesítést és a fontos állami feladatok megoldását. Szavai szerint ezt Moszkva az elmúlt években megtanulta csinálni a pénzpiacok csaknem teljes lezárása valamint a külföldi hitelezők és befektetők szankcióktól való félelmei között.

"Ez valamilyen értelemben még használt is nekünk, noha a szankciók egészében értelmetlenek" - írta Medvegyev.

"Meg fogunk birkózni ezzel" - tette hozzá.

Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Oroszország az amerikai szankciók hatására sem az irányvonalán nem változtat, sem a nemzeti érdekeiből nem enged. A tárca emlékeztetett rá, hogy hivatalos álláspontját a pénteken kiadott kommünikéjében közölte, amelyben értésre adta, hogy sem a diplomatái decemberben történt kiutasítását, sem az orosz külügyi ingatlanok egyesült államokbeli lefoglalását nem hagyja válasz nélkül.

A minisztérium állásfoglalása szerint Moszkva fenntartja magának a jogot a további ellenintézkedésekre, ugyanakkor kész a Washingtonnal való együttműködésre az olyan területeken, amelyeket a maga és a nemzetközi biztonság szempontjából hasznosnak tart, beleértve a regionális konfliktusok rendezését. A közlemény szerint ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a washingtoni politikusok többé nem az "amerikai kivételesség" prizmáján keresztül szemlélik majd a világot.

Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ nagykövete a világszervezet székhelyén újságírók előtt megállapította: "ha azok, akik a törvénytervezetet kidolgozták, azt gondolták, hogy ezzel meg tudják változtatni a politikánkat, tévednek (...) Tökéletesen meg kell érteniük, hogy mi nem hajlunk meg, nem adjuk meg magunkat" - jelentette ki Nyebenzja.